Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-05 / 181. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A mellékhatás én vagyok A kellemetlenségekre már most fel kell készíteni az emberiséget 7 ppen elhallgattak a kabó-Ecák, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy mégsem újítják fel a Király fürdőt. Nem volt elég látogató, így bevétel sem, nincs miből kivite­lezni a renoválást - olvasta fel a hírt Bandika a Leopportunistázott leo­párdfókához címzett kertvendég­lőben, diófák és panelházak árnyé­kában. Közepes nyereségként te­kintek a helyzetre, derült szolidan Ervin. Tavaly hívtak, mármint a Királyba, de sajnos nem tudtam menni. Sajnáltam is, hiszen a fel­újítás után nem lesz már olyan, mint előtte volt, elveszíti patináját. Most meg, ha a hír igaz, megmarad mégis, patinástul. El is zarándoko­lok oda még az ősszel, Buda nem a világ vége. Addigra talán korona­vírus elleni vakcinát is lehet majd kapni a gyógyszertárban, benzin­kúton és éjjel-nappali boltokban is. Vagyis nem lesz probléma besze­rezni. Hanem jaj, kedves kuzin, azt olvastam tegnap, szakadjon rá har­minc mázsa ganéj, hogy bármilyen vakcina is jön, biztosan lesz kelle­metlen mellékhatása. És hogy erre az emberiséget már most fel kell készíteni. Bandika fogai közt megállt a po­hár aranycsíkos széle. Olyan te­kintettel kezdett nézni, mint a ta­pasztalatlan tavalyi süllő, amelyet akciós rózsaszín gumihallal akasz­tottak meg, és még le is fényképez­­kednek vele. Kellemetlen mellék­hatások? Melyek lehetnek azok? Kipirosodik a bőröm? Émelyegni fogok? Megutálom a knédlis pa­calt? Vagy elfelejtem a szorzótáb­lát? Meg fogja tudni, csak várja ki - emelte fel mutatóujját Ervin. Az lesz, hogy papíron mindenki a biz­tonságra törekszik majd, és min­denki mindenkit be akar oltatni. Aki meg nem áll kötélnek, mehet Kukutyinba habot legyezni. Ban­dika megtorpant: nem zabot he­gyezni? Használja már kérem he­lyesen a szólásokat, hiszen nyel­vünk ékköveiről van szó. Ervin el­nézést kért, és beismerte, legalább annyira félrevezetőén fogalmazott, mintha azt állította volna, hogy a disznóparaj is terjeszti a sertésinf­luenzát. No tessen már várni egy picurkót - fektette a hamutál szélén kialakított mélyedésbe a cigarettá­ját Bandika. A paraj az helyesen nem paréj? Ervin egy csalódott csuka tekintetével hallgatott. Nem tudom. Paraj, paréj. Karaj, karéj. Taraj, taréj. Ganaj, ganéj. Mind­egyiket helyesnek gondolom. Vi­szont a mellékhatásokból, ha lehet, inkább nem kérnék. Pedig a mellékhatások köztünk élnek, hozzászokhatott volna már. Úgy is mondhatnánk, hogy a mel­lékhatások korát éljük - fontosko­dott tovább Bandika. Ervin csak legyintett: mellékhatása minden embernek van. Sőt, olyan is akad, aki egymaga egy nagy mellékhatás. Ehhez mit szól? Bandika bólintott: az igen! A szerző a Vasárnap munkatársa (Danglár) Még mélyebb a gödör DUDÁSTAMÁS A nyári napsugarak a gazdaságpolitikai vitákat is háttérbe szorították, de a nyaralási hangulat ellenére is érdemes fi­gyelmet szentelni a Költségvetési Tanács legújabb előrejel­zésének. Még akkor is, ha nem igazán könnyű nyári olvas­mány. A tanács elemzőinek pesszimizmusa ugyanis júliusban tovább erősödött, szerintük a szlovák költségvetés az ország történelmének egyik legnagyobb hiánya felé száguld. A legújabb előrejelzés szerint a költségvetési hiány 2020-ban eléri a GDP 9,45 százalékát, ami köszö­nőviszonyban sincs az eredetileg tervezettel. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a júniusi előrejelzéshez képest a Költségvetési Tanács csaknem 1,5 milliárddal nagyobb hiányt jósol. Ennek legfőbb oka természetesen a globális koronavírus-járvány, amely kieső bevételeket és növekvő költségvetési kiadásokat jelent. Szlovákiában az adóbevételek kiesése várhatóan 2,7 milliárd eurót tesz majd ki, ami a GDP 3,5 százaléka. Eh­hez jönnek a gazdaság megsegítésére irányuló költségvetési kiadások és a növekvő szociális transzferek, amelyek együtt további 1,5 milliárddal járulnak hozzá a hiány növekedéséhez. A Covid-19-cel kapcsolatos ki­adások más költségvetési fejezetekben is megjelennek, ezek körülbelül további 700 millió eurót tesznek ki. A figyelmes olvasó észreveheti, hogy a számok nem állnak össze tel­jesen, és a teljes hiányhoz a világjárványon kívül más faktorok is hoz­zájárulnak. Ezek közül a legérdekesebb az a körülbelül 2 milliárd eurós többlethiány, amely a járványtól függetlenül növekvő költségvetési ki­adásokból származik. Ezek a parlamentben nemrég módosított költség­­vetés új változatában jelentek meg, és az egyéb állami tulajdonú szer­vezetek 441 millió eurós hiányával együtt nagyban hozzájárulnak a tel­jes hiány növekedéséhez. Az európai gazdaság helyzetét figyelembe véve a költségvetés rekordszintű hiánya önmagában nem meglepő, az viszont mindenkép­pen figyelemre méltó, hogy a gazdaság megsegítésére irányuló kiadá­sok csupán a várható hiány kisebb részét teszik ki. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy e kiadások nagy részét a kormány uniós pénzekből fedezheti, de szerepet játszik az is, hogy a vállalkozói szférának nyújtott hazai segítség elmaradt a várakozástól. A növekvő hiányra és az egyes költségvetési fejezetek kiadásainak jelentős növekedésére a legvalószínűbb magyarázat, hogy az előző kormány által összeállított költségvetés nem volt reális. Ezt támasztják alá a Költségvetési Tanács elemzései, melyek már a koronavírus­­járvány előtt figyelmeztettek, hogy a költségvetés fedezetlen kockázatai az 1,8 milliárd eurót is elérhetik. A pesszimista előrejelzéseket látva elmondható, a kormány egyik kulcsfontosságú feladata ma az, hogy megmutassa, hogyan akarja kor­dában tartani a költségvetési hiányt, és a következő években fenntart­ható szintre csökkenteni azt. Ezért a szakértők feszült figyelemmel vár­ják a most készülő jövő évi költségvetési tervet, mely többet elárul a konkrét tervekről. Eddig ugyanis csak az új szociális csomagról hallot­tunk, mely 500 millió eurós többletkiadást jelent, és ennek a költségve­tési fedezete is nagyon homályos. Mindeközben az államadósság mér­téke már ebben az évben meghaladja a GDP 60 százalékát, és a jelenlegi világgazdasági környezetben jól átgondolt költségvetési stratégiára lesz szükség ahhoz, hogy az elkövetkező években ezt le lehessen faragni. FIGYELŐ Készül a Trianon balett „Zajlik a Trianon balettünk zenei felvétele, tette közzé egy kis íze­lítővel a Facebookon L. Simon László író származású fideszes politikus” - írta a 444.hu. A be­mutató a Nemzeti Táncszínház­ban lesz december 1-én, a román nemzeti ünnepen. „Egerházi Attila barátommal régóta terveztük, hogy csinálunk együtt valamit. Ami a történetet illeti, azt úgy kellett megírni, hogy arra koreográfiát lehessen készíteni. Egy barátság történetén keresztül mutatja be a nagy há­ború és az igazságtalan béke kö­vetkezményeit. A cselekmény jóval az első világháború előtt indul, egy nagyváradi és egy fe­hérvári fiú együtt tanul a kadétis­kolában, majd a háborúban egy­más mellett harcolnak. A többi legyen még titok...’’-írtaL. Si­mon László. (444 hu) Koncerten tanulmányozzák a koronavírus teijedését a németek Az eseményen résztvevők nyomkővetőt kapnak és floureszkáló fertőtlenítővel kenik be a kezüket. Egy német popénekes koncertjét arra fogják felhasználni a lipcsei Arénában a Hallei Egyetem kuta­tói, hogy tanulmányozzák a koro­navírus terjedését tömegrendezvé­nyeken. így szeretnék kikísérletezni azo­kat a módokat, amelyekkel meg le­hetne védeni az embereket a fertő­zéstől kulturális eseményeken. A koncerten résztvevőket köve­tőeszközzel látják el, hogy az ada­tok alapján létrehozzanak egy ma­tematikai modellt a vírusterjedés kockázatának becslésére nagysza­bású beltéri rendezvényeken. A koncertlátogatók fluoreszkáló kézfertőtlenítőt is kapnak, hogy a kutatók a rendezvény után azono­síthassák azokat a felületeket, ame­lyeket megérintettek, azokat a he­lyeket, ahol a vírus képes terjedni. A koncert augusztus 22-én lesz, Szász-Anhalt tartomány kormánya biztosítja hozzá az anyagi fedeze­tet, amely 410 ezer euróra rúg. A Restart-19 elnevezésű projekt önkénteseket keres részvételre. Eddig 1400-an jelentkeztek, de a kutatók négyezer fő részvételében reménykednek, 18 és 50 év közötti egészséges önkénteseket keresnek a felhívásban. A kutatók három forgatókönyv­vel dolgoznak, hogy megállapítsák, mi a legjobb módja a kockázat csökkentésének. Az első szerint négyezer látogató lenne a koncer­ten, és oly módon rendeznék meg, mint a járvány előtti tömegrendez­vényeket. A második forgatókönyv szerint ugyanennyien érkeznek a koncertre, de biztonsági és egész­ségvédelmi szabályokat be kellene tartani. A harmadik forgatókönyv kétezer ember részvételével szá­mol, akik 1,5 méter távolságot tar­tanának egymástól. A kutatók azt tervezik, hogy szi­mulálják a nézők vonaton érkezését és távozását is, hogy a lehető legvalósághűbb legyen tanulmá­nyuk. Minden résztvevőt tesztelni fognak koronavírusra a koncert előtt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents