Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-25 / 198. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 25. KÖZÉLET I 3 Hiába az egészségügybe fektetett pénz, ha nem tudjuk hatékonyan elkölteni Van min javítani, a 25 figyelt országból Szlovákia utolsó a 65 év felett egészségesen leélt évek számában, s nálunk a legmagasabb a kórházi kezelésre szoruló cukorbetegek aránya (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Hiába fektet évről évre több pénzt az állam a szlovák egészségügybe, még mindig messze vagyunk attól, hogy azt a lehető leghatékonyabban használjuk fel - egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet Martin Vlachynsky, az IN ESS gazdaságkutató intózet elemzője. Az INESS immár másodjára publikálta az Egészség a pénzért nevű indexet, melynek segítségével az elemzők arra mutatnak rá, hogy az európai országokban mennyire használják fel hatékonyan az egészségügyre fordított anyagi forrásokat. Vagyis ezen a listán azok az országok végeznek az első helyeken, amelyekben a lehető legkevesebb befektetett pénzből a leghatékonyabb egészségügyi ellátáshoz lehet hozzájutni. Az index létrehozásához összesen 23 mutatót vettek figyelembe, ezek közé tartozik például a születéskor várható élettartam, a kórházi kezelések átlagos hossza, vagy az antibiotikumok fogyasztásának mértéke. Pazarló Svájc Az elemzésben vizsgált 25 európai tagország közül Szlovákia a lista 21. helyén végzett, ami a tavalyi eredményekhez képest ugyan némi javulást jelent (akkor 26 országból a 24. helyen állt), de még mindig jócskán elmarad az élmezőnytől. Az INESS szakértői szerint Izlandon használják fel leghatékonyabban az egészségügybe fektetett pénzt, utána következik Olaszország, majd Spanyolország. A V4-es országok közül Lengyelország a 4., Magyarország a 7., Csehország pedig a 15. helyen zárt. Talán elsőre meglepőnek tűnhet, de a lista utolsó helyén Svájc szerepel. Martin Vlachynsky, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta: ez azért lehetséges, mert a listán nem pusztán az egészségügyi ellátás minőségét veszik figyelembe, hanem azt is, hogy ezt mennyi pénzért sikerül elérni. „Svájcban az egészségügyi ellátás minősége átlagon felüli, de ezért drágán meg is fizetnek. Amíg Szlovákiában egy lakosra átlagban 1200 euró jut az egészségügyben, addig Svájcban ez az összeg 9 ezer euró. Az ottani gazdagság lehetővé teszi, hogy olyan szolgáltatásokért fizessenek, amelyek alacsony hozzáadott értéket hordoznak. Egy vakbélmütétet például elvégezhetnek ezer euróért, de luxuskörülmények között egy elit kórházban akár tízezer euróért is. Az eredmény várhatóan egy kicsit jobb lesz, de nem tízszer jobb” - magyarázta az index működésének lényegét a szakértő. Éppen ezért is lehetséges Lengyelország jó eredménye, ahol ugyan az egészségügyi ellátás minősége jócskán átlagon alul van, de ezt úgy érik el a lengyelek, hogy a lakosság arányára átszámítva ők fektetik a legkevesebb pénzt az egészségügybe. Víruskezelésből kiváló Vlachynsky hozzátette, hogy Szlovákia apróbb ugrását nem a korábban is vizsgált mutatók javulása eredményezte, hanem az, hogy az idei módszertant már frissítették egy koronavírussal kapcsolatos adattal. Ez a mutató az egymillió főre átszámított halálozási arány, amiben Szlovákia Európa élén jár, ebből a szempontból mi szerepeltünk a legjobban. „Bár ezen lehetne vitatkozni, de jelenleg úgy gondoljuk, hogy ez a mutató árulja el leginkább az adott országok felkészültségét a világjárványra” - olvasható a tanulmányban. Egy másik mutató, amiben Szlovákia jól teljesit, az orvosi egyetemek végzőseinek száma a lakosság arányához képest (a 25 vizsgált állam közül ebben a hetedik legjobbak vagyunk). Vlachynsky szerint ezt a számot azért fontos figyelembe venni, mert a több diák a jövőben potenciálisan nagyobb munkaerőt, több kutatást és több innovációt jelent. Ugyanakkor hozzá kell tenni: a tanulmány nem veszi figyelembe, hogy a végzősök közül hányán maradnak Szlovákiában, pedig közismert, hogy nagyon sok fiatal inkább külföldre megy dolgozni. Más mutatókban viszont továbbra is rendkívül rosszul áll a szlovák egészségügy. Utolsók vagyunk például a 65 év felett leélt egészséges évek számában, nálunk a legmagasabb a kórházi kezelésre szoruló cukorbetegek aránya, és nagyon rosszul állunk az egészségügyi és szociális munkások szempontjából is. Vlachynsky le is szögezte, hogy a legtöbb mutató tekintetében Szlovákia átlagon alul teljesít, ezért is a rossz eredmény. Mi a tanulság? Az INESS elemzője hozzátette: természetesen nem lehet erre az indexre alapozni a teljes szlovák egészségpolitikát, viszont nagyon jó kiindulópontként szolgálhat a szélesebb közéleti vita elindításában, és rámutathat a szlovák egészségügy bizonyos hiányosságaira. Vlachynsky szerint szükség lenne a krónikus betegségek elkerülésére, amihez motiválni kellene az embereket a megelőzésre, javítani kellene a gyógyszerpolitikát, és mindenképpen meg kellene erősíteni a kutatásokat az orvosi egyetemeken. Kotlebát fegyverezte fel, most az államot szeretné FINTAMÁRK Jaroslav Nad'védelmi miniszter nehéz dilemmával nézhet szembe a jövőben: el kell döntenie, vásároljon-e az általa vezetett tárca a jövőben fegyvereket egy olyan hazai gyártótól, melynek termékeit ugyan dicsérik, de a tulajdonos a szélsőségesekkel szimpatizál. A dilemmát a Denník N vetette fel, mely azt írja: a világ más országaiban általános, hogy a kormányok elsősorban saját országuk gyártóitól igyekeznek fegyvereket vásárolni, ám a szlovák védelmi minisztérium nem így tesz. Legutóbb például nyolcvan gépfegyvert rendeltek körülbelül 314 ezer euróért a katonai rendőrségnek, ám a pénzt a német Heckler und Koch gyártmányaira költik, és nem attól a hazai gyártótól rendelnek, mely már régóta áhítozik állami megrendelésre. A politikai kalandor A nevezett hazai gyártó a zólyomlipcsei (Slovenská Eupca) Grand Power nevű cég, melynek tulajdonosa Jaroslav Kuracina. A vállalat pisztolyokat gyárt, de 2015-ben elkezdték saját gépfegyverük, a Stribog gyártását is. Fegyvereiket elsősorban az amerikai és orosz piacokon értékesítik. Kuracina ugyanakkor nem ismeretlen ember a szlovákiai közéletben. A férfi ugyanis igazi politikai kalandor: húsz éve ott volt a Smer alapítói között, tíz éve rövid ideig az SaS-ben politizált, nem sokkal később azonban már Marian Kotleba és a Mi Szlovákiánk Néppárt közelében tűnt fel - nem is akárhogyan. Már akkor Kotleba mellett állt, mikor a szélsőséges párt vezetője megnyerte a Besztercebánya megyei választást, később a párt listáján is indult, 2016-ban pedig autókat is kölcsönzött a szélsőségeseknek. Forrásaink szerint a párt fegyverengedéllyel rendelkező tagjai hűséges ügyfelei: Kotlebának három fegyvere is van Kuracinától, de Peter Krupa, a párt képviselője is egy Grand Power gyártotta pisztolyt adott le a parlament portáján négy évvel ezelőtt, még kezdő honatyaként. Kuracina főszereplője volt annak a 2016-os esetnek is, mikor egy besztercebányai általános iskola egy úgynevezett „átöltözős hetet” tartott volna: a fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltözhettek. A fegyvergyártó, akinek fia épp abba az általános iskolába járt, megjelent az igazgatónőnél Kotleba két emberének társaságában, és lebeszélték a pedagógust a rendezvényről - később pedig medializálták is a sztorit a dezinformációs portálokon. A Denník N szerint Kuracina az utóbbi időben már nem ápol olyan szoros kapcsolatot Kotlebáékkal - az eltávolodás okait nem sikerült kiderítenünk, és a vállalkozó is nagyon szűkszavú volt ezzel kapcsolatban. A Kotlebát méltató dezinformációs médiumoknál ugyanakkor továbbra is jó kapcsolatai vannak, ezeken keresztül igyekezett nyomást gyakorolni a közbeszédre és a minisztériumra, és tematizálni például a katonai rendőrségnek beszerzendő gépfegyverek ügyét is. Kuracina ugyanis azt állítja, a minisztérium szándékosan kerüli meg a hazai gyártókat a beszerzéseknél, holott a Grand Power jóval olcsóbban tudta volna leszállítani ezeket a gépfegyvereket is: ha a minisztérium Heckler und Kochok helyett Stribogokat szerzett volna be, szerinte 314 ezer euró helyett 80 ezerből megúszta volna az egészet. Jó fegyverek, de... A hűek szerint a Grand Power által gyártott fegyverek valóban progresszívek és jók. Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a Stribog valóban pontos és használható fegyver - nagy hibája azonban, hogy kevésbé megbízható, mint például a Heckler und Koch, nagyobb arányban hibásodhat meg, mint a hagyományosabb gyártók fegyverei. A Grand Power fegyverek a szlovák hadseregben nincsenek rendszeresitve. Jaroslav Nad’ védelmi miniszter is megszólalt az üggyel kapcsolatban, és tisztázott néhány részletet Kuracina állításaival kapcsolatban. Elmondása szerint a katonai rendészek fegyvereinek beszerzésére még az előző kormány kötött keretszerződést, így nem arról van szó, hogy diszkriminálnák a Grand Powert, csak teljesítik az előző vezetést beszerzését. A Grand Power egyébként sem indulhatna ilyen versenypályázatokon, a hadsereg és a rendőrség ugyanis csak olyan fegyvereket szerezhet be, melyeket már rendszeresítettek. Nad’ nem zárta ki, hogy idővel Kuracina cégének fegyvereit is letesztelheti a hadsereg, és ha megfelelnek, akkor a Grand Power is részt vehet majd á versenyeken - azt azonban a miniszter is megjegyezte, hogy problémásnak tartja, hogy Kuracina korábban szélsőségeseket támogatott. Hozzátette azonban, az állam nem diszkriminálhatja a Grand Powert, hiszen a vállalkozó átment a biztonsági átvilágításon, és minden rendben van a cégével. A miniszter a Denník N-nek kijelentette, ő nyitott az együttműködésre, de ahhoz Kuracinának előbb el kellene felejtenie a dezinformációs kampányokat, és el kellene határolódnia a szélsőségesektől. Jaroslav Kuracina cége pisztolyokat gyárt, de 2015-ben elkezdték saját gépfegyverü k gyá rtását is (TASR-feivétei)
