Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-07 / 207. szám

10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2020. szeptember 7. www.ujszo.com egesz nap ül, havon­ta csak MAGAS KOLESZTERINSZINT Nem csak a kor az oka A magas koleszterinszint nem faj, de megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, s mint tudjuk, ezek akár halált is okozhatnak. zöldséget és gyümölcsöt. Van je-Ha 1 * egyszer sportol, ha étkezésének fősze­replője a zsírban sült hús, akkor bizony oda kellene erre figyelnie és időnként ellenőriztetnie a ko­leszterinszintjét. Elkeserítő, hogy a szlovákiai la­kosság 60 százaléka nem tudja, milyen a koleszterinszintje, 39 százalék pedig nem sejti, mi­lyen következményei lehetnek annak, ha nem tesz semmit a magas koleszterinszint ellen. Ma már tudjuk, hogy a magas koleszterinszint nem csak az idős em­berek problémája. A leginkább érintettek a munkaviszonyban lévők. Akinek magas a koleszterinszint­je, igyekezzen egészségesen és kiegyensú­lyozottan táplálkozni. Naponta fogyasszon lentősége a napi 30 perces in­tenzív gyaloglásnak, amikor a pulzus megemelkedik ugyan, de nem annyira, hogy már fullado­zik, vagy kapkodja a levegőt. Legjobb, ha abbahagyja a do­hányzást, korlátozza az alkohol­­fogyasztást, rendszeresen pótolja a folyadékot, de nem édesített itallal, továbbá csökkenti a cu­kor- és sóbevitelt. Az életmód-változtatás mellett a bioaktív növényi kivonatokat tartalmazó táplálékkiegészítők is segíthetnek a koleszterin­szint normális szinten való tar­tásában. A hindu borbo­lyából nyert kivonat, a berberin például hozzá­járul a koleszterinszint szinten tartásához, a folsav elősegíti a homocisztein helyes anyagcseréjét, de hasznos le­­f hét a két ter­mészetes an­­tioxidáns, az asztaxantin és a koenzim Q10 is. (Izdravie-k) Vihar előtt az asztma 1 *ía< is jelentkezik T ény, hogy a hirte­len időjárás-válto­zás és a levegő ősz­­szetételének vihar előtti megváltozá­sa felerősíthet bizonyos egészsé­gi panaszokat. Az is­mén „vihar előt­ti csend” akár halálos is le­het, főleg az / asztmások f, számára. A Harvard Egyetem új kutatása kimutatta, hogy az aszt­mások és más légúti betegségben szenvedők néhány nap­pal vihar előtt rosszabbul érzik magukat. A tudósok „viharaszt­­máról” beszélnek, aminek kö­vetkeztében évente több százan halnak meg. Felmérésükhöz 65 éves és annál idősebb betegek­től szerezték az adatokat és ösz­­szehasonlítonák azokat a légkö­ri viszonyok adataival. Statiszti­kai modell segítségével keresték a kapcsolatot a klimatológiai és az egészségi adatok kö­zött. Rájöttek, hogy vihar előtt jelentő­sen megnő a le­vegő hőmér­séklete és a szilárd szeny- I nyeződések - koncentráció­ja. Csökkenés a vihar napján következik be, majd folytatódik a vihar elvonulása után. Amint a tanulmány meg­állapította, vihar előtt három nappal a sürgősségi osztályon megnő az asztmában és króni­kus obstruktiv tüdőbetegségben szenvedők száma. (vys.-k) ISMERJE MEG! A tudatos táplálkozás szabályai A tudatos evés valójában a táplálkozás normális módja, amikor teljes figyelmünket az evés folyamatára és a közben jelent­kező érzeteinkre, az étkezés élvezetére fordítjuk. A probléma az, hogy ezt a „normális módot” nem eléggé gyakran alkalmazzuk. Általában ahelyett, hogy testünk jelzé­seire figyelnénk, ét­kezési megszorítá­sokat alkalmazunk, amelyeknek sokszor több a káruk, mint a hasznuk. Az is gyakran elő­fordul, hogy az evésbe menekü­lünk a gondjaink elől, vagy érzel­meink megnyugtatására, a stressz elűzésére, egy nehéz helyzet „meg­oldására”.. . Mit tehetünk ez ellen? A diéták/fogyókúrák sikertelen­sége rendszerint annak tudható be, hogy receptjeik nem veszik fi­gyelembe egyéni éhség- és telt­­ségérzetünket, és alkalmazásukkor nem hallgatunk testünk jelzései­re. Elengedhetedenül fontos pl., hogy megkülönböztessük a való­di, fiziológiai éhséget (az üres gyo­morhoz kötődően) és az érzelmi éhséget (pl. stressz, düh hatásá­ra). A tudatos táplálkozás, mely minden érzetünkre figyelemmel van, ezt lehetővé teszi. Lényege, hogy étkezéskor szoros kapcsolat­ban álljunk a testünkkel, koncent-. ráljunk a jelen pillanataira étke­zés közben, így felismerve a kétfé­le éhségérzetet is. Emellett értsük meg és fogadjuk el érzelmeinket anélkül, hogy elnyomnánk őket. Mindezek nyomán a táplálkozás a testsúly csökkentése szempont­jából is eredményes lehet. Íme a tudatos táplálkozás öt szabálya: Evés közben ne foglalkozzunk mással Minden olyan eszközt távolítsunk el a közelünkből, amely elvonja a figyelmünket: ne szóljon például a tévé, a rádió, a telefon, ne működ­jön a laptop, míg eszünk, hiszen ezek elterelik gondolatainkat az étkezés jelen pillanatairól. Az is előfordul, hogy nem ülünk asztal­hoz, hanem a munkahelyi íróasz­talon, otthon a kanapén vagy máskor állva eszünk. A nyugodt helyen, egyenes háttal ülve törté­nő étkezés nagyban elősegíti a je­lentudatos evést. Ami azt jelenti, hogy nem öntudatlanul fogyaszt­juk az ételt, hanem koncentrálunk rá, javítjuk a kapcsolatunkat vele — ami több okból a fogyás egyik előfeltétele. Kellően rágjuk meg az ételt! Egy másik rossz tendencia: az étel behabzsolása kellő ideig történő rá­gás nélkül. Ezzel csökkentjük a nyálképződést, nehezítjük az emésztést, és gyakran többet is eszünk. Próbáljuk 20-szor megrág­­fii az egyes falatokat, és minden fa­lat között letenni a villánkat. Ily módon lehetővé válik annak tuda­tosítása, hogy mit eszünk, figyelni tudunk az étel jellemzőire, az evés pillanatainak megtapasztalására. Ezzel megkönnyítjiik az emésztést, és hagyunk időt a jóllakottságérzés megjelenésére. Igaz, pl. a feldolgo­zott, készen kapható, puha ételek (tésztafélék, lepények, sütemények, pudingok, pürék stb.) nem ösztö­nöznek a rágásra. Emiatt részesít­sük előnyben a nyers gyümölcsöt/ zöldséget vagy a keményebbre fő­zött tésztákat, az egyéb, jól megrá­gandó élelmiszereket. Használjuk ki mind az öt érzékűnket Az étkezés kezdetekor figyeljük meg az étel formáját, színét, majd értékeljük az illatát. Amikor a fa­lat a szánkban van, koncentrál­junk az állagára és az ízére. Az öt íz (cukros, sós, savanyú, keserű és umami — japánul „ízletes” —, az ízek kombinációja) közül jöjjünk rá, melyek dominálnak, és hogyan olvadnak egybe. A hallásról se fe­ledkezzünk meg, például amikor ropogtatunk egy élelmiszert, job­ban tudatosul bennünk, mit eszünk. Mind az öt érzékünk igénybe vétele tehát lehetővé teszi a jelentudatos evést, az ételek élve­zetét, anélkül, hogy gondolataink elkalandoznának. Jó érzéssel párosuló étkezési magatartás A legtöbben táplálkozási korlátozá­sokat vezetnek be a fogyás érdeké­ben, és szemrehányást tesznek ma­guknak, illetve bűntudatot érez­nek, amikor időnként nem tartják be őket. Ahelyett, hogy önmagun­kat ostoroznánk, többet ér a jó ér­zéssel teli étkezési magatartásforma elsajátítása. Amikor például almát eszünk, noha csokoládét szeret­nénk majszolni, egyrészt nem vesz­­szük el vele az édesség iránti vágyat, másrészt megfosztjuk magunkat az élvezetétől. Azt tanácsoljuk, hogy alkalmanként fogyasszuk el a „til­tott” élelmiszert bűntudat nélkül, miközben legyünk tudatában ezzel kapcsolatos érzelmeinknek. A jó érzéssel párosuló, tudatos étkezési magatartás azt is jelenti, hogy bírá­lat nélkül fogadjuk el az érzelmein­ket, nem küzdünk ellenük. így nem zárkózunk be, jó érzéssel vi­szonyulunk az étkezéshez, ami táp­lálkozásunk helyes mennyiségi/ minőségi jellemzőiben is megnyil­vánul. A jóllakottság érzése Amikor megtelik a gyomor, és a megrágott falat étel az emésztő­rendszerbe jut, az idegrendszeren át üzenet kap az agy, hogy jelezze a jóllakottságot. Ne együnk sietősen, annak érdekében, hogy legyen ide­je ennek az üzenetnek elérnie az agyba, és továbbítania a telítettség­érzést. Ennek a folyamatnak része, hogy közben lassanként csökken az evés élvezete, fáradtság jelentkezik, ami jelzi az étkezés befejeződését. Akadályozza a kapcsolatunkat ezzel az értékes jellel pl. amikor csak azért étkezünk, mert „itt az ideje”, vagy mert elfogyasztjuk az ételt, ami a tányérunkon van, hogy ne pazaroljunk... A tudatos táplálkozás elsajátításá­nak a fentieken kívül még számos egyéb egészségi hatása van, elke­rülhetők a különböző emésztési problémák, epepanaszok, általá­nos rossz közérzet stb. Tehát érde­mes megszívlelni őket, és ezek mentén átalakítani az étkezési szo­kásokat. (Galenus) A VIZSGÁLATOKBAN RÉSZT VETT EBEKKEL MEMÓRIATESZTEKET VÉGEZTETTEK, A TÖBBET HIBÁZOK SZÉKLETÉBEN TÖBB AKTINOBAKTÉRIUMOT TALÁLTAK Bélbaktériumaival függhet össze a kutya memóriája Felmerülhet a kérdés: mit keres ez a téma az ember egészségével foglalkozó mellékletben? Mivel az ember bélrendszerében élő mikroorganizmusokról még keveset tud a tudomány, hasznos lehet az állatoknál való vizsgálódás. között. Az ember számára azért ér-A budapesti Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem (ELTE) Etológia Tanszé­kének a napokban megjelent új kutatási eredményei arra utalnak, hogy összefüggés le­het a kutyák öregedése és me­móriája, valamint bélbaktériumaik (ezek összessége a bélmikrobióta) dekes ez, mert ahogy a sajtóközle­mény megállapítja: „A kutya bél­baktériumai sok hasonlóságot mu­tatná az emberével, ami az évez­redeken át tartó közös múltnak is köszönhető.” Azt vizsgálták, hogy kutyáknál ki­mutatható-e valamilyen összefüg­gés a memória és a bélmikrobióta összetétele között. Kubinyi Enikő kutatásvezető, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársa, a Sze­nior Családi Kutya Program veze­tője, aki egyszersmind az Animals tudományos lapban megjelent ta­nulmány vezető szerzője is, azt mondja, „olyan baktériumcso­portokkal találtunk összefüg­gést, amelyeket embereknél is leírtak”. Lehetséges, szefüggés van az Acti­­nobacteria törzs és kognitív képessé- j gek között? A vizsgálatokban részt vett kutyákkal memóriatesz­teket végeztettek. A többet hi­bázó kutyák székletében több aktinobaktériumot találtak. „Ez azért izgalmas, mert a rossz me­­móriájú, Alzheimer-kórban szen­vedő embereknél is elszaporodik az aktinobaktérium” - emeli ki a pár­huzamot Sándor Sára genetikus. Emellett arra is fény derült, hogy a bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és a fiatal, valamint a rossz és a jó memóriájú kutyák között. Azt már tudták, hogy a bélbaktériumok befolyá­­. solják az anyagcserét és az agy működését is, így az új ismereteknek egész­ségügyi jelentőségük is lehet. Kubinyi Enikő szerint „felfe­dezéseink további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jó modellje a kutya a humán »bélfló­ra« változásainak. De az állatorvosi tudomány és a kutyatulajdonosok számára is hasznos lehet, ha kide­rül, hogy egyes baktériumok ada­golásával késleltethető az öregedés, vagyis mérsékelhetjük az öregedés­sel járó kedveződen jelenségeket.” Összeállította: Csibrányi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents