Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-26 / 199. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Útjaink kútjai Lehetne stadion is a körforgalom közepén K útágasra szállott a sas, amikor Bandika és Ervin összefutott a falu végi kis patakpadnál, szokás szerint véletlenül. Hát maga? Azt hittem, nyaral. Ha tudom, hogy már hazajött, elhívtam volna segítségül a befőzéshez. Annyi a szilva meg a körte, hogy nem bírok vele - újságolta Bandika. Ervin csak nézte a patak fölé szerelt kis forgó kereket, amelyet hurkapálcikákból és vizespalackok alsó részeiből szerkesztettek össze. Ahogy a patak vize csordogált, bele-belekapott a flakonok kanálszerűre vágott aljába, és így forgatta a kereket. Már itthon vagyok, bólintott Ervin, majd arról kezdett beszélni, hogy igazából nem is tudja, hogy már itthon van-e, vagy még. Ön szerint mi a különbség a már itthon levés és a még itthon levés közt? Bandika elővette ezüstös fedelű szivartárcáját, melyre nyolc nyelven dolgozták rá azt a szót, hogy „béke”, persze csupa nagy betűvel. Az első adag füst kifújásával együtt kezdte a választ. Ha ön még van itthon, az azt jelenti, hogy hamarosan el fog indulni valahová. Ha pedig már itthon tetszik lenni, az nem jelent mást, mint hogy ön nemrég érkezett meg valahonnan, és egy darabig sehová sem készül. Egyébként látta már a gellei körforgalomban azt a gémeskutat? Először azt hittem, valami útblokád készül, és hagyományos eszközökkel próbálják meg feltartóztatni a gátlástalanul suhanó gépkocsikat, rá is léptem a fékre. De aztán kiderült, hogy ez csak egy közúti folklórelem, hiszen a körforgalmak szaporodása felveti a kérdést is az illetékesekben, hogy mit pakoljanak a körforgalom szívét alkotó, legtöbbször füves területre. Ervin nem olyan képet vágott, mint akit érdekel a téma, viszont előtört belőle a Magyar néprajzi lexikon. Jobb, ha tudja, kedves kuzin, hogy a gémeskút a legelterjedtebb kútszerkezet a magyar nyelvterületen. A földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő szerkezet emeli ki a vizet. Részei: a földbe mélyített ágas, melynek villásra vagy csapolta kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém. Ennek neve a Csallóközben sújtó, a Kisalföld északi részén pedig hankalék. A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat, amelyen az abronccsal erősített favödör függ. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő- vagy fatuskó nehezéket erősítenek. A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös gémeskutak is. Bandika füstkarikákkal honorálta Ervin szakmai lábjegyzetét. Már csak azt kellene kideríteni, hogy lehet-e ebből az új, körforgalmi gémeskútból vizet húzni - jegyezte meg. Fúrtak-e kutat is az útépítők, vagy csak belebiggyesztettek a körforgalomba egy gémest? Korunk nagy kérdései... bólogatott Ervin, majd hangnemet váltott. Inkább annak örüljön, hogy nem egy reklámtábla vagy egy híres ember szobra került oda. Vagy stadion. A víz - nézze csak meg ezt a patakot is - járja a saját útját, és nemzetek, sőt fajok feletti összekötő kapocs, hiszen víz nélkül nincs élet. Akkor olyan, mint a levegő, nem? - kérdezte Bandika. Ervin bólintott: olyan. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Maximális ellentét minimálbérügyben DUDÁSTAMÁS A háromoldalú érdekegyeztetés valójában sosem működött Szlovákiában, de az érdekegyeztető tanács hétfői ülése még a szokásosnál is viharosabbra sikeredett. A Szakszervezetek Szövetsége látványosan kivonult az ülésről, majd sajtótájékoztatójukon a szakszervezeti vezetők a szociális párbeszéd végét emlegették. És a meciari időkhöz hasonlították a jelenlegi kormány praktikáit. Éles szavakért Milan Krajniak munkaügyi miniszter sem ment a szomszédba, megkérdőjelezte a szakszervezeti tagok számát és bejelentette, hogy új partnerek bevonását fogja javasolni a szociális dialógusba. Mint az életben oly gyakran, a dráma oka ez esetben is a pénz. Pontosabban a minimálbér, melynek jövő évi összegéről eltérő elképzelései vannak a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek. Ez persze nem újdonság, minden évben így van, de a világjárvány gazdasági hatásai ezt a konfliktust is kiélezték. És hozzájárult a robbanáshoz Robert Fico és Erik Tomás tavalyi törvényjavaslata is, amely a minimálbért az átlagbérhez kötötte. Ezt a mechanizmust már elfogadása előtt sok kritika érte, a legfontosabb az volt, hogy egy gazdasági válság idején túlságosan megemeli a bérköltéseket. A globális gazdasági válság pedig hamarabb megérkezett, mint bárki gondolta volna, és sok vállalkozás komoly anyagi gondokkal küzd. Ennek megfelelően a munkáltatók a minimálbér befagyasztását javasolták a 2020-as év szintjén. Vagyis jövőre ne nőne a minimálbér. Ezzel szemben a szakszervezetek ragaszkodtak az automatikus emeléshez, ami 2021 -ben 656 eurós minimálbért eredményezne. Egy jottányit sem engedtek ebből a szakszervezetek a tárgyalások során, minden kompromisszumot elutasítottak. Azonban a kormányváltás után a háromoldalú egyeztetés dinamikája megváltozott, ugyanis a Smer-kormányokkal ellentétben a jelenlegi kabinet közelebb áll a munkáltatókhoz, mint a szakszervezetekhez. Ennek ellenére a kormány több kompromisszumos javaslattal is próbálkozott, de ezeket a szakszervezetek mind elutasították. Ez a részükről valahol érthető, hiszen ha nincs megegyezés, elméletileg az új automatikus mechanizmus szerint emelkedik a minimálbér. A szakszervezeti vezetők azonban elszámították magukat, mert a kormány a jelenlegi gazdasági visszaesés miatt akár arra is kész, hogy ideiglenesen felfüggessze ezt a mechanizmust. A munkáltatók szervezetei és a szakszervezetek egyaránt érdekképviseleti szervezetek, ezért teljesen érthető, hogy a munkáltatók minimális emelést, míg a szakszervezetek maximális minimálbért akarnak elérni. Tárgyalni viszont csak akkor lehet, ha mindkét fél legalább valamilyen szinten kompromisszumkészséget mutat, a szakszervezetek azonban egy millimétert sem voltak hajlandóak engedni, ami annak tükrében, hogy milyen helyzetben van az ország gazdasága, nem túl szerencsés álláspont. A kormány legutolsó kompromisszumos ajánlata 623 eurós minimálbér volt, ami még mindig majdnem 20 százalékos növekedés lenne. Vitatható eljárás azonba* z is, hogy ez a kompromisszum a kormány és a munkáltatók külön tárgyalásán született, kialakításába a szakszervezeteket nem vonták be. Jó lenne, ha mindkét oldal lehiggadna, hiszen a gazdaságnak szüksége van a szociális párbeszédre: hajói működik, a háromoldalú érdekegyeztetés stabilitást hozhat. Jó példa erre Svédország, ahol a munkáltatók és a munkavállalók bérmegegyezése már hosszú évtizedek óta a svéd szociális modell alapja. Szlovákia ugyan messze nem Svédország, de egy konstruktív érdekegyeztető tanács egyaránt szolgálhatná a munkáltatók és a munkavállalókjavát. Lehangoló hírek: igazolták az első újrafertőződéseket Újra megfertőzött a koronavírus egy hongkongi férfit, négy és fél hónappal azután, hogy felépült a Covid-19-ből Az újrafertőződés első dokumentált esetét a Hongkongi Egyetem kutatói ismertették, és azt jelzi, hogy a betegség, amely már több mint 800 ezer ember halálát okozta a világon, a majdani lehetséges nyáj immunitás ellenére is mindenütt teijedni fog. A 3 3 éves férfit áprilisban bocsátották el gyógyultan a kórházból, ám augusztus 15-én pozitív lett a koronavírustesztje, amikor visszatért Hongkongba (London érintésével) Spanyolországból. A kutatók kimutatták, hogy a koronavírus egy másik törzse fertőzte meg és tünetmentes volt a második fertőzés idején. Újra meg újra „Ez az eset nem jelenti azt, hogy az oltás haszontalan lesz” - mondta To Kaj-vang, a tanulmány egyik szerzője. „Az oltás által előidézett immunitás különbözhet a természetes fertőzés által előidézett immunitástól. Meg kell várni az oltóanyagok klinikai próbáinak eredményeit, hogy lássuk, milyen hatékony a vakcina” - tette hozzá. Kínából korábban jelentettek olyan eseteket, hogy kórházakból gyógyultan távozók ismét megfertőződtek, ám az orvosok szerint nem volt nyilvánvaló, hogy a teljes felépülés után kapták el ismét a fertőzést — ahogy a hongkongi beteg - vagy az első fertőződésből még mindig a szervezetükben bujkált a vírus. Belga nő, holland férfi Közben belga és holland orvosok is megerősítették két beteg újrafertőződését. Marion Koopmans holland virológus közölte, hogy a beteg egy idősebb férfi, legyengült immunrendszerrel. Szavai szerint genetikai tesztekre lesz szükség, hogy pontosan megállapítsák, különbözik-e és miben az első és a második megbetegedést okozó vírustörzs. „Önmagában még nem riasztó tény, hogy sor került az újrafertőződésre, azt kell kiderítenünk, hogy milyen gyakori lehet” - magyarázta Koopman. A belgiumi Leuvenben egy nő három hónap után kapta el ismét a fertőzést. Marc Van Ranst belga járványszakértő ,gossz hímek” nevezte a történteket, ezek szerint a szervezetben képződő antitestek nem tudják megakadályozni az újabb megbetegedést már akkor sem, ha kis mértékben mutálódott a vírus. Ugyanakkor a világban már 23,6 millióan betegedtek meg Covid-19- ben, és minden egyes új fertőzés a vírus lehetséges mutálódását jelentheti. A plazma csak kísérlet A fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló kezelések csak kísérleti terápiának számítanak - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) ugyanis rendkívüli felhatalmazást adott a plazmakezelésére. Ugyanakkor a felhatalmazás nem jelenti, hogy az eljárás biztonságos és hatékony, ehhez még sok kutatásra van szükség - hangsúlyozta a WHO. „Az eddigi eredmények nem meggyőzőek, bizonyító erejük alacsony” - mondta Soumya Swaminathan, a WHO szakértője. A legnehezebb a standardizálás: a plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termelt a vírusra. Amikor új kórokozóval találkozik a szervezet, antitesteknek nevezett fehérjéket állít elő. Ezt gyűjtik be a Covid-19-en átesett betegektől, és adják a fertőzéssel küzdő pácienseknek. Martin Landray, az Oxford Egyetem munkatársa szerint bár a terápiához nagy reményeket fűznek, nincs bizonyíték a hatékonyságára. „Széles a szakadék az elmélet és a bizonyított hatékonyság között” - mondta. (MTI, tasr, úsz)
