Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-03 / 204. szám
2 KÖZÉLET 2020. szeptember 3.1 www.ujszo.com Ismét elhalaszthatják az ítélethirdetést Az ítélethirdetést egyszer már elhalasztották, és lehet, hogy ismét sor kerül rá (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Bazin. A tervek szerint ma hirdetnek ítéletet Jón Kuciak és Martina Kuénírovó, valamint a gútai Molnár Péter meggyilkolásának perében, ám egyáltalán nem biztos, hogy így is történik majd. Az ügyészség ugyanis új bizonyítékkal állt elő. A per immár nyolc hónapja húzódik - eredetileg augusztus elején zárult volna le az ítélethirdetéssel, ám Ruzena Sabová, a bazini Specializált Büntetőbíróság illetékes szenátusának elnöke váratlanul szeptember elejére halasztotta azt. A lépés a szakértők szerint váratlan volt és egyáltalán nem megszokott — Sabová szerint a szenátusnak több időre volt szüksége az ítélet megtárgyalására. Arra, hogy miért volt erre szükség, nincs egyértelmű magyarázat - ám feltételezhetően arról van szó, hogy a Kuciak-Kusnírová-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Marián Kocner elleni bizonyítékokat a szenátus valamelyik tagja nem tartja abszolút megkérdőjelezhetetlennek és kétségbevonhatatlannak, így nem születhet egyhangú ítélet. Kocner ellen ugyanis olyan közvetlen bizonyítékot az ügyészség nem mutatott be eddig, ami minden kétséget kizáróvá tenné a bűnösségét - ilyen lenne például a másik fő vádlott, Alena Zsuzsová vallomása, ám ő nem vallott Kocner ellen. Közvetett bizonyítékok Az ügyészség azonban közvetett bizonyítékok egész sorával rendelkezik. Sokat nyomhat például a latban, hogy Kocner korábban tanúvallomások szerint emlegette, hogy likvidálni kéne egy-két újságírót, ahogy az is, hogy külön „kommandóval” figyeltetett több újságírót is. De ilyen közvetlen bizonyíték például az is, hogy Kocner bankba ment, mikor az elkövetőknek kifizették a bérgyilkosság díját, vagy épp az, hogy Kocner és Zsuzsová a mobiljaik cellainformációi szerint találkozott közvetlenül a gyilkosság előtt és után - ám ez utóbbi a védelem szerint például egyáltalán nem egyértelmű, szerintük két ember pontos tartózkodási helyét, vagy azt, hogy találkoztak-e, nem lehet egyértelműen meghatározni a cellainformációkból. Természetesen a fontos bizonyítékok közé tartozik Zsuzsová és Kocner kommunikációja a Threemaalkalmazáson keresztül - ám egyebek mellett azért, mert kódolva beszéltek, ez sem közvetlen bizonyíték. Kritikus közvetlen bizonyíték az is, hogy Kocner házában találtak egy képet Ján Kuciakról - a feltételezések szerint az elkövetők ezt a fotót használták az újságíró beazonosítására, ám erről a per során nem nyilatkoztak egyértelműen. Feltételezhető tehát, hogy az ügyészség a fentiek fényében döntött úgy, hogy bár az ügyész korábban kijelentette, további bizonyítékokat nem kívánnak benyújtani, három nappal az ítélethirdetés előtt mégis beteijesztettek egyet. Sajtóinformációk szerint Alena Zsuzsová telefonja adatainak elemzésével kapcsolatos az új bizonyíték, és 65 oldalt tesz ki. Tovább húzódhat Abban az esetben, ha a bíróság elfogadja a bizonyítékot, az ügy ismét bizonyítási eljárásba kerül, a per folytatódik, és elhúzódhat - ebben az esetben új záróbeszédeket is tartanak majd. Az idő ugyanakkor nem szorítja a szenátust: az ügy két vádlottját, a gyilkosságok elkövetőjét, Miroslav Marceket, valamint a közvetítő Andruskó Zoltánt már elítélte a bíróság, a másik elkövető Szabó Tamást, valamint Alena Zsuzsovát pedig 2022 szeptemberéig fogságban tarthatják. Kocner pedig már börtönbüntetését tölti a Markízaváltók ügye miatt, ami miatt nem jogerősen 19 évre ítélték, az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van. Lehetőségek Ha Ruzena Sabová szenátusa végül nem fogadja el az ügyészség által benyújtott új bizonyítékot, akkor nagy valószínűséggel kihirdetik az ítéletet. Amennyiben Kocneréket felmentik, az ügyészség fellebbezni fog, az ügy így a Legfelsőbb Bíróságra kerül. Itt közvetlenül nem ítélhetik el a vádlottakat, ám ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítené a Specializált Büntetőbíróság ítéletét, és megfogalmazná, miért tartja mégis bűnösnek Kocneréket. A Specializált Büntetőbíróságnak ebben az esetben ezt a megfogalmazást kötelezően el kellene fogadnia. Az ügy vádlottjai ugyanakkor minden bizonnyal nem kerülnének szabadlábra akkor sem, ha esetleg felmentő ítélet születne. Kocner ítéletéről már ejtettünk szót, de valószínűleg Zsuzsová sem hagyhatná el a lipótvári fegyházat: szinte bizonyosan azonnal letartóztatnák Bastemák László volt ógyallai polgármester meggyilkolása megrendelésének gyanújával, vagy azzal kapcsolatban, hogy a gyanú szerint megrendelte Peter Sufliarsky és Maros Zilinka ügyészek, valamint Dániel Lipsic ügyvéd meggyilkolását. A szülők a gyerekeknél is jobban várták az iskolát A szülők csaknem 94 százaléka várta mára szeptembert (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Ki kellett tiltania az LSNS képviselőit Pozsony. A járványhelyzetre való tekintettel a parlament tegnapi ülésén szigorú higiéniai előírások voltak érvényben: a képviselőknek kötelező volt a maszkviselés, az újságírókat pedig be sem engedték az épületbe, így a parlament elől kellett tudósítaniuk. A Marian Kotleba vezette ESNS képviselői azonban elutasították a szájmaszkok viselését. Boris Kollár, a parlament elnöke felszólította őket, hogy vegyék fel a maszkokat, hiszen az előírások mindenkire egyaránt vonatkoznak. 6 képviselő azonban továbbra sem volt hajlandó engedni a házelnök akaratának, így Kollár kitiltotta őket az ülésről. „A gyerekek az iskolában maszkban ülnek. Képviselőként önöknek kellene példát mutatnia az egész nemzetnek” - emelte fel hangját a házelnök. A képviselők viszont továbbra is tiltakoztak, így az ülést meg kellett szakítani. (nar) Krajéi: Napi 7500 tesztet végezhetünk Pozsony. Kedden 53 új fertőzöttet azonosítottak, így eddig 4042 személynél mutatták ki az új típusú koronavírust Szlovákiában. Összesen 2428 tesztet végeztek. Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter szerint a laboratóriumok kapacitása ennél jóval nagyobb, és ha a helyzet megkívánja, akkor naponta akár 7500 tesztet is végezhetünk. A tárcavezető szerint azonban erre egyelőre nincs szükség, hiszen a lehető legmegfelelőbb módon kezeljük a helyzetet. „A járványkezelés szempontjából Szlovákia Európa legjobb 5 állama között szerepel” - vélekedett Krajcí. Hozzátette: a fővárosban létre is hozták az első nagy kapacitású mintavételi helyet, az egykori Inter stadionjában. Itt a tervek szerint napi 500-600 embert tesztelnek majd. Rossz hír viszont, hogy a halálesetek száma kedden 4-gyel nőtt, így már 37 áldozatot jegyeznek az országban. (nar, tasr) Szlovák segítség Fehóroroszországnak Pozsony. Szlovákia egy pénzalapot hoz létre a fehérorosz polgári társadalom megsegítésére, miután az országban az elcsalt elnökválasztások után az ellenzék tüntetéseken követeli Aljakszandr Lukasenka államfő távozását. A szlovák külügy 250 ezer euró elkülönítését javasolta, amellyel a fehérorosz karhatalmi erőszak áldozatait segítenék. A szlovák kormány tegnap jóváhagyta a javaslatot. Ezen kívül a jövőben összesen 22 fehérorosz diáknak nyújtanak majd állami ösztöndíjat, amely segítségével Szlovákiában szerezhetnek diplomát. (TASR) NAGYROLAND A szlovákiai szülők jobban örülnek annak, hogy elérkezett az iskolakezdés, mint a diákok - derült ki a Go4insight nevű közvélemény-kutató ügynökség legújabb felméréséből. Pozsony. A koronavírus-járvány következtében az előző iskolai félévben a diákok mindössze pár hetet tanultak a megszokott körülmények között. A tananyag nagy részét otthon kellett elsajátítaniuk, és sokan az osztálytársaikkal sem találkoztak hetekig, hónapokig. A Go4insight nevű közvélemény-kutató ügynökség éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy az iskolakezdés alkalmával a diákok hány százaléka örül annak, hogy újra visszatérhet az iskolapadba. A kicsik jobban várták A felmérés szerint a gyerekek 69 százaléka örül annak, hogy itt a szeptember (közülük 27 százalék „nagyon örül”, 42 százalék pedig „inkább örül, mint nem”). Ez azt jelenti, hogy a 10 diákból 7 tulajdonképpen már várta az iskolakezdést. Jelentős különbség figyelhető meg azonban az egyes korosztályok között: a fiatalabb diákok szemmel láthatóan jobban örülnek az iskolának, mint az idősebb társaik. A megkérdezett alsó tagozatosok 79 százaléka örül, hogy visszaülhet az iskolapadba, a felső tagozatosoknál ez az arány 69 százalék, a középiskolásoknál pedig már csak 55 százalék. Szinte minden szülő örül A felmérés alapján viszont úgy tűnik, hogy a szülők még inkább várták az iskolakezdést, mint a diákok. Náluk ugyanis a megkérdezettek túlnyomó többsége, 94 százaléka örül annak, hogy a gyerekek végre visszaülnek az iskolapadba. A szülők annak ellenére is vélik így, hogy a többségük elégedett volt az online oktatás minőségével: a megkérdezettek 17 százaléka teljesen elégedett volt, 63 százalék pedig úgy érezte, hogy az iskolák „egészen jól győzték” a távoktatást. Abban viszont egyetért a többség, hogy az online tanórák még nem helyettesíthetik a hagyományos órákat. A válaszadók 53 százaléka úgy gondolja, hogy a koronavírus-járvány inkább negatív hatással volt az oktatásra. 29 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, vagyis úgy vélik, hogy a gyerekek még jobban is jártak a távoktatással, 18 százalék szerint pedig a járvány nem volt semmilyen komolyabb hatással az oktatás minőségére.
