Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-06 / 182. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 75 éve dobták le az első atombombát Hirosimában ma is születnek gyerekek genetikai torzulásokkal A hirosimai bombázás MTI-HÁTTÉR 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B-29 típusú, Enola Gay nevű bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és ledobott „valamit”. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett, és az elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vei egyenlő hatású első atombomba. Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén. Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. Éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry Truman amerikai elnök, Hirosima után másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték ki. Az egyik repülőgép a robbanást vizsgáló tudósokat és filmeseket vitte. Az Enola Gay parancsnoka, Paul Tibbets a visszatérés után ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet, élete végéig nem bánta tettét. 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszetjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan napokkal később a ra: dioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette haltak meg. A sugárfertőzés miatt addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, és ma is születnek gyerekek genetikai torzulásokkal. Paradox módon azonban a hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást. Az atombombát augusztus 9-én Nagaszaki városára is ledobták (az elsődleges célpontot, Kokurát az mentette meg, hogy aznap felhő borította), ekkor 60-80 ezer ember vesztette életét. Hat nappal később Japán feltétel nélkül megadta magát, ebben az atombomba rettentő hatásán kívül az is szerepet játszott, hogy - augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak. Ma is folyik a vita, szükség volt-e Hirosima, de főképp Nagaszaki lebombázására, és milyen más megfontolások vezették Truman elnököt. Ugyanis Japán a szovjet hadüzenet után már a megadást fontolgatta, sokak szerint az USA az új fegyver lakott területre gyakorolt hatását akarta felmérni, és már a háború utáni erőviszonyokat szándékozott alakítani. Mások szerint a robbanások súlyos véráldozatokat előztek meg, hiszen az amerikai hadsereg addig csak egyetlenjapán területet, az alig ezer négyzetkilométeres Okinava szigetét foglalta el, két hónap alatt, 12 ezer amerikai katona élete árán. Japán teljes elfoglalása több százezer amerikai áldozattal is járhatott volna. Az biztos, hogy az atombomba hatásának demonstrálása a Szovjetuniónak is szólt, része volt a hidegháborús játszmának. Szoktak azzal is érvelni, hogy a két bomba robbanásának hatása óvatosságra késztette a politikusokat, és ezzel megmentette a világot az atomháborútól. Kijev az orosz zsoldosok kiadását kéri Az ukrán elnök telefonon kérte a fehérorosz államfőt, hogy adja ki az őrizetbe vett orosz zsoldosokat, mert a Donyecmedencei szakadérok oldalén harcoltak. Fehéroroszországban múlt szerdán a Wagner csoport elnevezésű magán orosz zsoldoshadsereg 33 tagját vették őrizetbe. Ez kapóra jött a hatalmát féltő Aljakszandr Lukasenka elnöknek, rögtön megvádolta Moszkvát, hogy destabilizálni akarja a helyzetet az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás előtt. Az orosz zsoldosok turistaként érkeztek, de egyforma terepszínű gyakorlóruhában. A 33 őrizetbe vett személyből 14 neve szerepel az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű szervezet adatbázisában, mint olyanok, akik részt vettek a kelet-ukrajnai szakadárok mellett, az ukrán erők elleni harcokban a Donyec-medencében. Ezt a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács is elismerte. Az ukrán főügyészség szerint viszont 28-an vettek részt közölök a donyecki harcokban. A Wagner csoport finanszírozójaként a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a „Kreml szakácsaként” emlegetett étterem-tulajdonos oligarchát, Jevgenyij Prigozsint említik. A Wagner zsoldoshadsereg először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel, majd megjelent Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, később Líbiában is. Az ukrán titkosszolgálat hangfelvételekkel tudja bizonyítani, hogy Wagner zsoldosai az „Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”. Videófelvételek szerint részt vettek például a Donyeck megyei Debal-ceve város elfoglalásában 2015 elején. Sajtóhírek szerint most valamelyik dél-amerikai országba indultak az „orosz érdekeket képviselni”. (MTI, úsz) Rossz az irány! SZILVÁSSY JÓZSEF űk fél éve a hatalomra kerülő Igor Matovic idehaza majd Budapesten is olyan nagyvonalú nemzetiségi politikát ígért, melynek eredményeként a szlovákiai magyarság is valóban otthon érezheti magát az országban. A kormányprogram már nem volt ennyire biztató, mert a dokumentumban több jó elképzelés egyértelmű törekvés helyett csupán a megfontolás szintjén jelent meg. És egyelőre az egészből semmi sem valósult meg, sőt. Ezt részben a ránk zúduló járvánnyal, a gyors és sokféle intézkedések szükségességével magyarázhatja a kormány. De közben néhány miniszter olyan döntéseket hozott, amelyek kétségbe vonják Matovié ígéreteit. És a szomorú lista szinte hétről hétre gyarapodik... A sort Andrej Dolezal közlekedésügyi miniszter nyitotta, miután elfoglalta a bársonyszéket, azonnal kivégezte a Dunabusz-projektet, amelyet jórészt uniós forrásból finanszíroztak volna. A cél az volt, hogy enyhítsenek a Pozsony környéki közúti járműforgalom zsúfoltságán. Dolezal az R2-es gyorsforgalmi út gömöri és tornai szakaszának tervét is módosítani akaija: mindössze egy-egy sávot építtetne, vagy csak a jelenlegi utat újíttatná fel és szélesítené. Ellenzi a Szoroskői-alagút megépítését is, azzal az indokkal, hogy e régiókban viszonylag gyér a járműforgalom, ezért nincs szükség ekkora méretű beruházásra. Tudatosan elhallgatja, hogy az ottani magas munkanélküliség csökkentéséhez, a térség felzárkóztatásához elengedhetetlen a korszerű infrastruktúra, mert befektetők csak a feltételek megteremtése után érkeznek. Meggondolatlan ötlettel hozakodott elő Eduard Heger pénzügyminiszter, aki ugyancsak a takarékoskodás jegyében néhány évre elnapolná a nyolc és fél éve kiégett krasznahorkai vár amúgy is nyögvenyelősen haladó felújítását. Pedig az előző kormány 35 millió eurót különített el erre, a biztosító már több mint 7 milliót kifizetett, és jelentős összeg gyűlt össze közadakozásból is. A vár Gömör és Közép-Európa egyik, sok turistát vonzó ékszerdoboza, felújítása és mielőbbi megnyitása nagyon fontos... Már csak azért is, mert ennek a műemléknek az állapota Szlovákia bizonyítványa. Nem éppen örömteli hír, hogy a kulturális miniszter e hónap elején megszüntette a kisebbségi kultúrák osztályának önállóságát. A tárca szóvivője érdeklődésünkre átszervezésnek, a színvonalasabb munkát elősegítő intézkedésnek nevezte a történteket, ami sima parasztvakítás, hiszen az eddigi osztályvezetőnek felmondtak, munkatársait pedig a külföldön élő szlovákok kultúrájával is foglalkozó társasággal vonták össze. Ráadásul ide csoportosították az államnyelvi osztály - közismert nevén a nyelvrendőrség - tagjait is. Közülük került ki a furcsa elnevezésű részleg (odbor prierezovych politík - keresztmetszet) vezetője is. Szakmai szempontból sem helytálló az egymástól távol álló területek összevonása, az pedig nyilvánvaló, hogy az átszervezéssel a nemzeti kisebbségek szerzett jogait nyirbálták meg. Csalósást okozott az új j árási hivatalvezetők kinevezése is, a névsorban magyar nemzetiségű nincs, ez pedig szintén jelzésértékű. A felsorolt intézkedéseket és terveket lehet meggondolatlansággal, esetleg a déli régiók iránti empátia hiányával magyarázni, netán elbagatellizálni, de a vészcsengőt mindenképpen meg kell nyomnunk! Egyúttal aktívabb munkára sarkallni a magyar nemzetiségű parlamenti képviselőket és a kormányfő tanácsadóit, r,n.rt rossz irányt vett a kabinet nemzetiségi politikája. Mindenképpen el kellene érni, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő döntések előtt legalább konzultálhassanak a kormányfővel, illetve az adott miniszterrel. Erre kaptak megbízást az őket választó polgároktól. Mivel a hazai magyar pártok kiszorultak a törvényhozásból, jelenleg a szlovák pártok listáján bejutott magyar képviselők feladata és felelőssége nemzeti közösségünk és más szlovákiai kisebbség érdekképviselete. FIGYELŐ Egy hónap halasztás Bárhogy is dönt majd egy hónap múlva a Speciális Bíróság szenátusa, a tárgyalás a Legfelsőbb Bíróságon fog folytatódni. „Mindenkit meglepett, hogy a bíróság elhalasztotta az ítélethirdetést a Kuciak-gyilkosság ügyében, sotjáznak a kérdések, mit gondoljunk a szokatlannak nevezhető döntésről. Talán kételyek merültek fel a megvádolt trió bűnösségével kapcsolatban, vagy csupán valamilyen procedurális dologról van szó?” - teszi fel a kérdést a Sme kommentálja. Arról is találgatás folyik, hogy esetleg a közvetett bizonyítékok láncolata nem mindenhol illeszkedik pontosan, vagy megoszlik erről a bírói szenátus tagjainak véleménye. Azért a halasztás, mert a számtalan nyomból valóban egy megdönthetetlen bizonyítékok akarnak összerakni, mindenre ügyelve, hogy aztán azt jogilag ne kérdőjelezhesse meg senki, és kizárjanak minden, de tényleg minden kétséget? Koéner és Zsuzsová, illetve az ügyvédeik eddig is arra építették a védelmet, hogy megkérdőjelezzék a bizonyítékokat, a feltárt összefüggéseket, a tanúk hitelességét. De azt álmában sem gondolta senki, hogy ez tényleg sikerülhet nekik. Vagy igen? „Szeptemberben kiderül, de az biztos, hogy az ország történelmét is megváltoztató ügy nem ér véget egy hónap múlva. Bármilyen ítéletet is hoz a bíróság, vagy az egyik, vagy a másik fél fellebbezni fog, és az utolsó szót a Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani”-írja a lap. (úsz) Sz
