Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-07 / 207. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lezárás miatt lezárva! Vörös tenger a világ, zöld sziget rajta Magyarország! Veszélyes vendég lett most mindenki Magyarországon, hiszen a külföldiek - a szlovákiai magyarok is - a kormány kommunikációja szerint „behurcolják” a vírust, így az ország szeptember elsején, Európában példátlan módon, lezárta határait. S hogy még jobban nyomatékosítsák a határzárat, a világ összes országát piros, azaz utazásra nem javasolt zónába sorolták - Magyarország színe pedig napi 500 fertőzött ellenére hivatalosan zöld. Még meg sem jelent a rendelet, de már számos kivételt beletettek (gyakorlatilag naponta változott a szabály, szinte a végrehajtó hatóság is alig bírta és bírja követni). Nekünk, szlovákiaiaknak is „kedvezett” a magyar kormány - a 30 kilométeres ingázó terület mellett -, nevezetesen akinek szeptember elsejéig volt foglalása magyarországi hotelben, az karantén nélkül beutazhat. Igaz, ez nagyon kevés embert érint, hiszen a járvány teljesen megváltoztatta az utazni vágyók szokásait, a bizonytalanság miatt a legtöbben csak pár héttel, sok esetben csak pár nappal az indulás előtt foglalnak. Aki pedig még a határzár előtt foglalt szállást, az is inkább egy későbbi időpontban utazik, amikor biztos, hogy nem fenyegeti karantén, nem kell negatív teszt, vagyis szabadon utazhat. A járvány kitörése után a sok szakember, de leginkább politikus úgy próbálta nyugtatni a turisztikában dolgozókat: semmi gond, felpörgetjük a belföldi turizmust, és az megoldja a külföldiek hiányát. Ez nemcsak nálunk, Magyarországon is népszerű narratíva volt. Ám az újranyitást követően kiderült, hogy ez hiú ábránd, a belföldi turizmus legfeljebb a nyári hónapokban tudja enyhíteni a veszteségeket (azt is elsősorban a vizek, tavak mentén, a városi turizmus épp csak éledezik), és szeptembertől újra konganak a szállodák az ürességtől. Igaz ez a Balatonra is, ahol nyáron ugyan nagy volt a tumultus - sokak szerint ez is közrejátszik a hirtelen megnőtt magyarországi esetszámokban -, de augusztus végével szinte kiürült a magyar tenger. Magyarországnak pedig nagy szüksége volt és van a környező országok, köztük a szlovákiai vendégekre. A legtöbb szolgáltató éppen erre helyezte a hangsúlyt (sőt, az állami ügynökség is nagy kampányban hirdette, hogy Magyarország biztonságos, válj a a turistákat), abban reménykedtek, hogy a szlovák, cseh, osztrák turistákkal valamennyire menthető az idei szezon, így szinte mindenkit meglepett, amikor a magyar kormány bejelentette a határzárat. Míg Európában a legtöbb vezető politikus folyamatosan nyugtatja az embereket, hogy a tavaszihoz hasonló lezárások már nem lesznek, addig Magyarország egyik napról a másikra lezárta határait. Hiszen szerintük a bajt a külföldiek hozzák, pardon, „hurcolják” be, így a megoldás, ha nem engedjük be őket (annak ellenére állítják ezt, hogy szakemberek szerint a pozitív esetek kevesebb mint tíz százaléka köthető külföldi utazáshoz). Pedig a megoldás nem a zárás, hanem a kiszámíthatóság, a turizmus fellendítése lenne, az új biztonsági szabályok fokozott alkalmazásával (ebben hisz, és ezt alkalmazza a legtöbb európai állam). Nem lehet úgy tervezni, hogy augusztus 28-án bejelentik, hogy szeptember elsejétől zárnak a határok. Hiszen így nemcsak az ország átkelői, de a szállodák, a turisztikai szolgáltatók is hamarosan zárhatnak - lehet, végleg... S akkor beválik Orbán Viktor tavaszi jóslata, miszerint „a turizmusnak kampó”. Orosz idegméregre német gázstop? SIDÓH. ZOLTÁN Egyre jobban mérgezi az Európai Unió és Oroszország viszonyát is a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij szervezetében Németországban felfedezett idegméreg, a Novicsok. A szovjet fejlesztésű méreg bevetése 2020-ban „olyan, mintha valaki a tett helyszínén hagyná az autogramját” - írta a Twitteren Navalnij kampányfőnöke, Leonyid Volkov, és a bejegyzéshez mellékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök szignóját. Moszkva ugyan kőkeményen tagad, értetlenkedik, ködösít, sőt még a markában tartott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt is beveti a megtévesztés érdekében, aki szerint a fehérorosz katonai hírszerzés rádióelektronikai részlege elfogott egy Varsó és Berlin közötti telefonbeszélgetést, amelyben „világosan arról van szó, hogy ez (a mérgezési ügy) egy hamisítvány”. A beszélgetés egy bizonyos Nick (Berlinből) és Mick (Varsóból) között történt, persze ilyen fantázia mellett lehetett volna Lolka és Bolka vagy Stan és Pan is. A helyzet azonban korántsem ilyen tréfás, hiszen a közvélemény máig nem felejtette el, hogy a Novicsokot legutóbb 2018-ban, a Szergej Szkripal elleni gyilkossági kísérlemél használták, melyet a brit kormány szerint az orosz elnök megrendelésére követtek el titkos ügynökök. Akkor a válasz orosz diplomaták kiutasítása volt számos országból, ezúttal azonban az ellenzékét megverető, megmérgező, emigrációba kényszerítő Kreml jóval keményebb ellenlépésekre számíthat. A Navalnij elleni gyilkossági kísérlet után kétségessé vált a Németországot és Oroszországot közvetlenül, Ukrajna megkerülésével a Baltitenger fenekén összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték jövője is. Ez kőkemény válaszlépés volna, hiszen a 1234 kilométer hosszú vezeték évente 5 5 milliárd köbméter gáz eljuttatását biztosítaná a Szentpétervár közeli orosz Uszt-Luga kikötőjéből a németországi Greifswaldig. A Szlovákiának is komoly bevételkiesést okozó projekt (Pozsony elesne a gázszállitási tranzitdíjtól) Lengyelország és a balti államok szemét is csípi. A vezeték építése egyébként már késik, ugyanis az Egyesült Államok Európa Moszkvától való függésének veszélyeire, az ukrán gazdaság bevételeinek kiesésére és saját érdekei sérelmére hivatkozva szankciókkal fenyegette meg a projektben részt vevő vállalatokat. Berlin deddig kiállt a számára gazdasági szempontból kedvező Északi Áramlat 2 mellett, azonban Navalnij megmérgezése fordulatot hozhat, hiszen már a NATO tagállamai is felvetették, hogy a Moszkva elleni szankciók között szerepelhet a beruházás leállítása. Norbert Röttgen, a német parlament külügyi bizottságának elnöke, aki a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére is pályázik, szintén azt hangsúlyozta: Putyin „csak az erő nyelvét érti”, a szankciók közül pedig csak a legfőbb orosz exportcikkek közé tartozó földgáz kivitelét korlátozó gazdasági büntetőintézkedések hatnak rá. A kissé óvatosabb Heiko Maas külügyminiszter annyit mondott, reméli, „hogy az oroszok nem kényszerítenek az Északi Áramlat 2-re vonatkozó álláspontunk megváltoztatására”. Persze felmerülhet, hogy lehet-e Moszkvával szemben egy lórúgással felérő gazdasági szankciót bevezetni. Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia igazgatója úgy fogalmazott, Oroszország távolról ugyan hatalmasnak tűnik, de közelebbről szemlélve egyre kisebb. Hazai összterméke (GDP) kisebb, mint Olaszországé, és szüntelenül zajlik a társadalmának elitrétegét szűkítő agyelszívás. Hozzátette: egy kézen meg lehet számolni, hogy Oroszország mennyi barátot szerzett a rövid távon sikeresnek tűnő, hosszú távon viszont „védekező és elesett” külpolitikájával. Moszkva eleve szenved a földgáz és a kőolaj alacsony világpiaci árától, gazdasága elmaradott, a sikeres Szojuz űrrakétái ellenére ma már az orosz tudósok idézettségi indexe az egyiptomiakéval azonos, a legtekintélyesebb nemzetközi egyetemi rangsorok többségében az első 100 helyen alig találni orosz egyetemet. A bal- és jobboldali szélsőségeseken kívül (nálunk a smeres Eubos Blaha képviselő a legismertebb példa) senkinek sem vonzó a Moszkva által képviselt politikai modell, olyannyira, hogy még saját állampolgárai is százezer számra intenek búcsút az orosz anyácska fojtogató ölelésének. Nos, ilyen helyzetben, ha a Nyugat határozott és egységes álláspontot képvisel, simán bevethető az orosz gáz (átmeneti) elutasítása. Mert igazán az a gáz, ahogyan a Kreml bánik a neki nemtetszőkkel. Minden idők legdrágább olimpiája a tokiói - és még meg se rendezték Már most a jövő nyárra halasztott tokiói minden idők legdrágább nyári olimpiája. Bent Flyvbjerg, az oxfordi Said Üzleti Iskola közgazdásza, a tanulmány vezető szerzője elmondta, a tokiói költségek már most 200 százalékkal haladják meg az eredeti elképzeléseket, és ehhez biztosan hozzáadódik még néhány milliárd dollár. „Az olimpia a lehető legkockázatosabb rendezvény, amit egy város vállalhat. Senki nem engedheti meg magának” - jelentette ki Flyvbjerg. A közgazdász szerint állami szerepvállalás és garanciák nélkül most senki sem tudná a rendezést vállalni. Mint mondta, sajnos a hivatalos adatközlések sokszor félrevezetőek, a szervezők gyakran félreinformálnak mindenkit a költségekről és a pénzügyi keret túllépéséről - az útfelújításokat, repülőtér-építést, egyebeket be se számolnak az előzetes költségekbe. A tokiói szervezők jelenleg 15,84 milliárd dolláros kiadásnál járnak, ezzel már túllépték az eddigi legdrágábbnak számító londoni olimpia 14,95 milliárd dolláros költségvetését, és ebben még nincs benne a halasztás miatti többlet. A szervezők a hivatalos közleményekben eddig 12,6 milliárd dolláros költésről számoltak úgy, hogy a rendezés 2013-as elnyerésekor 7,3 milliárd dollárra becsülték a kiadásokat. Flyvbjerg hozzátette, a fenti összeg akár a duplája is lehet a járulékos építkezések, fejlesztések miatt. A koronavírus-járvány miatt jövő nyárra halasztott ötkarikás játékok a tervek szerint 2021 .július 23- án kezdődnek és augusztus 8-ig tartanak majd. (MTI) FIGYELŐ Anyja neve, egy példányban Az afgán kormány elfogadta, hogy az anya neve is szerepeljen a gyerek születési bizonyítványában. Most ugyanis csak az apa neve szerepel a személyazonosításra alkalmas afgán iratokban. Az anyák nevéért folytatott kampány heves ellenzésre talált a patriarkális muszlim országban, ahol gyakran még a nő nevének használata is sértőnek számít. Egyébként gyakran a menyasszony nevét sem tüntetik fel az esküvői meghívón, csak az apjáét és jövendő féijéét. Mi több, a nők nevét a sírjukra sem írják fel. A törvénymódosítási ja: vaslatot azonban még a férfi többségű parlamentnek is el kell i fogadnia, és az államfőnek is alá I kell írnia. A javaslat akkor született, amikor az afgán kormány a : tálibokkal való béketárgyalásra : készül a radikálisok és az amerikai kormány által aláírt megállapodás értelmében. Sok afgán nő attól tart, hogy a majdani megállapodás : nem tartja tiszteletben eddigi jo; gaikat sem, és az amerikai katonák távozásával, a tálibok visszatérésével megszűnik az oktatáshoz és a szabad mozgáshoz való nehezen kivívott joguk. Korábban férfi rokon nélkül nem hagyhatták el a há: zukat. (MTI)
