Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-25 / 198. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 25. KULTÚRA 113 Ártér hazai magyar irodalommal telve Könyvbemutatók, felolvasók és kerekasztal a kéméndi Garam-parton megtartott Irodalmi Szemle-napokon HALMI NIKOLETT Karantén után, a nyár vége előtt, augusztus harmadik hétvégijén rendezték meg az Irodalmi Szemle ARTér tehetséggondozó írétáborát, amelynek ezúttal is egy ártér, a kéméndi Garam-part adott otthont. A járványhelyzet miatt kétnaposra tervezett rendezvény - a korábbi vajkai Szemle-táborok hagyományait folytatva - a folyóirathoz közel állé fiatal szerzők és alkotók számára kínált változatos, tartalmas programot. Pénteken este az Irodalmi Szemle idei nyomtatott lapszámainak, valamint az online felület aktuális tartalmát mutatták be, Nagy Csilla moderálásával. Mizser Attila főszerkesztő a lap első fél évének értékelése során kiemelte, hogy az Irodalmi Szemle egyike azoknak a lapoknak, amelyek a Covid-19 ellenére is a tervezett ütemben jelentek meg, de a közönségtalálkozók megrendezésére sajnos nem volt lehetőség. Fontos eseményként említette a júniusi lapszám megjelenését, amelyben szerzők, szerkesztők, pályatársak köszöntik a lap szerkesztőjét, az 50 éves Németh Zoltánt, illetve reflektálnak a munkásságára. Németh Zoltán ugyancsak a tematikák jelentőségét hangsúlyozta, például a nyári számét, amelyben Maria Komornicka / Piotr Odmieniec Wlast lengyel költő, író munkásságához kapcsolódó blokk olvasható, illetve amelyben Forgács Miklós Ma már nem mész sehová című darabjáról három kritika is szerepel, a dráma 2. és 3. részével együtt (az 1. rész ugyanis a májusi, Dráma tematikájú lapban kapott helyet). Juhász Tibor és Plonicky Tamás tavaly augusztusban vették át Nagy Hajnal Csillától az online felület szerkesztését, tapasztalataik mellett beszéltek arról, hogy az elkövetkező hónapokban milyen rovatszerkezetbeli változásokat terveznek. A vendég N. Tóth Anikó író, a Tanár-Nagy Csilla Privát dialektika című könyvének bemutatója nő, kérem című, a nyomtatott lapban megjelenő tárcarovat szerzője, valamint Forgács Péter, a Zsemlerovat egyik szerzője volt, akik egyebek között a pandémia és az írás egymásra hatásáról, a terveikről beszéltek, és fel is olvastak műveikből. Majd Nagy Csilla Privát dialektika című kritikakötetének bemutatása Már hagyomány, hogy az ARTértábor a fiatal írók felolvasásával zárul: a remek hangulatú programba Hizsnyai Zoltán is beszállt. következett: a Madách Egyesület gondozásában megjelent könyvről Németh Zoltán kérdezte a szerzőt. Szó esett a rövidkritika műfajának létjogosultságáról, a kis terjedelem felszabadító és korlátozó jellegéről, a kritikus felelősségéről, a kritika olvasókra gyakorolt hatásáról, valamint a könyv létrejöttéről, a szerkesztőkkel (Csanda Gáborral és Mizser Attilával) végzett szöveggondozás körülményeiről. A beszélgetés végén Nagy Csilla a folyamatban lévő munkáiról, a Németh Zoltánról szóló monográfia, valamint A szereplíra lehetőségei a kortárs szlovákiai magyar irodalomban munkacímü tanulmánykötet alakulásáról is beszélt. Szombaton három könyvbemutatóra is sor került. A nap Mellár Dávid Vagy valami egészen más című, a pozsonyi Kalligramnál megjelent, első verseskönyvének bemutatójával kezdődött. Juhász Tibor kérdéseivel Mellár költészetének érzékelhető irányait (a testpoétika megjelenési lehetőségeit, az álnevesmaszkos líra, azaz a Kozmár Klára néven írt versek megalkotásának sajátosságait), valamint a poétikai hatástörténetét (Csehy Zoltán, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán lírájával párhuzamos elemeit) térképezte fel, és a Németh Zoltánnal végzett szerkesztői munkafolyamatra is kitért. Délután négy órától Szászi Zoltán Télig mese című regényével folytatódott az ARTér. A szellemes és szórakoztató beszélgetésben a kötet szerkesztője, Csanda Gábor kérdései mentén az önéletrajz és az irodalom egymásba fonódásának lehetőségei, a városok elbeszélhetőségének a mozzanatai tárultak fel. Este héttől Hizsnyai Hizsnyai Zoltán Minden ugyanott című gyűjteményes verseskötetével ismerkedtek az ARTéresek (Mizser Attila felvételei) Zoltán Minden ugyanott című, a dunaszerdahelyi Nap gondozásában megjelent, gyűjteményes verseskötetéről volt szó. A költővel, aki tavaly töltötte be 60. életévét, Németh Zoltán beszélgetett, a pálya kiemelt állomásai (az Iródianemzedék, a Kalligram folyóirat főszerkesztői feladatai, a jelentős kötetek és a poétikai beszédmódváltások) kapcsán. Szombat délután 2-től a Bázis-e az irodalom? című kerekasztal-beszélgetés keretében az Irodalmi Szemle vendége a BÁZIS Irodalmi és Művészeti Egyesület elnöksége (Juhász R. József, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó) volt. A beszélgetés moderátorai - Juhász Tibor és Nagy Csilla - konstruktív vitahelyzetet igyekeztek generálni kérdéseikkel, amelyekben a BÁZIS megalakulása óta létrejött eredményeire, a szervezeti kereteire, a megfogalmazott céljaira, más író- és művészeti szervezetekhez való viszonyára, az egyes művészeti ágak tervezett tevékenységi formáira, az érdekképviselet lehetőségeire (különös tekintettel a fiatal írókra), valamint az egyesület szakmai terveire, jövőbeni vállalásaira kérdeztek rá. Az Irodalmi Szemle szerkesztősége, Mizser Attila főszerkesztő javaslatára 2019-ben megalapította a Szemmel tartva vándordíját, azzal a céllal, hogy évente egy-egy fiatal alkotó, író, költő tevékenységére irányítsa a figyelmet, illetve segítse azt. Az elismerést az ARTér zárórendezvényén adták át: a szerkesztőség a Szemmel tartva díjat idén Mellár Dávidnak ítélte, a Vagy valami egészen más című verseskötetéért, valamint a tavalyi, az Irodalmi Szemlében megjelent írásaiért. A díj preambulumát Mizser Attila ismertette, a díjazottat Nagy Csilla laudálta. Már hagyomány, hogy az ARTér tábor a fiatal írók felolvasásával zárul: a remek hangulatú programba ezúttal Hizsnyai Zoltán is beszállt. Crowe filmje, a Téboly visszacsalta a nézőket az amerikai mozikba A Vörösmarty téren nem lesz Ünnepi Könyvhét Hónapokig tartó kónyszarű szünet után Russell Crowe Tóboly című filmjánek premierjével nyíltak meg az észak-amerikai mozik azokban az államokban, amelyekben annyira visszaszorult a pandómia, hogy már biztonsággal kinyithattak. Los Angolos. A Variety.com beszámolója szerint Florida, Texas, Georgia és más államok filmszínházainak első nagy premierje az Oscardíjas Russell Crowe főszereplésével forgatott Tébojy című thriller volt. A produkciót Eszak-Amerika-szerte 1823 moziban kezdték játszani a hétvégén. A film négymillió dolláros bevételt hozott péntektől vasárnapig. A pandémia előtti világban ez nem adott volna okot optimizmusra, de mint az elemzők rámutattak, egyelőre az ország 6000 mozijának csak töredéke látogatható, a legnagyobb piacnak számító New York, Kalifornia és New Jersey filmszínházai még mindig zárva vannak és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy mikor nyithatnak ki újra. A Téboly bevételének legnagyobb része a Los Angeles-i, San Franciscó-i és sacramentói autós mozikból, valamint a dallasi, houstoni, chicagói, atlantai és orlandói soktermes multiplexekből származott. A most következő hétvégén a tervek szerint már 2300 moziban forgalmazzák a filmet. A Derrick Borte rendezésében készült bosszútörténet forgatókönyvét Carl Ellsworth írta. A filmben a Crowe által játszott férfiból azért lesz tébolyult ámokfútó, mert a dugóban egy nő (Cárén Pistorius) rádudál. A Tébolyt forgalmazó, Los Angeles-i székhelyű Solstice független filmstúdió a 33 millió dolláros költségvetésű film mozis forgalmazásával 30 millió dolláros bevételt szeretne elérni. Jelenleg nem számítanak arra, hogy egy-egy új bemutató már a premierhétvégéjén jelentős bevételt hozzon, inkább a hosszabb távú forgalmazásban bíznak mondta el Mark Gill, a cég vezetője. A hétvégén az észak-amerikai mozikban vetített filmek közül a 326 kanadai moziban játszott Spongyabob: Spongya szökésben 550 ezer dollárt keresett, és ezzel kétmillió dollárra növelte eddigi jegyeladásait. Az animációs filmet az amerikai mozik nem forgalmazzák, várhatóan jövőre fizetős kölcsönzéssel láthatják majd az amerikai nézők, mielőtt bekerülne a CBS csatorna stream ingkínálatába. A Téboly magyarországi és szlovákiai bemutatóját szeptember 10-re tervezik. (MTI, k) Budapest. Nem rendezik meg a tervezett formában a 91. Ünnepi Könyvhetet a budapesti Vörösmarty téren szeptember 17. és 20. között - tájékoztatott tegnap a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). „Az elmúlt napokban, mivel újra úgy tűnt, hogy romlik a járványügyi helyzet, ezért állásfoglalást kértünk Müller Cecília országos tiszti főorvostól, aki válaszlevelében egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a rendezvényt járványügyi szempontból nem támogatja” - olvasható a közleményben. Az MKKE összegzése felidézi, hogy nagy várakozás és készülődés előzte meg a szeptemberre tervezett könyvhetet annál is inkább, mert a pandémia miatt idén mind itthon, mind külföldön elmaradtak a szokásos könyves rendezvények, így az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a júniusi Ünnepi Könyvhét is. Utóbbit tartották volna meg a szokásos Vörösmarty téri helyszínen. Mint írják, idén 176 kiadó, szervezet jelentkezett, ami rekord az Ünnepi Könyvhét történetében. Jelzi, hogy a könyvszakma a nehéz körülmények ellenére is teljesíti küldetését, a sokszínű kultúra, irodalom közvetítését az olvasóknak. Az MKKE a következő napokban elérhetővé teszi a kiadók által leadott könyvheti címlistát, valamint a Szép Magyar Könyv 2019 díjazottjait a www.unnepikonyvhet.hu oldalon és a könyvhét Facebook-oldalán is. A kiadók tervezett könyvbemutatói és programjai közül néhánnyal szeptember 17. és 20. között szintén a világhálón találkozhat majd a közönség - tájékoztatott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. (MTI)
