Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-10 / 210. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 10. KULTÚRA I 9 Kultfilm és szemfényvesztés A Tenet agytornára hívja a nézőt, akinek igazi kihívás kibogozni a rejtélyeket és megválaszolni a kérdéseket LENCSÉSZOLTÁN Nehéz eldöntetni, hogy Christopher Nolan legújabb filmje, a Tenet az elmúlt évek egyik legzseniálisabb akciófilmje, vagy inkább a rendező eddigi legügyesebb szemfényvesztése. Christopher Nolan nem jelentkezik túl gyakran filmmel - köztudott róla, hogy többnyire évekig ül egy forgatókönyv felett. Kétségtelen, hogy eddigi alkotásai (Sötét lovagtrilógia, Tökéletes trükk, Eredet, Csillagok között - a teljesség igénye nélkül) a 21. század legnagyobb hatású és legnépszerűbb rendezői közé emelték őt. Imádja a kihívásokat, nem riad vissza a bonyolult történetvezetéstől, és mindig arra törekszik, hogy lenyűgözze nézőit a bonyolult, de ötletes sztorival és váratlan fordulatokkal. A lebutított blockbusterek korában mindig nagy élmény látni egy-egy komoly költségvetésből készített grandiózus ötletét és annak elsőrangú megvalósítását. Nolan ellentábora ezzel szemben úgy tartja, hogy a rendező csak egy ügyes szemfényvesztő, aki gumicsontot dob a nézőknek és egyszerűen csak túlbonyolítja az izgalmas alapötleteket. Ami biztos, hogy a Tenet mindkét félnek bőségesen szolgáltat muníciót a vitához. A film egyrészt egy intelligens blockbuster: nagyszabású akciójelenetekkel teletűzdelt kémsztori (már-már úgy tűnik, hogy Nolan új műfajt teremt: a kémeposzt), másrészt viszont akarva-akaratlanul is érezni rajta a turpisságot és a hatásvadászatot. A rendező filmjeire jellemző módon a Tenetről sem szivárgott ki a megjelenés előtt túl sok információ. Az előzetesek szinte semmit sem árultak el a történetről, és ez nem véletlen: erre a filmre úgy érdemes beülni, hogy minél kevesebb dolgot tu-John David Washington élete eddigi legnagyobb szerepében (Fotó: Continentalfilm) dunk a cselekményről. A történet szerint van egy kém, aki a modem kori hadviselés egy eddig ismeretlen formájával találkozik, amikor egy rejtélyes hadúr nyomába ered. Alapesetben ez édeskevés lenne a figyelemfelkeltéshez, de Nolanről már sokan tudják, hogy ennyiből is képes lenyűgözőt alkotni. Világmegmentő főszereplő és eszelős főgonosz - ez alapján sokaknak jogosan James Bond jut majd eszébe, de szerencsére a Tenet sokkal komplexebb, mint bármelyik 007-es történet. A film legelején még úgy tűnhet, hogy a cselekmény a plutónium, vagy egy filmekben ezerszer látott biofegyver körül kering majd, de szerencsére a nagyszabású nyitójelenet után a rendező azonnal biztosít minket arról, hogy itt most másról van szó. Forradalmian új alapötletet és elsőosztályú megvalósítást kínál, és arra kér, tartsunk vele az úton. Többet akar adni a nézőnek egy izgalmas kémfilm fordulatainál. Agytomára hívja a nézőt, akinek igazi kihívás lesz kibogozni a rejtélyeket és megválaszolni a felmerülő kérdéseket a két és fél órás játékidő alatt. Merthogy akad kérdés, nem is kevés. A film olyan gyors ütemben halad, hogy mozizás közben inkább csak arra érdemes vállalkozni, hogy a lépést tartsuk vele - arra már nem, hogy át is lássuk az egészet. A Tenet tucatnyi rejtélyt kínál, de csak nagyon kevés választ ad - és ezzel el is jutottunk az okhoz, ami miatt sokan azt mondják, szélhámosság, szemfényvesztés, blöff az egész. A film nézése során még a rendező legnagyobb rajongóiban is fel fog merülni a gyanú, hogy át akarják verni. Hogy talán csak azért tűnik annyira bonyolultnak a cselekmény néhány ponton, mert nincs is semmi értelme. És való igaz: ha mozizás után nem szánunk legalább 20-30 percet a fontosabb mozzanatok elemzésére, könnyen becsapva érezhetjük magunkat. Az sem ártott volna, ha Nolan belehelyez bizonyos mértékű filozofálást és spiritualitást ebbe a filmbe. A Tenet ugyanis pörgős, csavaros és akciódús, a lehetőségeihez képest olyan komplex akciófilm, amennyire csak lehet. De míg például Nolan korábbi mestermüvében, az Eredetben ott volt az az ikonikus mondat, miszerint „mélyebbre kell mennünk”, itt ilyesmire hiába várunk. A pár lassabb ütemű párbeszéddel is inkább az információátadás a rendező célja, mintsem a moralizálás, vagy a mélyebb igazság keresése. És bár érthető, hogy nem spirituális irányból közelíti'meg a témát, hanem az akciót helyezi középpontba, de a Tenetben gond nélkül elfért volna pár izgalmas gondolatmenet a felvázolt dolgok etikusságáról és a felépített mitológia érdekesebb részleteiről. Nem véletlen, hogy az imént az Eredetet említettem példaként, mivel a két film nagyon hasonló, épp csak ezen a ponton térnek el egymástól. Rendkívül imponáló, hogy a Tenet végig felnőttnek tekinti nézőit, ugyanakkor zavaró, hogy mennyire görcsösen keresi kegyeinket. Nolan ezúttal tényleg minden lapot arra tett fel, hogy ámulatba ejtsen minket. így azonban csak egy kártyavárat épített, ami bár egy-két napig biztosan megáll, de kérdéses, hogy meddig tart ki. A történet kibogozásával a film jó eséllyel azonnal bekerülhet a néző legnagyobb kedvencei közé. Ez az a film, amiért hosszú hónapok után érdemes visszatérni a moziba. Azt azonban ilyen távlatból nehéz megítélni, hogy kiállja-e az idő pjóbáját, mint az Eredet, vagy a Csillagok között. A koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére a filmre világszerte kíváncsiak a nézők, egy hét után már több mint 100 millió dollárt termelt. A rendkívül magas, 225 millió körüli költségvetés miatt még hosszú az út a sikerhez a jegypénztáraknál, de a következő hetekben a Tenet nem számíthat komolyabb konkurenciára a mozikban, így akár egy igazi sikertörténetté is válhat - akár Hollywood egyetlen 2020-as sikerévé. Tenet. Amerikai akciófilm, 150 perc. Rendező: Christopher Nolan. Szereplők: John David Washington, Kenneth Branagh, Elizabeth Debicki, Robert Pattinson. A számvevőszék is rászállt az SZFE-re A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartóvéltéséval kapcsolatban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiadott egy közleményt, amelyben az egyetem gazdálkodásét kifogásolta, és arról írt, hogy valójában emiatt volt szükség a „modellváltásra". A közleményben az áll, hogy „az SZFE gazdálkodását mintegy 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik”, és hogy „a korrupciós veszélyek és szabálytalanságok ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak”. Az egyetem távozóban lévő vezetése szerint az ASZ csúsztat, hogy utólag visszaigazolja a modellváltás szükségességét. „Az SZFE ellen folyó kampány keretében megismételt csúsztatások és sejtetések mögül nem sejlik fel, hogy az ASZ vizsgálatai során egyetlen tényszerű megállapítást nem közölt az egyetemmel, amely akár egy szabálysértési eljárást megalapozott volna, hanem szinte kizárólag olyan életidegen szabályzatokat, dokumentációkat és folyamatleírásokat hiányolt, amelyek csak az állami intézmények esetén készítendők el kötelezően. A magánegyetemmé válás pont ezek alól ad felmentést. Azzal érvelni tehát, hogy mennyivel szabályszerűbbé válhat az egyetem gazdálkodása a modellváltás után, bár meglehetősen visszás, tényszerűen igaz: a sokkal kevesebb értelmetlen és egyúttal a működést akadályozó szabályozónak könnyebb megfelelni” - áll válaszukban. Az SZFE körül kialakult szolidaritási mozgalomhoz eközben egyre többen csatlakoznak. A pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem (VSMU) vezetése és hallgatói önkormányzata jelezte, hogy aggodalommal figyelik a fejleményeket, és támogatásukról biztosítják az akadémia autonómiájáért kiálló diákokat. Nyugtalanítónak tartják, hogy egy SZFE sme s várni! A pozsonyi színművészetisek szolidárisak (Fotó vSMU) politikai megfontolásból összeállított kuratórium készül átvenni az intézmény irányítását, amelyben nem kapott helyet az egyetem képviselője, illetve hogy a modellváltás során a szenátust megfosztották döntésjogától. „Fontosnak tartjuk, hogy a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem politikai befolyás nélküli, független intézmény maradjon, és kritikai, elemző gondolkodásra képes, tehetséges hallgatókat neveljen” - áll a nyilatkozatban. A Szépírók Társasága ajándékozási demonstrációt szervezett az SZFE Vass utcai épülete elé az olvasóközönség és az irodalmi szakma számára, melynek során személyes üzenetekkel ellátott könyvadományokat gyűjtöttek az egyetem polgárai számára. Az így létrejövő „rendkívüli kézikönyvtár” darabjai reményeik szerint idővel az egyetem könyvtárának állományába, illetve a hallgatókhoz kerülnek, és így, a személyes üzenetek által, mementóként szolgálnak majd a következő generációk számára is. Quk)
