Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-24 / 197. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. augusztus 24. I 7 Csak a last minute A név immár nem azt jelenti, olcsóbb, hanem hogy bizonytalanabb SZABÓ LACI N éhány éve kulcsszó volt a last minute, ezeket az utazási ajánlatokat azok választották, akik olcsón szerettek volna lecsapni az utolsó helyekre. Most azonban azok, akik még bátrak az utazáshoz, sokszor nem az olcsó ár miatt várnak ki a végsőkig, hanem azért, mert a helyi és a célországi döntéshozók folyamatosan lebegtetik a lezárások, a karantén, az utazási korlátozások lehetőségét. Ami ma még szabad, lehet, hogy az utazás napján bezár a turisták előtt... Alaphelyzetben lényegtelen, hol írom a cikket, ám most ez is szimbolikus jelentőségű. Ezek a sorok valahol Írország és Hollandia felett íródtak, 11 ezer méter magasan. Az odaúton a gépen változó volt az arány — az első szakaszon 70-80 utas lehetett egy 100 fős gépen, a másik szakaszon kb. 70-80 a 180 főt szállítani képes járaton. A visszaúton 30 százalékos lehet a telítettség, az átszállás után viszont szinte telt ház vár hazáig. Ami azonban minden gépen egyforma volt: az utasok megtanulták az „új normálist”, maszkban ülnek, nagyon sokszor fertőtlenítenek, vigyáznak magukra és egymásra. Hiszen tudják, most csak így tudunk repülni, kirándulni, a világ helyett legalább Európát látni. Most nem utaznak üzletemberek, szinte csak turisták ülnek a székeken, szemükben csillogás. Hosszú idő, bezártság, bizonytalanság után újra hallhattuk az oly kedves felszólítást: Kérem csatolják be biztonsági öveiket, hamarosan felszállunk! De nemcsak az utasok, hanem a légitársaságok, szállodák munkavállalói is alkalmazkodtak az új szabályokhoz, és a maszkok mögötti mosolyból azt üzenik, együtt sikerül, hamarosan újra megtelnek a gépek, szállodák. Addig azonban csak a kemény mag, a legelhivatottabbak utaznak, a legtöbben legfeljebb egy szomszédos országba merészkednek el. Ám ezt az optimizmust felülírhatja a második hullám, hiszen egyre gyakrabban szerepel a korlátozás, karantén, lezárás szó a politikusok, döntéshozók nyilatkozataiban, és nem tudni, mit hoz a jövő. Ám meggyőződésem, hogy a szabályokat betartva és betartatva, sokat tesztelve és alapos kontaktkutatással ellenőrzés alatt tartható a vírus. Annál is inkább, mivel napokon belül vége a nyári szezonnak, így kevesebben mennek külföldre, várhatóan alacsonyabb új esetszámok lesznek szeptemberben és utána. Ez lenne az új normális, hiszen így tervezhetnek, alkalmazkodhatnak az emberek, cégek (és nem csak az idegenforgalmi ágazatban). Az egyik legrosszabb koncepció, ami most zajlik: folyamatos bizonytalanság, riogatás, lebegtetés. Néhány ország néhány tucatnyi esetszám-növekedés után pánikol, míg vannak, amelyek a több mint ezres esetszámnál is nyugtatnak, biztatnak, legfeljebb egy-egy gócpontot zárnak le, ott intézkednek. Szerencsés lenne, ha legalább ebben egységesen lépnének a politikusok az EU országaiban, azonosan értelmeznék a legfrissebb adatokat, mutatókat. A koronavírus utáni last minute utazás a korábbival ellentétben már nem azt jelzi, hogy olcsóbb lett az út, hanem hogy csak az indulás előtti napo(kba)n derül ki, hogy korlátozások és karantén nélkül tudunk-e utazni a célországba. FANTASZTIKUS VOLT A TENSER, CSAK MOZbULNI SE LEHETETT A TURISTÁKTÓL (Kotrha) Neoliberális paradicsom? MOLNÁR IVÁN A szlovákiai magyar törpepártok az elmúlt napokban ugyan megtették az első bizonytalan lépéseket az egységesülés felé, a valódi összeborulásra azonban még vámunk kell. így azt sem lehet tudni, hogy a kötelező magyar témákon kívül milyen értékekre épül majd az új magyar egységpárt. Ennek az eldöntésénél azonban tanulnunk kellene a múlt hibáiból, olyan emberekre bízva az egyes szakpolitikai programok kidolgozását, akik a felvidéki magyarság egészének az érdekeit tartják szem előtt, nem csak egy szűk csoportét. Különösen érvényes ez a gazdaságpolitikai témákra, hiszen míg a magyar pártok nemzetiségi programjait többnyire széles szakmai vitát követve dolgozták ki, a gazdasági programok kidolgozásánál általában szabad kezet adtak annak a pár embernek, akikről azt feltételezték, hogy értenek a témához. A végeredmény többnyire azonban az lett, hogy a kecskére bízták a káposztát. A szlovákiai magyarok többsége nem csúcsmenedzser, nem is dúsgazdag nagyvállalkozó, hanem csak egyszerű, bérből és fizetésből élő alkalmazott, vagy anyagi szempontból tőlük alig különböző kisvállalkozó, nem beszélve a nyugdíjasok tömegeiről. Az ő érdekeik azt diktálják, hogy a mindenkori szlovák kormány erősen szociális, az említett csoportok érdekeit szem előtt tartó politikát folytasson. A nemzetiségi problémákkal elfoglalt szlovákiai magyar politikai tömörülések - tisztelet a kivételnek - az elmúlt évtizedekben azonban az esetek többségében olyan emberekre bízták a gazdasági programok kidolgozását, akik elsősorban a nagyvállalkozók érdekeit tűzön-vízen át védő neoliberális gazdaságpolitikán szocializálódtak. Ok azok, akik évtizedeken át azt sulykolták nekünk, hogy ha a cégeknek, a tőketulajdonosoknakjól megy a dolguk, azzal mindenki jól jár. Szerintük ezért a minél kisebb állami beavatkozás, a piacszabályozás és a jövedelemújraelosztás minimalizálása hozza el a várva várt paradicsomot, mivel a szabad piac a leghatékonyabb társadalmi szervezőerő, amely az általánosjólétet biztosíthatja, és minden állami beavatkozás csak ront a hatékonyságon. Hogy az általuk istenített neoliberális paradicsom mit is jelent, azt a washingtoni székhelyű Gazdaságpolitikai Intézet (EPI) most közzétett felmérése is alátámasztja. Eszerint az elmúlt, nagyjából negyven év neoliberális gazdaságpolitikájának köszönhetően az amerikai cégvezetők bevételei 1167, a csúcsmenedzsereké 337 százalékkal nőttek. Az egyszerű alkalmazottak ugyanakkor nem egész 14 százalékkal keresnek többet, mint negyven évvel ezelőtt, és ha figyelembe vesszük az inflációt, most még rosszabbul állnak, mint korábban. így míg 1965-ben a csúcsvezetők bevételei az egyszerű alkalmazottak által megkeresett átlagbér 21 -szeresét tették ki, 2018-ban a 293, tavaly pedig már a 320-szorosát. Nem sokkal jobb a helyzet Szlovákiában sem, ezért lesz érdemes odafigyelni arra, hogy kit bírnak meg az új magyar egységpárt gazdasági programjának kidolgozásával, elkerülve azt, hogy újra egy neoliberális kecskére bízzák a káposztát. FIGYELŐ Szűz Mária az EU-zószlóban Szűz Máriát jelképezi a 12 csillag, ami az Európai Unió zászlajában szerepel - jelentette ki a magyar miniszterelnökség egyházi államtitkára a pölöskei templomban. Soltész Miklós azt is mondta: „Szent István nyugati szövetségkötésének szimbóluma a szivárvány zászlaja az Ószövetségből”. Hozzátette, hogy „ezeket az értékeinket most el akarják rabolni tőlünk. Nekünk ez a szivárványos zászló nem kell, vigyék vissza Nyugatra, de az unió zászlaját megtartjuk” - fogalmazott az államtitkár. Soltész Miklós arra emlékeztetett, hogy Szent István két szövetséget kötött: aNyugat- Európából érkező kereszténységgel, másrészt szövetséget kötött Szűz Máriával. (mti) Nem lesz „választási vakcina”, Trump szabotázsról beszél Az amerikai elnök augusztus •lején arról beszélt, kész lesz a Covid-vakeina a novemberi elnökválasztásig. Mivel ez már szinte kizárt, elkezdett szabotázsról beszélni. Donald Trump aknamunkával vádolta meg az amerikai országos gyógyszer- és élelmiszer-felügyeletet (FDA), szerinte bizonyos körök szándékosan lassítják a koronavírus elleni oltás fejlesztését az elnökválasztásig. Trump egy Twitterüzenetben azt írta, „a háttérhatalom vagy akárki az FDA-nél nagyon megnehezíti a gyógyszergyártók számára, hogy megkezdjék az embereken történő klinikai kísérleteket a reménybeli oltóanyagokkal. Nyilvánvaló, hogy el akarják odázni a választ november 3-a utánra. Ehelyett a gyorsaságra kellene összpontosítani és életeket menteni!” - írta. A bejegyzés címzettje Stephen Hahn, az FDA főigazgatója volt, és azután jelent meg, hogy az FDA egyik tisztségviselője úgy nyilatkozott, benyújtaná a lemondását, ha a Trump-adminisztráció anélkül engedélyezné egy vakcina legyártását, hogy meggyőződtek róla: az oltóanyag valóban hatékony és biztonságos. Kutatók, egészségügyi illetékesek és kongresszusi képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a Trump-kormányzat netán nyomást gyakorolna az FDA-re azért, hogy még az elnökválasztás előtt hagyjon jóvá egy oltóanyagot, függetlenül attól, hogy klinikai tesztek igazolták-e a széles körű használhatóságát. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke szerint Trump veszélyes kijelentést tett és túlment minden határon azzal, hogy politizálással vádolta a gyógyszerfelügyeleti hatóságot. Az FDA illetékesei biztosítottak mindenkit, hogy nincs rajtuk nyomás és kizárólag a tudományos szempontok alapján járnak el. Amint ez megváltozna, lemondanék, ezzel is jelezve a közvélemény számára, hogy valami nincs rendben - mondta Peter Marks, az FDA biológiai értékelésért és kutatásért felelős központjának igazgatója. A világ több más országához hasonlóan az Egyesült Államokban is számos, a koronavírus elleni reménybeli oltóanyag klinikai vizsgálata zajlik. A menetrend szerint a teszteket valamikor az ősz végéig befejezik, ezután kezdődhet az oltóanyagok engedélyeztetési eljárása, ami rendes körülmények között igen hosszú és költséges folyamat. Amerikai kormányzati illetékesek korábban úgy becsülték, hogy 2021 elejére rendelkezésre állhat egy megbízható koronavírus elleni oltás. A bökkenő Trump számára az, hogy augusztus elején választási ígéretként bejelentette, akár a novemberi választás előtt lehet vakcina a koronavírus-fertőzés ellen. Trump akkor optimistán nyilatkozott a koronavírus okozta Covid-19 kezelésére vonatkozó terápiákról is. A Trump-kormányzat már 9,4 milliárd dollárt ruházott be vakcinafejlesztési programokba. (mti, úsz)
