Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-05 / 181. szám
www.ujszo.com I 2020. augusztus 5. KÖZÉLET I 3 Homályos a készülő közigazgatási reform CZfMER GÁBOR Pozsony. A kormány belevágna a közigazgatási rendszer ás az adminisztratív felosztás átalakításába. Veronika Remi Sóvá (Za ludí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter azt ígéri, mindezt úgy teszik majd, hogy ne sértsék a kisebbségek érdekeit. Remisová a hétvégén a Markíza televízió politikai vitaműsorában arról beszélt, a világjárvány következményeinek enyhítésére lehívható uniós támogatások egy részét a területi közigazgatási rendszer megváltoztatására lehetne használni. Egyelőre azonban nem tudni, mindez milyen konkrét változásokat jelentene az adminisztratív felosztásban, például összevonnak-e településeket, vagy miként változtatják meg a közigazgatási kompetenciák leosztását az országos, a megyei, a járási és önkormányzati szint között. A tárcavezető arra emlékeztetett, a múltban többször is felmerült a közigazgatási rendszer átszervezése, de egyik kormány sem akart ebbe belefogni. „Az országban háromezer községi hivatal és hatványozottan több önkormányzati képviselő van, a járások különböző méretűek, kialakításuk nem logikus, a kisebb községek költségvetésük nagy részét az adminisztrációra költik” - nyilatkozta a miniszter az aktuality. sk-nak. Remisová azonban nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, megszüntetnék-e a megyerendszert. „Meg kell találni a köz- és államigazgatás legjobb modelljét, ami nem kell, hogy szükségszerűen valamely szervezési szint felszámolását jelentse” - mondta a tárcavezető. Hozzátette, az átalakítás hosszú, akár a választási ciklus végéig eltartó folyamat lehet, mert adatokat kell gyüjteniük arról, hogy például honnan hová járnak az emberek dolgozni, vagy iskolába. Ebbe a folyamatba szerinte magukat az önkormányzatokat is be kell vonni. A témáról még a koalíciós tanácson is egyezteti fognak. Mi lesz a magyarokkal? Mi Remisovát arról kérdeztük, lesznek-e a reformnak olyan elemei, amelyek a kisebbségeket, a kisebbségi jogokat érinthetik. Szélsőséges esetben ilyen lehet például, ha egyszerűen településeket vonnak össze. Ha ugyanis egy kisebb, magyarok által is lakott falut egy nagyobb, szlovák többségű önkormányzatba olvasztanának be, akkor elképzelhető, hogy az adott helyen a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb már nem lenne érvényes. így pusztán egy adminisztratív döntés nyomán a hivatali magyar nyelvhasználathoz, vagy a magyar településnévtáblához való jog az adott helyen megszűnhetne. Problémák adódhatnak az iskolahálózat további működtetésében is, hiszen az alapiskolák fenntartói a helyi önkormányzatok, a középfokú oktatási intézmények többségét pedig a megyék működtetik. A miniszter lapunknak adott nyilatkozatában arról beszél, hogy egy ilyen, a polgárok életét évtizedeibe meghatározó változást társadalmi párbeszéd előz majd meg. Remisová szerint a reformnak része lehet, hogy összevonnak bizonyos hivatalokat, de ez nem elég. „Ha komplex reformot akarunk, akkor tovább kell mennünk” - közölte. Remisová ugyanakkor kijelentette, ő azt fogja képviselni, hogy a változások következtében ne sérüljenek a nemzetiségi kisebbségek érdekei. „A reformnak olyan változásokat kell hoznia, amelyek végső soron mindenki érdekében állnak, beleértve a kisebbségeket is” - nyilatkozta a tárcavezető. A bel ügy szerint A közigazgatás átalakításával kapcsolatban megkerestük a belügyminisztériumot is. A tárca szóvivője, Petar Lazarov arra hívta fel a figyelmet, hogy a reform a kormányprogramban is szerepel, de egyelőre még nem állapodtak meg semmi konkrétumban. A belügyi tárca szerint a kormány a közigazgatás strukturális reformokért felelős bizottságon belül létrehoz egy albizottságot, amely az adminisztratív felosztás megváltoztatásának lehetőségeit vizsgálja majd. Mindez pedig Stefan Holly (Sme rodina), a törvénykezésért és stratégiai tervezésért felelős miniszterelnökhelyettes hatáskörébe tartozik majd. „Elképzelhető, hogy ezen albizottság munkájának eredménye lesz majd egy vagy több javaslat az ország adminisztratív felosztásának megváltoztatására” - írta válaszában a minisztérium, és hozzátették, hogy a folyamat még nagyon az elején tart, nem tudni, milyen megoldások születnek. A többiek óvatoskodnak A koalíciós SaS nem zárkózik el a közigazgatási reform gondolata elől. Martin Klus külügyi államtitkár, aki a pártján belül a politikai rendszer témájáért is felel, az aktuality.sk-nak arról beszélt, ők a megyei szint átalakítását látják időszerűnek, de hozzátette, ezekben a kérdésekben a belügyminisztérium a kompetens. Az ugyancsak kormányzó Sme rodina pedig azt közölte, eddig nem volt még idejük megismerkedni Remisová elképzeléseivel, ezért nem szeretnének a témában nyilatkozni. A vidék is fejlődjön Martin Kaluzák, az OEaNO kommunikációs stábjának tagja arról beszélt, hogy a települések összevonása ellen mindig nagy a politikai ellenállás. Ezért ők inkább abban gondolkodnak, miként lehet az önkormányzatok kompetenciáit úgy beállítani, hogy az azokból eredő feladatokkal a legkisebb települések is megbirkózzanak. Kaluzák szerint a hatékonyabb közigazgatási rendszer létrehozása mellett a reformnak az is célja, hogy lehetővé tegyék a régiók fejlődését. így a fővároson kívül élők életszínvonalát is növelni szeretnék és meg szeretnék állítani az elnéptelenedő térségekből az emberek elvándorlását. A reform során az önkormányzatok finanszírozásában is új, hatékony megoldásokat szeretnének bevezetni. A nyelvrendőrök főnökének igazgatása alá kerül a kulturális minisztérium kisebbségi osztálya RÖVIDEN Csak szeptemberben zárul a Kuciak-ügy SZALAY HAJNALKA Nem volt szabályszerű a kulturális minisztériumban működő kisebbségi osztály átalakítása. Vezetője, Kún Kelemen Melindának nem volt lehetősége véleményezni a miniszteri döntést, amellyel kapcsolatban a magyar pártok is kifejezték aggodalmukat. Pozsony. A kulturális minisztérium kisebbségi osztályának volt vezetője jövőjével kapcsolatban egyelőre semmi biztosat nem tud, de úgy gondolja, betegszabadsága lejárta után nem lesz számára hely a minisztériumban. „Mivel megszűnt az osztály, a betegszabadságom letelte után vagy egy, az előzővel egyenértékű pozíciót kell felajánlaniuk, vagy egy alacsonyabbat. Ezen utóbbi a hamarosan létrejövő új osztály egy referensi pozícióját jelentheti” - mondja Kún Kelemen. Elmondása szerint ez egy kevés kompetenciával bíró poszt, de az új struktúráról egyelőre ő sem tud semmit. Az osztály sikerei között említi a különböző, akár magyarországi intézményekkel megvalósult együttműködéseket, de magát azt a tényt is, hogy az osztályt sikerült megtartani. Sokszor voltak törekvések, amelyek arra irányultak, hogy megszűnjön az osztály, Rigó Konrád államtitkársága alatt többször is kiállt érte. „Aminek nagyon örülök, és egy példátlan dolognak tartom, hogy a Vajda Júliakiállítás a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában egy sikeres, nemzetközi színvonalú kiállítás lett. A kiállítás harmadik hetében egy nemzetközi gyűjtő az egész gyűjteményt megvette. Ilyet egy galéria sem tud felmutatni Szlovákiában” - magyarázta Kún Kelemen. Berényi József (MKP), Nagyszombat megye alelnöke úgy gondolja, az osztály átalakítása miniszteri hatáskörben dőlt el. „A kormány kisebbségi tanácsán, Bukovszky László vezetésével, rákérdeztem, mit tudhatunk erről. A kulturális minisztérium képviselője annyit mondott, hogy a tárca több osztálya, köztük a kisebbséget érintő osztály is, átszervezés alatt áll” - tájékoztatta lapunkat Berényi, aki úgy tudja, az új miniszter nem akar az előző kormány által odahelyezett személyekkel dolgozni, hanem új embereket akar. „Ez is oka lehet az átszervezésnek” - véli a megyealelnök. Hozzátette, a kormánytanács elfogadott egy határozatot, melyben kéri a minisztériumot, hogy a lehető leggyorsabban alakítsa ki a nemzetiségi kultúrákkal foglalkozó osztály méltó képviseletét. Azt, hogy a minisztériumban létrejövő, nemzetiségi kisebbségek kultúráját is magába foglaló új osztályt a nyelvrendőrségként is elhíresült szekció „Rigó Konrád volt kulturális államtitkár munkájátfigyeltem, azt tudom értékelni, de az osztály létezése elkerülte a figyelmemet". Berényi József (MKP) vezetője, Ol’ga Skorecová igazgatja majd, Berényi rossz megoldásnak tartja. A kisebbségi osztály vezetőjéről most, leváltása kapcsán hallott először, és az osztály működéséről sem tudott semmit. „Rigó Konrád (Híd) volt kulturális államtitkár munkáját figyeltem, azt tudom értékelni, de azrosztály létezése teljesen elkerülte a figyelmemet” - fogalmazott a politikus. Az Összefogás az üggyel kapcsolatban levelet írt a kulturális miniszternek, amelyben elmagyarázzák, miért tartják problémásnak a lépést, és egyben találkozót is kértek a tárcavezetőtől. „Az, hogy erről az osztályról eddig szinte semmit sem hallottunk, nem azt jelenti, hogy be kell zárni, pont fordítva: tartalommal kell megtölteni, szakértőkkel megerősíteni” -jelentette ki Orosz Örs, a mozgalom alelnöke. Rigó Komád volt kulturális államtitkár úgy fogalmazott, leminősítette a minisztérium a nemzetiségi kultúrák szerepét. „A 2018-ban létrehozott szakosztály nagy lépés volt az elismerés és odafigyelés útján: segítette a Kisebbségi Kulturális Alap munkáját, fontos résztvevője volt a regionális és nemzetiségi állami stratégia kidolgozásában. Mindez most meggyengül, az osztály megszűnik, és félek, a stratégiát sem fejezi be a tárca ez évben” - mondja Rigó. Lapunk szerette volna megtudni Kúl Kelemen Melinda közvetlen feletteseinek is a véleményét, valamint kérdéseinkkel kerestük Ol’ga Skorecovát is, de lapzártáig senki sem válaszolt. Bazin. A Specializált Büntetőbíróság szenátusa váratlanul elhalasztotta a Kuciak-per ítélethirdetését. A kettős gyilkosság ügyében az előzetes tervek szerint ma reggel mondták volna ki a végső szót, a szenátus azonban kedden délután bejelentette, hogy az ülést szeptember 3-ára halasztják. A DenníkN információi szerint a szenátusnak több időre van szüksége ahhoz, hogy ítéletet tudjon hozni az ügyben. A Specializált Büntetőbíróság történetében ilyen eset még nem fordult elő. A bíróságnak még három vádlottról, Marián Kocnerről, Alena Zsuzsováról és Szabó Tamásról kell döntenie. Az ügyész 25 évnyi börtönbüntetést javasolt, ám a bíróság akár életfogytiglani szabadságvesztésről is dönthet. A vádlottak tagadják, hogy bármiféle közük lenne a gyilkossághoz. Andruskó Zoltánt, aki a gyilkosság szervezése során összekötő volt, egyelőre nem jogerősen 15 évre ítélték; a gyilkos, Miroslav Marcek pedig 23 évet kapott. (nar) Veronika RemiSová (Za ludí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter lapunknak elmondta: úgy akarja módosítani a közigazgatási rendszert, hogy az ne sértse a kisebbségek érdekeit (TASR-feivétei)
