Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-25 / 198. szám
121 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2020. augusztus 25. lwww.ujszo.com Kudarcot vallott Sulik vállalkozói mentőöve MOLNÁR IVÁN Pozsony. Csúfos kudarcot vallott a gazdasági tárca bérleti díjakkal kapcsolatos mentőcsomagja, a szaktárca ezért kénytelen módosítani a segítségnyújtás szabályain. A gazdasági tárca tavasszal döntött úgy, hogy segít kifizetni a koronavírus-járvány miatt bezárt vállalkozásoknak a bérleti díjakat. Az ezzel kapcsolatos jogszabályt június elején a parlament is elfogadta. Jana Kissová, a gazdasági miniszter tanácsadója eredetileg azzal számolt, hogy a támogatást 70-100 ezer bérlő veszi igénybe, ami nagyjából 200 millió eurójába Jana KiSSová, a gazdasági miniszter tanácsadója szerint eredetileg jóval nagyobb érdeklődésre számítottak (TASR-felvétel) kerül majd az államnak. A jogszabály elfogadása óta eltelt három hónap, és ma már a gazdasági tárca is elismeri, hogy a mentőcsomag nem úgy alakult, ahogy elképzelték. „Ezzel a csomaggal kapcsolatban eddig csupán 9,5 ezer kérvény érkezett be hozzánk, amiből 3,5 ezret fizettünk ki, ami nagyjából 6,5 millió eurójába került az államnak. Jóval nagyobb érdeklődésre számítottunk” - mondta el Richard Sulik gazdasági miniszter. Az eddigi szabályok szerint a támogatás azoknak a vállalkozóknak járt, akiknek a koronavírus-járvány miatti megszorítások nem tették lehetővé, hogy nyitva tartsanak. A csekély érdeklődés miatt azonban a gazdasági tárca módosított a szabályokon. Sulik szerint mostantól a nehéz helyzetbe került vállalatok is kérhetik a támogatást. Az ezzel kapcsolatos részleteket a gazdasági tárca honlapján (www.mhsr.sk ) tették közzé. Az állami támogatás összege a bérlő és a bérbeadó közötti egyezségtől függ, az állam ugyanis ugyanakkora arányban járul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elengednek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a bérbeadó a bérlő által fizetett díj 50 százalékát elengedi, a fennmaradó 50 százalékot az állam állja, vagyis a bérlőnek nem kell fizetnie egy centet sem. A támogatás így nem haladhatja meg a bérleti díj 50%-át. Ki fizeti a legtöbb adót? Energiavállalatok, autógyártók, bankok, távközlési cégek - a FinStat cégportál toplistája szerint a szlovák társaságok közül idén is ezek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a szlovák államkassza feltöltéséhez. Pozsony. Idén eddig több mint 166 ezer cég fizette be a társasági adót, amelyből ezúttal 2,256 milliárd euró folyt be - nyilatkozta Miriama Pudisová, a FinStat elemzője. A járványhelyzet a társasági adóból származó bevételekre is rányomta a bélyegét, hiszen az eddig befizetett összeg 400 millió euróval marad el a tavalyitól. A legnagyobb összeget idén is az Eustream gázszállító társaság fizette be, 169,6 millió eurót. A toplista második helyén is egy energiacég, a Szlovák Gázművek (SPP) szállítással foglalkozó vállalata, az SPP - distribúcia Rt. található, 65,36 millió euróval. Ez utóbbi az idei év legnagyobb meglepetése, hiszen a tavalyi 11. helyről ugrott a másodikra. A harmadik legnagyobb adófizető az ország legnagyobb autógyártója, a pozsonyi Volkswagen Slovakia, amely a tavalyi 72,2 millió eurónál idén már kisebb összeggel, 58,9 millió euróval járult hozzá az államkassza feltöltéséhez. A legnagyobb autógyártót az ország legnagyobb pénzintézete, a Szlovák Takarékpénztár követi, 53,3 millió euróval. A zsolnai Kia autógyártó, amely tavaly még a második legnagyobb adófizető volt, idén az ötödik helyre esett vissza, 50,4 millió eurót fizetve be. Az első tízben ott van a Slovak Telekom távközlési társaság (48,4 millió euró), a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató (36,09 millió), a Continental Matador Rubber abroncsgyártó cég (35,66 millió), a Tatra banka (33,53 millió) és az Általános Hitelbank (26,05 millió euró) is. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK ng— ■^Trrr—■ BMT-iTTw..1 feaw Angol font 0,9017 EE Lengyel zloty 4,3986 Cseh korona 26,091 El Magyar forint 350,83 Hon/át kuna 7,5330 El Román le) 4,8400 Japán jen 125,26 EE Svájci frank 1,0761 Kanadai dollár 1,5574 EE USA-dollár 1,1847 Priv.tb.nloi 1,21-1,15 26,74-25,44 OTP Bank 1,23-1,13 27,24-24,95 366,31-335,44 Po.tab.nk 1,21-1,14 27,14-25,05 364,83-336,76 Szí. T.kartkpinztár 1,23-1,14 26,75-25,31 367,65-335,99 Tátraiunk. 1,23-1,14 27,01-25,18 368,49-333,39 CSOB 1,22-1,15 26,77-25,44 Átaiéno. HtoUunk 1,22-1,14 26,94-25,27 366,73-335,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A szakszervezet faképnél hagyta a minisztert Milan Krajniak munkaügyi miniszter és Monika Uhlerová, a Szakszervezeti Szövetségalelnöke a tegnapi egyeztetésen csúnyán összevesztek (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A minimálbér az idei 580-ról jövőre 623 euróra nő - jelentette be az érdekegyeztető tanács hétfői ülését követően Milan Krajniak munkaügyi miniszter. A szakszervezetek tiltakozásul kivonultak a tárgyalásokról, és beszüntették a szociális párbeszédet. Az érdekegyeztető tanács hétfői üléséhez eleve nem fűztek nagy reményeket, ez azonban a vártnál is rosszabb eredménnyel végződött. A munkavállalók érdekeit képviselő Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) tiltakozásul faképnél hagyta a szakminisztert és a munkáltatók képviselőit, véget vetve a szociális párbeszédnek. „A munkaügyi miniszter durván megsértette a háromoldalú érdekegyeztetés szabályait, amikor egyéni tárgyalásokra hívta meg a munkáltatók képviselőit, miután mi jeleztük, hogy nem értünk egyet a szaktárca javaslatával” - nyilatkozta Marián Magdosko, a KOZ elnöke. Szerinte a nagyjából 25 perces találkozón a miniszter igyekezett egyezséget kötni a munkáltatókkal arról, hogy milyen javaslatot nyújtson be a kormányba. Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke szerint ilyen botrányos lépésre legutóbb csak Vladimír Meciar kormányzása idejéről van példa. „Az elkövetkező napokban eldöntjük, hogyan reagálunk a szaktárca lépéseire” - tette hozzá Magdosko, aki szerint az első körben a nemzetközi munkaügyi szervezetekhez fordulnak az ügyben. ' „Nem hagyom magam zsarolni olyanoktól, akik körbe-körbe csak a saját elképzeléseiket szajkózzák” - reagált a miniszter a szakszervezetek lépésére, hozzátéve, hogy hamarosan szeretné átdolgozni az érdekegyeztetésről szóló szabályokat, bevonva az egyeztetésbe a szakmai és civil szerzeteket is. Krajniak a tárgyalásokat követően elmondta, hogy az általa eddig javasolt 620 euró helyett, a jövő év elejétől 623 euróra nő majd a minimálbér. A botrányba fulladt egyeztetés ellenére a miniszter azt állítja, hogy sikerült kompromisszumos megoldást találniuk. A munkáltatók azt tartották volna a legjobb megoldásnak, ha a minimálbér egyáltalán nem nőne, sőt, ha lehetett volna, jövőre még le is faragtak volna az idei 580 eurós összegből, arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány miatti drasztikus gazdasági visszaesés időszakában teljesen elhibázott döntés lenne a minimálbér emelése. A szakszervezetek azt javasolták, hogy a legalacsonyabb bér kiszámításánál a tavaly elfogadott képletet vegyék alapul, aminek köszönhetően 656 euróra nőhetett volna a minimálbér. Krajniak tegnap elállt az általa nemrég kilátásba helyezett startbér bevezetésétől is. Ez utóbbinak az összege a minimálbér 75%-ának felelt volna meg, vagyis 2021-ben bruttó 465 euró, nettó 404 euró lett volna. Az összeget a tartósan, vagyis több mint 12 hónapja munkanélküliként nyilvántartott álláskeresőknek szánták, amit legfeljebb egy évig folyósítottak volna nekik. külföldiek Szlovákiát Elkerülik a MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány okozta áprilisi sokkot követően lassan ugyan kezd magához térni a szlovákiai idegenforgalom, a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint azonban a tavalyi adatokkal összevetve még júniusban is katasztrofális helyzetben volt az ágazat. Pozsony. A járvány márciusi megjelenését követően Szlovákiában szinte teljesen leállt a turizmus. Áprilisban kevesebb mint 7 ezer, a szigorú határzár miatt többségében belföldi turistáról számolt be a Statisztikai Hivatal. „Ez is csak annak volt köszönhető, hogy ugyan rendkívül szigorú feltételek mellett, de néhány fürdőhely, kisebb turistaház és panzió akkor is nyitva tarthatott, a vendégek jelentős részét azonban csak a szolgálati úton levők tették ki” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Májusra ugyan már enyhén javult a helyzet, a turisták száma azonban még akkor is 39 ezer alatt mozgott. Felemás javulás Ehhez képest a júniusi számok már jóval ígéretesebben alakultak. A szlovákiai szálláshelyeken május-Júniusban a Tátra is főként a hazai turistákat vonzotta (TASR-felvétel) hoz képest nagyjából ötször több, mintegy 193 ezer turista szállt meg. „A javulás azonban csak az előző két hónaphoz képest kiugró. Ha az előző évvel hasonlítjuk össze az adatokat, már korántsem olyan jó a helyzet. Idén júniusban eszerint 68 százalékkal kevesebb turista szállt meg a szlovákiai szálláshelyeken, mint egy évvel korábban” - mondta el Korsnák. Míg tavaly júniusban csaknem 610 ezer turistát számoltak össze, akiknek majd a fele külföldről érkezett, idén júniusban a már említett 193 ezerturistának többmint a 80 százaléka belföldi volt. A külföldről érkezők száma 86 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Míg tavaly júniusban több mint 242 ezer külföldi érkezett Szlovákiába, idén nem egész 34 ezer. Bajban a főváros „Az idegenforgalom a járvány által kiváltott megszorítások miatt még júniusban is a leginkább sújtott ágazatok közé tartozott. Jelentős különbségek voltak azonban az egyes régiók között” - tette hozzá Korsnák. A legrosszabb helyzetről Pozsony számolhatott be, ahol csaknem 83 százalékkal esett vissza a turisták száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Korsnák szerint ez azzal magyarázható, hogy Pozsonyt elsősorban a külföldiek látogatták, akik idén a járvány miatt elmaradtak. Az ország legvonzóbb régióinak továbbra is a Magas- és az Alacsony- Tátra számítanak, júniusban azonban ezekben is nagyjából 60%-kal kevesebben üdültek a tavalyinál. Bezárt szállodák A koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt egyébként több szálloda is kénytelen volt bezárni. A szállodai szobák száma júniusban így nagyjából 1,2 ezerrel, az ágyak száma pedig 2,3 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
