Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-26 / 199. szám

121 KULTÚRA 2020. augusztus 26.1 www.ujszo.com Nem vár el senkitől semmit Tóth Károly megvetette a lábát Budapesten, sorozatban is, színházban is játszik, de Komárom is visszahúzza SZABÓ G. LÁSZLÓ Három évvel ezelőtt, Komáromból költözött Budapestre. De csak a várost hagyta el. A Jókai Színházban futó előadásaiból nem lépett ki. Az új évadban is láthatják őt a hazai nézők. Tóth Károly színészi pályája mára nagy fordulatot vett. Kulcsfigurája lett egy napi sorozatnak. Ami viszont ugyanilyen fontos számára: Dunaújváros mellett Bu­dapesten is megtalálják a színpadi szerepek. A Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásában tovább­ra is játssza vendégként Bolyky Ta­mást, legfrissebb szerepe pedig a PopUp Produkcióhoz köti, amely Varga Lóránt Egykutya című darab­ját mutatta be nemrég. „Furcsa egybeesés: a koronavírus­­járvány első hulláma akkor kezdő­dött, amikor bemutattuk az Egyku­tyát. Mind a mai napig nagy szívfáj­dalma a csapatnak, hogy a jól sikerült premier után az összes előadást le kellett mondanunk. Azóta szerencsé­re ismét fut az előadás, már a Duna­kanyart is megjártuk vele, az eszter­gomi Várszínházban is láthatta a kö­zönség. De azután, hogy bemutattuk, minden leállt. A többi előadás is, amelyben játszom. Nem sokkal ké­sőbb a Barátok közt forgatása is. Ami maradt nekem, az a saját szerevezésű, önálló életű kis stúdióm, ahol pótol­ván a helyzetből fakadó anyagi hi­ányt, szépen túl is vállaltam magam. Gyakorlatilag az egész karantént a hangstúdióban töltöttem. Miután enyhült a helyzet, és a Főnix madár­hoz hasonlóan kezdett újraéledni a színház, előbb Skype-on zajlott köz­tünk a munka, a szövegösszemondás, s csak azt követően kezdődtek el a színpadi próbák. Nagyon szigorú protokoll mellett pedig a sorozat for­gatása is folytatódott. Ami külön iz­galmassá tette a filmezést: minden je­lenetből kihúzták a kézfogást, az öle­lést, a búcsúzkodást, a csókot. A fel­vételek során igyekeztek úgy dolgoz­Berlin. Fizikai valójában terve­zik megrendezni jövő év február­jában a Berlini Nemzetközi Film­­fesztivált - jelentették be a szer­vezők hétfőn. A február 11. és 21. között tar­tandó rendezvényen csupán az eu­rópai filmpiacot (EFM) tervezik hibrid formában megtartani. A filmfesztivált és a filmpiacot az akkor érvényben lévő szabályok és rendeletek szerint fogják meg­rendezni, a legnagyobb biztonsá­got megteremtve a résztvevők szá­mára. A fesztivál szerkezetéről, a filmprogramról és a meghívott fil­mek számáról a következő hetek­ben dönt a fesztivál vezetése - ol­vasható a Berlinale honlapján köz­zétett közleményben. A szervezők arról már döntöt­tek, hogy a Nemzedék szekció két versenyprogramjában 2021-ben csak egész estés filmeket fognak bemutatni, rövidfilmeket nem. A szervezők arról is döntöttek, hogy a legjobb színészi teljesít­ményért járó elismerést jövőre ni velünk, hogy minél távolabb áll­junk egymástól, majd trükkösen úgy használták a képeket, hogy a néző számára úgy tűnik, egészen közel ál­lunk egymáshoz. Voltaképpen át kel­lett értékelni, felül kellett írni minden korábbi, már megszokott gesztust, az érzelmi megnyilvánulások új formá­ját kellett megtalálnunk. Valló Péter rendező úr állítása szerint a színész olyan, mint a víz. Nem kell félteni, valahol mindig befolyik. Pontos ész­először nem nemek szerint fogják díjazni. „A legjobb színész és a legjobb színésznő díjakat felváltja a legjobb főszerepért járó Ezüst­medve díj és a legjobb melléksze­replőt jutalmazó Ezüstmedve díj” -írták. A jövőben nem fogják kiadni a fesztivál első igazgatója, Alfred Bauer nevét viselő Ezüstmedve díjat, amelyet január végén felfüg­gesztettek a Bauer náci múltjára vonatkozó sajtóértesülések nyo­mán. A fesztivál szervezői által megbízott független szakértő je­lentése Alfred Bauerról nyár vé­gére elkészül és közzé fogják tenni - olvasható a közleményben. A Berlinale a magyar film és fil­mesek számára is fontos fesztivál. Legutóbb, 2017-ben Enyedi Ildi­kó Testről és lélekről című alko­tása nyerte el az Aranymedvét, előtte, 1975-ben pedig Mészáros Márta az Örökbefogadásért. 1980- ban Szabó István a Bizalom című filmjével mint legjobb rendező kapott Ezüstmedvét. (MTI, k) revétel. A színész minden helyzetben megtalálja azt az eszközrendszert, ami az adott helyzetben kivitelezhető és érvényes. Nagyon sok levegőbe dobott puszi volt. Olyan gondolato­kat illesztettünk bizonyos szituációk mögé, hogy azok érvényessé tették például azt, hogy búcsúzáskor nem nyújtottam a kezemet, mert úgy tet­tem, mintha hirtelen sietős lenne a dolgom. Vagy, mert éppen bevásár­lásból jöttem. A stáb is meg a színé­Matt Dillon Matt Dillon amerikai színész­­rendező is bekerült a velencei filmfesztivál zsűrijébe. Velence. A héttagú testületben Cristi Puiu román filmrendező helyét foglalja el, aki a szervezők tegnapi közleménye szerint „előre nem látott nehézségek miatt” nem vehet részt a filmmustrán. A nemzetközi zsűrit idén Cate Blanchett Oscar-díjas szí­nésznő vezeti. Az Aranyoroszlán dí­jat odaítélő testületeben Veronika Franz osztrák forgatókönyvíró-ren­­dező, Christian Petzold német rende­ző, Joanna Hogg brit forgatókönyv­­író-rendező, Nicola Lagioia olasz fró és Ludivine Sagnier francia színész­nő szerepel Matt Dillon (Ütközések, A ház, amit Jack épített) mellett. A fesztivál szóvivője annyit árult el a személycseréről, hogy a román fil­mes a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások miatt nem me­het el Velencébe. A velencei fodíjért 18 film verseng idén. 24 alkotást pe­dig versenyen kívül vetítenek majd a szék is nagyon kreatívan viszonyul­tak ezekhez a dolgokhoz. Visszanéz­ve azokat a részeket, amelyeket a leg­durvább megszorítások alatt forgat­tunk, meg nem mondtam volna, hogy ott bármilyen korlátozás érvényben volt. Nem is éreztem magam satuban a játék során. Számomra, számunkra kifejezetten izgalmas volt ez így. A színművészeti egyetem első évében állítottak bennünket hasonló felada­tok elé, amikor mindenféle akadályt kellett leküzdenünk. Volt olyan etűdünk például, hogy nem volt sza­bad megszólalnunk, a nézőnek vi­szont értenie kellett, hogy milyen belső párbeszéd zajlik köztünk. Itt most nem érhettünk egymáshoz. Nem üdvözölhettük egymást hagyomá­nyos módon. Valahogy mégis bele kellett csempészni a gesztusokba a szeretetek a szerelmet, a viszontlátás örömét, az elválást, vagy épp a dü­hödt lelkiállapotot. Volt, hogy egyet­len tekintetbe kellett belesüríteni egy hosszabb érzelmi kitörést. A színészi eszköztár egészen új ABC-jét kellett megalkotnunk.” Somogyi Simon, a Barátok közt bicikliszerviz-tulajdonosa „szegény lúzer”-ként indult a sorozatban, ma viszont már a történések egyik moz­gatórugója. Varga Lóránt darabjá­ban, az Egykutyában, amelynek az V. kerületi HPS Kultszalon adott ott­hont, a politikai kapcsolataival büsz­kélkedő, kőgazdag Hondát alakítja. Hét év után találkozik négy egykori egyetemista-kollégista. Egyikük összehívja őket egy lakásba, és ott derül ki, hol tartanak az életben. „Nagyon decensen kezeli a kö­zönség, hogy lát a Barátok köztben. Semmiféle morajlást nem hallok a nézőtérről, amikor megjelenek a színpadon. Előadás után néhányan mindig odajönnek hozzám, és csak úgy mellekésen megjegyzik, hogy látnak a sorozatban, majd gratulál­nak a szereplésemhez. Szóval egé­szen finoman zajlik a közönséggel való civil találkozásom.” Komáromban két darabban bizto­san láthatják a nézők az új évadban. A padlásban és a Kabaréban. „Új szerepre, az igazgatóváltás óta, nem kaptam felkérését. Talál­koztam néhány otthoni kollégám­mal, akik arra várnak, hogy hívják őket, mert úgy gondolják, nekik igenis ott a helyük, Komáromban. Én is szívesen megyek majd, ha hívnak, hiszen méltónak érzem magam arra, hogy a Jókai Színházban játsszak. Sőt még komárominak is érzem ma­gam, hiszen öt évet töltöttem a tár­sulatban, és nagyon szép lehetősé­geket kaptam. De én sokkal letisz­­tultabban és egyszerűbben gondol­kodom. Ez így könnyebb is a szí­vemnek. Ha nem hívnak, bizonyára találtak helyettem másvalakit, hi­szen mindig felbukkannak új arcok, ügyes, fiatal fiúk, akikbetölthetik azt a kis űrt, amit esetleg magam után hagytam. Én mindenesetre drukko­lok nekik. Nem várok el senkitől semmit, de ha szükség lesz rám, és menni tudok, boldogan megyek.” Hogy mit tartogatnak számára a következő hónapok, egyelőre nem tudja, hiszen a járvány még mindig nem csengett le. Azt viszont igen, hogy Juliette Binoche francia szí­nésznő és Aurélien Barrau francia asztrofizikus kezdeményezésére 200 világhírű művész (köztük Pedro Al­modovar, Robert De Niro, Cate Blanchett, Javier Bardem, Penelope Cruz, Madonna, Sting, Iggy Pop, Ja­ne Fonda) és tudós-kutató kiadott egy felhívást, hogy „Ne téljünk vissza a »normalitáshoz« a koronavírus­­járvány után, a világnak változnia kell!” így érzi ő is, és mint mondja: „Csak remélni tudom, hogy az emberiség megérti, hogy a korona­vírus-járvány azon túl, hogy masz­kot kell viselnünk, otthon kell ma­radnunk, és gyakran kell kezet mos­nunk, sokkal komolyabb üzenetet hordoz. Komoly társadalmi átren­deződést várok ettől a helyzettől, ami az emberiség és a Föld hasznára vá­lik. Bizakodom nagyon, hogy ezt mind többen és minél hamarabb ész­re fogják venni. Hogy ez a helyzet, még ha egy kicsit radikálisan is, utat fog mutatni egy jobb, tisztább, tar­talmasabb élet félé.” A szerző a Vasárnap munkatársa a velencei zsűri tagja lesz Matt Diliont szeretik Itáliában. Olasz barátnőjével, Roberta Mastromichele színésznővel idén a Cagliariban megrendezett televíziós filmek fesztiváljá­nak vendége volt. (Fotó: TASR-archívum) Lidón. A 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztivált szeptember 2. és 12. között rendezik meg. A versenyprog­ramban szerepel Mundruczó Koméi első külföldi produkciója, az angol nyelvű Pieces of a Woman című film is. A velencei filmmustra lesz az első nagy európai fesztivál, amelyet a koronavírus-járvány kitörése óta megrendeznek. (MTI) Berlinale, változásokkal

Next

/
Thumbnails
Contents