Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-01 / 178. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Összefogás 2.0 Néhány alaknak még van képe a sajtót hibáztatni! Ha a politikusok hallgattak volna az újságírókra, ma van magyar parlamenti pártunk HEGEDŰS NORBERT Gombaszögön piknikez­­tek a magyar pártok. Is this a beginning of a beautiful friendship? A pikniket az Összefogás moz­galom rendezte és meghívta az MKP és a Híd képviselőit is, hogy a leendő együttműködés kereteiről egyeztessenek. Aki ez után a mon­dat után tovább olvassa a cikket, annak gratulálok. A türelemhez, a kitartáshoz és a puszta tényhez, hogy az elmúlt egy év cirkusza után még egyáltalán érdeklődést mutat a téma iránt. Szeretném, ha tudná: minden tiszteletem az öné. Mert lássuk be: nehéz erről az egészről irónia nélkül írni, nehéz ugyanazo­kat a mondatokat körbe-körbe hall­gatni ugyanazoktól a politikusoktól, miközben mindannyian látjuk, hogy nem igazán jutunk egyről a kettőre. A kérdés tehát: elindult valami új Gombaszögön? Vannak pozitív jelek. Három pa­nelbeszélgetés volt, az elsőben fiatal politikusok vitáztak, itt gyorsan nyilvánvaló lett, hogy a világlátás­ban alapvető különbségek vannak a pártok között, de a felek képesnek és hajlandónak tűntek arra, hogy túl­lépjenek ezeken. A második panelbeszélgetés a szakértőké volt. Nem túl meglepő módon itt hangzott el a legtöbb ér­telmes tanács, de kicsit fájó volt lát­ni, hogy a közönség soraiból több­nyire hiányoztak a jövő wannabe politikai vezetői. A harmadik beszélgetés a pártel­nököké volt, itt mindenki tűzijátékot várt. Ez persze elmaradt, a főnökség óvatosan fogalmazott, de meg­egyeztek néhány konkrét időpont­ban és lépésben, ez pedig már ön­magában jó irány. Szóval talán, this maybe a beginning of a beautiful friendship. Persze nem volt minden napfény és boldogság. Egy csomó dolgot tudnék írni, amitől felfordult a libe­rális gyomrom, de visszafogom magam. Miért? Az egyik ok Agócs Attila füleki polgármester dörge­delmes intelme, amely során min­denkit - tényleg mindenkit, az átlag szlovmagyártól az újságírókon át a politikusokig - arra intett, hogy ideje előrefelé fejlődnünk, a másik elfogadásának irányában. Mit mondjak: ez nem rossz ötlet. Sőt: úgy általában az volt a panelbeszél­getések kicsengése, hogy igyekez­zünk arra koncentrálni, ami össze­köt, ne arra, ami elválaszt. Úgyhogy én sem picsogok, és ennek fényében írom ezt a cikket. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek kétsé­geim az Összefogás 2.0-val kap­csolatban, de jobb ötletem nincs, és mástól sem nagyon hallottam. Egy dolog van, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni, és amit röhejesnek tartok. Néhány politi­kusnak volt képe a sajtót hibáztatni azért, hogy ősszel-tavasszal elma­radt az összeborulás. Manapság di­vat mindent az újságírókra kenni, de ez nonszensz. Azt sem tudtuk, miről tárgyalnak, mert zárt ajtók mögött csinálták. Plusz nem újságírók ültek a tárgyalóasztaloknál. Az Új Szó Szalon című mellékletében hóna­pokon keresztül tematikus cikkso­rozat szólt arról (szakértők és min­den párt bevonásával), hogy miért KELL összefogni. Ha itt bárki hall­gatott volna az újságírókra, akkor ma van egy magyar parlamenti pár­tunk. Szóval, urak, ez méltatlan! Ránk nézve, de rátok nézve is. Nem hiszem, hogy ezen az úton kellene elindulni, és ha nem vissz­hangoznának a fülemben Agócs Attila intelmei, ennél sokkal cifrább dolgokat is leírnék. De azt leszö­gezném, hogy a másik elfogadása nem azt jelenti, hogy mostantól fél­renézünk, ha mutyi van. A végszót a pártelnöki vita után Forró Krisztián frissen megválasz­tott MKP-elnök mondta ki, és ennél jobb lezárást én sem tudok kitalálni, úgyhogy idemásolom: Ült itt három ember (Forró, Sólymos, Mózes - a szerk. megj.), aki azt mondta, hogy őszintén érdekelt abban, hogy ez az egység létrejöjjön, és ha ez nem így lesz, azt számon kell kérni rajtuk. Ámen. Piknik politikai hegyomlás után (Fotó: Somogyi) A világjárvány nagy nyertesei Az Amazon internetes keres­kedelmi vállalat soha nem látott profitra tett szert az áv második negyedében, vagyis a koronavírus-járvány alatt. Ezt Jeff Bezos, a vállalat alapítója és vezetője jelentette be, aki egyéb­ként is a világ leggazdagabb embe­re, már három éve vezeti a listát 113 milliárd dolláros vagyonával. Elemzők szerint az Amazon a vi­lágjárvány egyik nagy győztese: a második negyedévben az előző év második negyedévéhez képest a be­vétele 40 százalékkal, 89 milliárd dollárra nőtt, és megduplázódott a nyeresége is. A közlemény szerint a nettó profitja áprilistól júniusig 5,2 milliárd dollárra hízott. „Március óta több mint 175 ezer új munkahelyet teremtettünk, s ezek közül 125 ezret most alakítunk át ál­landó munkahellyé” - fogalmazott Bezos. Közölte azt is, hogy a cég szállítási kapacitásait 160 százalék­kal növelték a járvány idején. A har­madik negyedévre 2-5 milliárd dol­láros haszonnal számol. Nyilvánosságra hozta üzleti ered­ményeit a Facebook, a Google és az Apple informatikai óriásvállalat is. Mindhárom cég a várakozásoknál jobb eredményekről számolt be. A Facebook 11 százalékos bevételnö­vekedés mellett szintén megdupláz­ta a nyereségét, mintegy 5,2 milliárd dollárt könyvelhetett el, a Google­­nak, amely az Alphabet leányválla­lata, csökkentek ugyan a bevételei, de a vártnál jobban zárta a negyed­évet. Nettó nyeresége 6,96 milliárd dollár lett. Az Apple teljesítményét értékelve a The Wall Street Journal azt írta: a vállalat makkegészséges, a járvány gazdasági következményei látható­an nem érintették, annak ellenére sem, hogy átmeneti időre több bolt­ját be kellett zárnia szerte a világ­ban. A kaliforniai székhelyű óriás­­vállalat a második negyedévben 11 százalékkal, 59,7 milliárd dollárra növelte bevételeit. (MTI) És mi mégis maszkot hordunk SZABÓ LACI Két magyar utas nem volt haj landó felvenni a maszkot a Lufthansa légitársaság Budapest-Münchenjáratán. Ami­kor a légiutas-kísérő több alkalommal is felszólította őket az új kor szabályainak betartására, a középső ujjúkat fel­mutatva adták tudtára: magasról tesznek a maszkviselésre. Ä viselke­désük fejenként ezer eurójukba került, és még büntetőeljárást is indí­tottak ellenük. A minap vonaton utaztam Budapestről vidékre és vissza, ott is ta­pasztalható volt egyfajta „ellenállás” - sok utas nem viselt maszkot (de végigköhécselték a csaknem kétórás utat). A kalauz ugyan bemondta, hogy kötelező a maszk, de mivel nincs semmilyen lehetőség a szankci­onálásra, így sok utas egyszerűen ignorálta. De számos olyan utas is volt, aki ugyan viselte a maszkot, de leginkább nyakdísznek, vagy csak ajaktakarónak használta, az orrát nem takarta vele... Mintha úgy védekeznénk a nemi betegségek és/vagy a nem kívánt terhesség ellen, hogy használunk ugyan óvszert, de a végét levágjuk (nyakdíszmaszk verzió). Több helyen politikai kérdést csinálnak a maszkviselésből. Az Ame­rikai Egyesült Államokban például a jelenlegi elnök hívei előszeretettel demonstrálják, hogy tömegben, rendezvényeken nincs rajtuk. Sokan pedig azért nem veszik fel, mivel szerintük „nem segít”, de a viselésé­vel elsősorban nem saját magunkat védjük, hanem a körülöttünk lévő­ket óvjuk. A kötelező maszk jó alkalomnak tűnik számukra, hogy ellenkezze­nek: „nekik senki ne parancsoljon”, „nem csinálok magamból bohó­cot”, „minek hordjak maszkot, ha azzal nem magam védem?”. És amíg a szabályszegőket nem fogják komolyan szankcionálni, addig ez így is marad. Korábban, ha Ázsiában jártunk, vagy ázsiai turistákkal talál­koztunk, itt nekünk, európaiaknak fura volt, hogy ők már természetes­nek veszik a maszkhasználatot a tömegközlekedési eszközökön, a zárt térben, de sokan még az utcán is viselték. Ott ez egyfajta gesztus is: én vigyázok rád, te vigyázol rám. Ha sokan tesznek így, akkor bármilyen járvány idején jelentősen csökkenthető a fertőzöttek száma, ahogy ez a koronavírus-járvány idején is bebizonyosodott, hiszen a legtöbb ázsiai országban a lakosság számához viszonyítva arányaiban sokkal keve­sebb volt a fertőzött, mint például az Amerikai Egyesült Államokban vagy Brazíliában. Annak is jócskán szerepe van ebben, hogy mindkét állam elnöke sokáig tagadta a vírus veszélyességét és a maszkviselést is ellenezte. Bár a határok újranyitása után a szlovákiai esetszámok is emelked­tek, a védekezés itt példaértékű volt az első hullám idején - szakembe­rek szerint ez annak is köszönhető, hogy Szlovákia az elsők között tette kötelezővé a maszkhasználatot. A politikai és közéleti elit pedig kizá­rólag maszkban jelent meg a nyilvánosság előtt, ezzel is demonstrálva, hogy nem ciki viselni. Ha jön a második hullám, akkor a kötelező és helyes maszkviselés lehet a kulcsa a hatékony védekezésnek. Lehet el­lene tiltakozni, de el kell fogadni, a maszk még sokáig életünk része lesz. És lehet, hogy ezzel sok ember életét mentjük meg: hiszen én vi­gyázok rád, te vigyázol rám... FIGYELŐ Nem uszítás a „ki a magyarokkal" Elképesztő indoklást tett közzé a román ügyészség arról, miért nem uszítás az uszítás, a, Jdfele a ma­gyarokkal az országból!” pedig csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó”, és nem gyűlöletkeltés. A Homews.ro portál ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melletti ügyészség vád­emelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél ta­valyjúnius 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Dániel Galbeaza ügyész kizárólag román nemzetiségű tanúkat hallgatott meg, és a nyomozást valamennyi vádpontban lezáró februári rende­letében a lap szerint egy sor valót­lan állítást fogalmazott meg. Az egyedüli intézkedés, amit elren­delt, annak a láncnak és lakatnak a visszaadása volt, amellyel koráb­ban a temetőkapu volt bezárva. Szerinte: a „kifele a magyarokkal az országból!” akkor lenne uszítás, ha a nyilvánosságnak, meghatá­rozhatatlan számú személynek szólna.,,Ebben az esetben a becs­mérlő szavakat korlátozott számú személynek címezték, azoknak, akik megtagadták, hogy beenged­jék a temetőbe az erre engedéllyel rendelkező személyeket. Úgy ér­tékeljük, hogy az olyanféle ma­gyarellenesnek vélt jelszavak skandálásával, mint amilyen a ki­fele a magyarokkal az országból, nem teljesülnek a büntető törvény­­könyv 369. cikkelyében támasztott feltételek. Ezek a jelszavak nem oly an jellegűek, hogy gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítsanak, hiszen az uszításnak a személyek egy csoportjára kell vonatkoznia, például fogyatékosok egy cso­portjára, homoszexuálisokra stb., és nem egy etnikumra, tehát ezek a megnyilvánulások legfeljebb ki­hágásnak minősülnek” - idézte a Homews.ro portál az ügyészt. A portál az ügyészségi rendelet egész sor valótlan megállapítását is felsorolta, például olyan tanúval­lomásokat, hogy a temetőnél gyü­lekező magyarok „viselkedése al­kalmas volt arra, hogy erőszakos cselekedetekre uszítson, de a ro­mánok nem válaszoltak a provo­kációra”. Ezzel szemben az történt, hogy a magyarok élő láncot vontak a te­mető elé és imádkoztak, még akkor is, amikor a románok kiabáltak, és egyesek köveket dobáltak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents