Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-27 / 200. szám
2 I KÖZÉLET 2020. augusztus 27.1 www.ujszo.com Tartják magukat az antiszemita sztereotípiák Idén februárban Mások voltak? címmel egy kiállítást szerveztek Nyitrán, amelynek egyik legfontosabb feladata az volt, hogy bemutassa a fiatal generációnak a nyitrai zsidó közösség történetét, megakadályozva ezzel soraikban a más nemzetek iránti gyűlöletkeltés kialakulását, vagy terjedését (TASR/AP-feivétei) A KISEBBSÉGEKHEZ VALÓ VISZONYULÁS, V4-ES ADATOK (az adatok a „nem szimpatikusak" válaszok százalékos arányát jelölik) • Forrás: Republikon Intézet FINTAMÁRK Pozsony. Szlovákia lakosai látványosan tartanak a sokféleségtől, és hatalmas az ellenszenv a romákkal és a muszlimokkal szemben - de úgy tűnik, a zárkózottság általános jelenség a V4 tagországaiban. Bár az antiszemitizmus nem „trendi" nálunk, a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiákkal továbbra is sokan egyetértenek Szlovákiában. Az előítéletességet és antiszemitizmust górcső alá vevő ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) kérdőíves kutatása szerint Lengyelország bizonyult a sokféleségre legnyitottabb országnak Közép-Európában, míg Csehország és Szlovákia a legzárkózottabb. Szlovákiában leginkább a nyelvi és a kulturális sokféleséget vagyunk képesek elfogadni, de az eredmények így sem szívderítőek. Míg például a lengyelek 59 százaléka áll pozitívan a nyelvi, 55 százalékuk pedig a kulturális sokszínűséghez, Szlovákiában csak a válaszadók 31, illetve 29 százaléka válaszolt pozitívan az ezt firtató kérdésekre. Ennél még rosszabb a helyzet az etnikai és a vallási sokszínűséggel kapcsolatban: előbbit mindössze 16, utóbbit 22 százalék ítéli meg pozitívan. Michal Vasecka szociológus lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: több tanulmány is rámutatott az utóbbi időben arra, hogy a másság elutasítása egyre erősebb a V4-es társadalmakban. „Szlovákia esetében az összes olyan csoporttal kapcsolatban, mely más, mint a többség, romlott a helyzet. Egyre több ember távolodik el az ilyen csoportoktól, és meglepő módon ezt abszolút minden csoportra érvényes. Még a szlovák többség és a magyar kisebbség közti viszonyban is tapasztalható, bár enyhén, de mégis már láthatóan. Ez bizonyos módon tükrözi a társadalmi légkört” - magyarázta a szociológus. Romák ás muszlimok Lengyelország egy másik kutatási területen is kilógott a többi V4-es ország közül: Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a romákkal és muszlimokkal szembeni antipátia a legmagasabb, a lengyeleknél ellenben a feketék és a zsidók váltják ki a legnagyobb ellenérzést a lakosságból - ugyanakkor feltűnő az is, hogy ezek az ellenérzések sem jellemzőek a lengyelek többségére. Szlovákiában ugyanakkor a lakosság 53 százaléka jelentős antipátiával tekint a romákra, 50 százalékuk pedig a muszlimokra. Magyarországon ez az arány 48 százalék a romák, 41 százalék pedig a muszlimok esetében. Különböző árnyalatok A kutatás során a legnagyobb figyelmet az antiszemitizmus megjelenési formáira fordították, és az eredményekből kiderül: Csehországban és Szlovákiában a válaszadók majdnem fele még nem találkozott a zsidók felé irányuló gyülöletbeszéddel, és Csehországban mindössze 6 százalék, Szlovákiában 12 százalék nem tartja szimpatikusnak a zsidókat - Magyarországon ez az arány 15, Lengyelor- j szágban pedig 24 százalék. „Ma- ■ gyarországon nagy számú zsidó közösség él, ezért is lehet jobban : része a téma a közbeszédnek, és le- i hét róla véleménye az embereknek”- mondja Székely Judit szocioló- ; gus, a kutatás magyar munkatársa. Ez persze nem jelenti azt, hogy Szlovákiában nincsenek antiszemita attitűdök - hasonló megnyilvánulásokra rengeteg példa van, az ESNS képviselőinek közösségi médiás megnyilvánulásaival kezdve egészen addig, hogy például Zuzana Caputová államfőt is támadták az interneten manipulált képekkel, vagy épp azzal, hogy az „alternatív média” foggal-körömmel próbálta összekötni Soros Györggyel. A felmérésben ugyanakkor szembetűnő, hogy a szlovákiai válaszadók között nagyon sokan voltak, akik egyáltalán nem foglaltak állást a kérdésben, közömbösek a témával kapcsolatban, és mások a tartalomfogyasztási szokásaik is. Csehországban és Szlovákiában arányaiban kevesebb ember zsidósággal kapcsolatos ismereteinek forrása a közösségi média, inkább a sajtóból, könyvekből és filmekből tájékozódnak. Magyarországon és Lengyelországban ugyanakkor a közösségi médiának csaknem akkora hatása van, mint a hagyományos médiának. Élnek a sztereotípiák A kutatás eredményeiből az is látszik, hogy bár viszonylag alacsony a zsidókat antipatikusnak tartók aránya, a velük kapcsolatos sztereotípiákban jóval többen hisznek - annak ellenére, hogy csupán 12 százalék gondolja úgy, hogy az antiszemita sztereotípiák a valós képet mutatják a zsidókról. Csehországban és Szlovákiában például az emberek több mint fele úgy érzi, hogy a zsidó szó, mint a zsugori kifejezés szinonimája, nem számít sértésnek. A szlovák válaszadók csaknem fele úgy gondolja, hogy a zsidók számára fontosabb Izrael, mint saját országuk, 40 százalékuk pedig meg van róla győződve, hogy a zsidóknak komoly befolyása van a világot meghatározó folyamatokra és a gazdaságra. Utóbbi adatot érdemes néhány évtized kontextusában is megnézni: egy 1998-as kutatásban hasonló kérdést tettek fel - akkor az emberek 51 százaléka gondolta úgy Szlovákiában, hogy a zsidók irányítják a világot, ezzel Közép- Európában a lista élén állt. Mert Soros A felmérés magyarországi eredményei is érdekesek. A leghatározottabban jelen lévő sztereotípia a magyar válaszadók körében a zsidók befolyásoló erejéről szól, majdnem a megkérdezettek fele tartja igaznak ezt a gondolatot. A zsidók Izrael felé való, Magyarországgal szembeni elköteleződését 38 százalék ítéli valósnak. A megkérdezettek harmada egyetért azzal, hogy a holokauszt témája túl nagy teret kap a közbeszédben. Összesen 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zsidók megérdemlik a feléjük irányuló gyűlöletbeszédet. A Republikon ugyanakkor rákérdezett arra is, hogy mely médiában megjelenő események okozhatnak erős negatív érzelmeket a zsidósággal szemben. A válasz pedig bizonyos értelemben meglepő: az olyan, a hagyományos szélsőjobb által tematizált események, mint a holokauszttémájú filmek bemutatása, vagy a holokauszttal kapcsolatos megemlékezések jóval kevésbé rezonálnak, mint az antiszemita megnyilvánulások ellen egyébként zéró toleranciát hirdető kormány Soros-ellenes kampánya. A válaszadók 46 százaléka vélte úgy, hogy a Soros elleni kampány erős negatív érzelmeket okozhat a zsidósággal szemben. A SOKFÉLESÉGRŐL ALKOTOTT VÉLEMÉNY, V4-ES ADATOK ■I Kategória Etnikai Vallási Nyelvi Kulturális sokféleség sokféleség sokféleség sokféleség (az adatok a pozitív válaszok százalékos arányát jelölik) • Forrás: Republikon Intézet Szeptembertől indul a tömeges tesztelés ÖSSZEFOGLALÓ Radikálisan növelni fogja az ország szeptember 2-t6l a koronavírusteszteket végző állomások kapacitását - jelentette be tegnap Marok Krajőí (OLaNO) egészségügyi miniszter. Pozsony. A miniszter szerint a magánkézben levő laboratóriumokkal együttműködve a jelenleginél jóval nagyobb befogadóképességű tesztközpontokat fognak megnyitni az országban. Itt emberek ezreit tudják majd letesztelni naponta, egy ilyen tömeges befogadóképességű tesztállomás megnyitását tervezik a fővárosban is. Kedden egyébként 84 új pozitív esetet vettek nyilvántartásba. A betegséggel összefüggésben 70 személyt kezelnek kórházban. Hét beteget az intenzív osztályon, három szorult mesterséges lélegeztetésre. A betegségből Szlovákiában eddig 2192 személy gyógyult ki. Kedden 25 gyógyultat vettek nyilvántartásba. Szuperterjesztők Az új fertőzöttek számának növekedése a közegészségügyi hivatalok munkatársai szerint főleg az importált esetekkel van összefüggésben. A miniszter szerint már nem kérdés, hogy a járvány második hulláma sokkal nagyobb méreteket ölt majd az elsőnél, a helyzetet nehezítik az úgynevezett szuperterjesztő személyek, akik nem tartják be a higiéniai előírásokat és ellenőrizhetetlenül terjesztik tovább a betegséget. „Minden eddigi adat igazolja, hogy a fertőzés épp ezek miatt a személyek miatt terjed olyan gyorsan. Az összes fertőzött körülbelül tíz százalékát teszik ki ezek a személyek, ők felelősek a maradék 90 százalék megfertőzéséért” - állítja Krajcí. Új besorolás A Központi Válságstáb ma fogja ismertetni azt is, hogyan módosítja járványügyi szempontból az egyes országok besorolását szeptembertől; bővülni fog a piros, tehát a kockázatosnak számító államok sora. A miniszter jelezte: nem ajánlja, hogy az emberek szeptemberre a megszokott külföldi turisztikai célállomásokba tervezzenek szabadságot. „Ami a szokásos idegenforgalmi célpontokat illeti, szeptemberre nem ajánlott utat foglalni, mivel főleg a horvátországi helyzet most már tényleg nagyon kritikus”-mondta Krajcí. Hozzátette: az egészségügyi minisztérium információs kampányt készít elő a gazdasági károk csökkentése végett. Szigorúbb ellenőrzés A pozitív esetek számának növekedése miatt a rendőrség alaposabban és szigorúbban fogja ellenőrizni a járványellenes óvintézkedések betartását a nyilvános helyeken - tájékoztatott tegnap Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter. „Rendelkezésünkre áll a szükséges kapacitás” - jelentette ki a tárcavezető a kormányülés után. Az ellenőrzésekről még egyeztetni fog a rendőrség vezetésével is. Prioritást fognak élvezni a forgalmasabb belső terek, ahol csekélyebb a légáramlás. „A rendőrök természetesen nem lehetnek ott mindenhol, ezért továbbra is számítunk az emberek felelősségteljes magatartására, és arra, hogy a felelősen viselkedők figyelmeztetni fogják azokat, akik nem tartják be az óvintézkedéseket” -jegyezte meg. Krajcí hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy az emberek arcmaszk nélkül járjanak az üzletekbe, a zárt vendéglátóipari egységekbe, vagy hogy maszk nélkül utazzanak a tömegközlekedési eszközökön. A tárcavezető viszont továbbra is azt állítja, hogy a koronavírus még nem terjed közösségi szinten, (dem, TASR)
