Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-28 / 201. szám
www.ujszo.com I 2020. augusztus 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kinek higgyek? Táplálkozási fixa ideák és kutatási eredmények E gyik drága családtagom egy csomó, táplálkozással foglalkozó könyvet rendelt, és megkért, hogy mivel neki nincs ideje ezeket elolvasni, és tudja, hogy engem érdekel a téma, olvassam el én, majd foglaljam össze a lényeget. Már a könyvek címére pillantva tudtam, hogy ellentétes álláspontokat kell ütköztetnem. S így is volt. Az egyik a paleo étrendre esküszik, tehát hús, tojás, zöldség, magok, de gabonafélék és főleg szója még véletlenül sem. A másik a vegán étrend híve, vagyis sem hús, sem tojás, gabonafélék, főleg szója. És igen, a harmadik kimondottan tiltja a gabonaféléket. Egyébként mindhárom könyvet orvos írta, és mindhárman a legújabb kutatásokkal támasztják alá az eredményeiket. Ez eléggé alááshatja az olvasó bizalmát az orvostudományban, ami nem jó, mert az orvosban való bizalom mindig is a gyógyulás egyik fontos feltétele volt és lesz. Ezért inkább arra gondolok, hogy a doktor uraknak van egy táplálkozási fixa ideájuk, és csak azokat a kutatási eredményeket válogatják ki, amelyek ezt alátámasztják, a „sorból kilógó”-kat pedig egyszerűen ignorálják. De a családtagom egy ilyen következtetéssel semmire sem fog menni, ezért praktikusabb tanulságot is le kell vonnom. Két lehetőség van. Vagy eldönti, hogy ezentúl például vegán lesz, és akkor követi a vegán doktor gyakorlati tanácsait, vagy kiválasztom számára azokat az étkezési szabályokat, amelyekben mindhárman egyetértenek. Az utóbbi esetben ezentúl csak zöldséget, gyümölcsöt, magokat, zöld leveleket, keserű csokoládét ehet, tiszta vizet ihat és sokat kell mozognia. Persze ez még nem a végső következtetés, mert a többi könyvet még nem olvastam el... A koronavírusról is megoszlik a szaktekintélyek véleménye. Például Igor Bukovsky ismert szlovák dietológus és Vladimír Malec onkológus szerint már elveszítette az „erejét”, mert akik érzékenyek voltak rá, azok már meghaltak, ezért az óvintézkedések eltúlzottak. Bizonyára sok dologban igazuk van, de nem mindenben. Például amikor arra hivatkoznak, hogy a vírust lazán kezelő Svédországban összehasonlítható a halálesetek száma a szigorú óvintézkedéseket bevezető Spanyolországéval, azért mintha elfelejtették volna, hogy az utóbbiban ezek a szigorú intézkedések nagyon későn, akkor léptek életbe, amikor már sokan meghaltak. Ezért én utólag sem kicsinyelném le a mi óvintézkedéseinket, amelyek időben születtek. Abban viszont igazat adok, hogy hasonló óvintézkedéseket kellene hozni az „egyszerű” influenza, akárcsak a vezető halálokok, a vastagbélrák és a szív- és érrendszeri betegségek ellen, és azok betartását is szigorúan kellene felügyelni. Forradalmi gondolat. De mivel az étkezés az egyik kockázati tényező, azt is el kellene dönteni, melyik a legegészségesebb étrend. Akkor melyik? Navalnij-ügy: mégis nyomoznak Vizsgálatot indított Alekszej Navalnij ellenzéki politikus kórházi kezelésének ügyében az orosz közlekedésrendészet. Az orosz belügyminisztérium közlése szerint a nyugat-szibériai közlekedésrendészetnél több mint húsz törvényszéki orvos szakértői, biológiai, fizikai és vegyi vizsgálat zajlik. Navalnij egy hete lett rosszul egy repülőgépen, a gép emiatt kényszerleszállást hajtott végre Omszkban. A belügyminisztérium szerint a politikus mintáiban eddig nem találtak erős vagy kábító hatású anyagot. A rendőrök átvizsgálták Navalnij szállodai szobáját és mozgásának helyszíneit, lefoglaltak több mint száz tárgyat, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak. Navalnijt már a berlini Charité kórházban ápolják, az első klinikai eredményei szerint megmérgezhettek, ezért több ország vezetője gyors és átlátható vizsgálatot sürget. A Kreml ezzel szemben egyelőre nem látja okát, hogy bűnügyi nyomozás induljon. Érvelése szerint nem azonosítottak olyan anyagot, ami miatt Navalnij kómába eshetett, és nincs bizonyíték, hogy merénylet történt. Vlagyimir Ugljov, a sajtóban Novicsok néven emlegetett harci idegméreg egyik kifejlesztője az Interfax hírügynökségnek „irreális verziónak” nevezte, hogy Navalnijt ilyen szerrel mérgezhették meg. Ugljov arra reagált, hogy a német Spiegel magazin, a The Insider orosz hírportál és a Bellingcat tényfeltáró csoport közölte: a Charité orvosai kapcsolatba léptek azokkal a bolgár kollégáikkal, akik a 2015-ben megmérgezett Emilijan Gebrev bolgár üzletembert kezelték. Gebrevet a közlés szerint egy Novicsok-osztályú méreggel próbálták megölni, a szófiai ügyészség közlése szerint orosz ügynökök. Ugljov rámutatott, hogy a Novicsok, valamint a mérgezéssel kapcsolatos elméletekben emlegetett szarin és szomán a bőrrel érintkezve 10 percen belül öl, így az ellenzéki politikus már annál az asztalnál meghalt volna, amelynél a tomszki repülőtéren teázott. Ugljov korábban azt mondta, hogy Navalnijnál a kolinészterázszint csökkenésére használt, egyebek között az Alzheimer-kór ellen alkalmazott gyógyszerek nagymértékű szedése szervesfoszfor-idegmérgekhez hasonló hatást idézhet elő. (MTI) Elég egy kis alamizsna FELEDYBOTOND ogy lehetséges, hogy az egyenesen pocsék válságkezelés ellenére nő egy politikus népszerűsége? Brazília a koronavírus által leginkább sújtott második ország a világon, a halottak száma már meghaladja a száztízezret, és egyelőre nem látni, hogy mitől hagyhatna alább a járvány tombolása. A társadalmi olló mentén a különböző csoportok közt különböző mértékben pusztít a vírus, de maga az elnök és a családja is elkapta. Jair Bolsonaro számára ez azért volt különösen kínos, mert előtte a vírus létezését is tagadta, a maszkviselésből pedig viccet csinált. A jó szerencse és a drága orvosi ellátás persze megmentette - mint Boris Johnson brit miniszterelnököt. A jogos kérdés az, hogy vajon a brazilok firtatják-e, mekkora a felelőssége az elnöküknek és a kormánynak abban, ami az országban történik. Az Egyesült Államokban Donald Trump népszerűsége az elmúlt 30 napban mérhetően csökkent gyenge teljesítménye és a járványhoz való hozzáállása miatt. Viszont ezzel párhuzamosan Bolsonarónak megjavult is a megítélése! Még egyszer: miközben napi több mint tízezer új megbetegedésről beszélünk, az elnök népszerűsége újra növekedésnek indult. Igaz, van honnan feljönnie. Ugyanakkor a népesség több mint 50 százaléka egyáltalán nem firtatná, hogy milyen felelősség terheli a járványhelyzet miatt. Ez a valódi post-truth (vagyis igazság utáni) korszak, amikor a tények kevésbé befolyásolják a közvélemény alakulását, mint az érzelmek és a személyes meggyőződés. Mindennek oka, hogy a brazíliai gazdaságélénkítő intézkedések jegyében a népesség legszegényebb harmada havi juttatást kap, és hiába halnak az emberek százával, a legszegényebbek millióinak nyújtott az anyagi támogatás elég, hogy Bolsonaro támogatottsága is nőjön. Hozzá kell tenni, hogy főként olyan szavazókról beszélünk, akik nem olvassák, nem figyelik rendszeresen a médiát, miközben a napi megélhetésért küzdenek, nem érdeklik őket a nagypolitikai viták. És a halálra is nyilván másként tekintenek a nyomornegyedek lakói a bandaháborúk, leszámolások, a drogok és más betegségek miatt. De nem csak ők vannak abban a több mint 50 százalékban, amely nem tartja felelősnek az elnököt. Évekig kutatja majd a politikatudomány, hogy pontosan mi zajlott le a brazil választók között, de az biztos, hogy az alsó harmadnak alig van, vagy egyáltalán nincs politikai képviselete. Ez is mutatja a pártokra épülő hagyományos demokráciák egyre látványosabb hiányosságait. Ä pártok mellé új csatornákat kell beépíteni a politikai képviseletbe: ez fontos lenne a szlovákiai magyarság szempontjából is, ugyanúgy mint akár a katalánoknak, vagy az amazonasi őslakosoknak. Itt nem a kisebbségen van a hangsúly, mert a politikai irányítást is mindig kisebbség végzi, még ha éppen össze is áll mögötte négyévente egy választói massza. Amíg a kapitalizmus és a globalizáció elmúlt évtizedeiben szegregált társadalmi csoportok nem kapnak hangot, addig menetrendszerűek lesznek a mostani pártalapú demokráciák botlásai, amelyek jeleit láttuk a brexitben, Trump sikerében, a polarizációban és a jól ismert egyéb problémáink jó részében. E csoportok, ha nem kerülnek pártok mellé, akkor másképp törnek a felszínre: sárga mellényesek, Occupymozgalom, klímacsoportok... A politikai struktúránkat kell a 21. századra hangszerelni, mielőtt késő lesz, és már csak a korábbi struktúra füstölgő romjai maradnak. FIGYELŐ Brazil szappanopera, szappan nólkül A Bolsonaro család öt tagja kapta el a koronavirust, legutóbb a brazil államfő második fia, Flavio Bolsonaro is, aki egyébként szenátor. O egyelőre tünetmentes. Jair Bolsonaro államfőnél július 7-én diagnosztizálták a fertőzést, az elnöki palotában volt karanténban július 25-ig. Később kiderült, hogy felesége, Michelle Bolsonaro és másik fia, Jair Renan tesztje is pozitív lett (az elnöknek öt gyereke van). Az államfő 80 éves anyósa augusztus elején belehalt a Covid-19-betegségbe. A világ országai közül Brazíliát érinti a legsúlyosabban a világjárvány az Egyesült Államok után, Bolsonaro ennek ellenére hónapokig megkérdőjelezte a járvány súlyosságát, kisebb influenzának nevezve a betegséget, és a gazdaság újraindítását szorgalmazta a kijárási korlátozásokkal szemben. Az elnök gyógyulása után körbejárta az országot, tömegrendezvényeket tartott, sokszor elvegyült a tömegben, kezet rázott a résztvevőkkel. Flavio Bolsonaro szóvivője szerint a szenátor is hidroxiklorokint és azitromicint szed. Apja részben ezeknek a gyógyszereknek tulajdonította azt, hogy könnyen viselte a fertőzést, jóllehet a szakértők korábban is figyelmeztettek, nincs bizonyíték arra, hogy ezek a készítmények valóban hatékonyak a koronavírus-fertőzés ellen, mára pedig kiderült, hogy a hidroxiklorokin hatástalan. Nem mellékesen a hidroxiklorokin Donald Trump amerikai elnök „kedvenc” gyógyszere volt eddig a betegség kezelésével kapcsolatos „tanácsaiban”. Egyébként a világ országainak kormányai közül a brazil a legfertőzöttebb: összesen nyolc miniszter lett bizonyítottan koronavírusos, továbbá számos kormányzati alkalmazott. A kormány tagjai stafétaként adták át egymásnak a kórokozót. (MTI, úsz)