Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-22 / 196. szám

2020. augusztus 22., szombat, 13. évfolyam, 34. szám A vakcinanacionalizmus veszélye A koronavírus elleni jövőbeni oltóanyagok felhalmozása ellen szólalt fel az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója Genfben, leszögezve, hogy az ilyen versen­gés a járványhelyzet romlásához vezet. P enki nincs biztonság­aik ban, amíg mindenki . j nincs biztonságban - * szögezte le Tedrosz Ad­­hanom Gebrejeszusz, aki ennek kapcsán a „vakcinanacionalizmus” veszélyéről beszélt. Bruce Aylward, a WHO főigazga­tó-helyettese szintén ettől óvott, és arra szólította fel az oltóanyag ku­tatásán dolgozó országokat, hogy hozzák nyilvánosságra az eddig el­ért eredményeket. Messze a globális immunitástól (Fotók: TASR/AP) számát tekintve az Egyesült Álla­mok, Brazília és India után. Nincs elég pénz Magának a WHO-nak nincs elég pénze arra, hogy megvalósítsa az ENSZ programját a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására. Az ACT rövidítéssel jelölt programra az adományozók 2,5 milliárd dol­lárt ígértek meg, de csak a program első 12 hónapjában 31,3 milliárdra volna szükség - mondta a WHO szóvivője Genfben a dpa hírügy­nökségnek nyilatkozva. A kezdeményezés, amelyet egy májusi brüsszeli adományozói kon­ferencián indítottak el, azt tűzte ki célul, hogy igazságosan osszák majd el a fejlődő és a fejlett országok kö­zött a kifejlesztendő védőoltásokat és gyógyszereket. Az ACT nevű program finanszíro­zásában részt vesznek humanitárius magánszervezetek is. Az egyik ilyen szervezet, a nagy-britanniai köz­pontú Wellcome Trust németor­szági vezetője, Caroline Schmutte bírálta azokat az országokat - pél­dául Németországot, az Egyesült Államokat és Svájcot -, amelyek egyénileg tárgyalnak gyógyszergyá­rakkal a kifejlesztendő vakcinák előrendeléséről. Szerinte ez akadá­lyozza a védőoltások majdani igaz­ságos elosztását. (MTI) A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a világ nagyon messze van a globális nyájimmunitástól, leszögezve azt is, hogy hiba lenne ebben reményked­ni. Nem ez a megoldás, és nem erre kell most összpontosítani - hangsú­lyozták a WHO vezetői. A nyájimmunitáshoz, vagyis a fer­tőzéslánc megállításához egy adott közösség legalább 70 százalékának rendelkeznie kell az immunitás­hoz szükséges antitestekkel, noha néhány tudós szerint már az 50 százalék is elegendő lehet. A legfris­Az egyik moszkvai epidemiológiai és mikrobiológiai intézet kutatója az új vakcinával dolgozik sebb kutatások ezt az arányt a ko­ronavírus esetében 10-20 százalékra becsülik. Aylward ezzel kapcsolatban aláhúz­ta, hogy a vírus okozta Covid-19 betegség elleni védőoltást a bolygó lakosságának sokkal több mint 50 százalékának kell megkapnia. Hoz­zátette, nem akarnak belesétálni abba a csapdába, hogy hisznek a ki­sebb mértékű nyájimmunitás adta védelemben. A világszervezet munkatársai a saj­tókonferencián aggodalmukat fe­jezték ki amiatt is, hogy a járvány terjesztői elsősorban húszas, har­mincas és negyvenes éveikben járó, tünetmentes emberek, akik a tü­netek híján nem tudják magukról, hogy terjesztők. A vírus változik Oroszországban már megkezdték a SARS-CoV-2 koronavírus elleni orosz védőoltás gyártását A WHO augusztusban már figyel­meztetett a fertőzésszám megugrá­sára a fiatalok körében, kiemelve, hogy ez kockázatot jelent a vírussal szembeni veszélyeztetett csopor­tok számára is, elsősorban a sűrűn lakott helyeken, illetve ott, ahol az egészségügyi rendszer nem elég felkészült. Kaszai Takesi, a WHO nyugat-csen­­des-óceáni térségének regionális ve­zetője úgy vélte, a vírus változik, és a régióban új szakaszba lépett. A WHO egy másik, brazíliavárosi tájékoztatója szerint a járványban a legnagyobb teher az amerikai föld­rész lakosságára nehezedik A fertő­zöttek száma megközelítette a 11,5 milliót, a halottaké meghaladta a 400 ezret. A fertőzéseket tekintve ez a világszerte ismert esteknek a 64 százaléka, noha a Föld népes­ségének csupán 13 százaléka él ott. A járvány az Egyesült Államokat és Brazíliát sújtja leginkább. A világszervezet egyúttal felszólítot­ta a gyógyszergyártó vállalatokat, hogy az oltóanyaggal kapcsolatos kutatásokban tartsák be a megfe­lelő szabályokat. A szervezet részé­ről egyúttal leszögezték szorosan együttműködnek Oroszországgal, ahonnan ebben a hónapban jelen­tették be a SARS-CoV-2 korona­vírus elleni első vakcina hivatalos bejegyzését. Oroszországban egyébként az újon­nan diagnosztizált fertőzöttek szá­ma ötödik napja nem éri el az ötez­ret, ami azt jelenti, hogy a járvány terjedésének üteme az április végi szintre csökkent. Az új esetek 25,5 százaléka tünetmentes. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott koronavírus-fertőzések < Az orosz egészségügyi miniszter szerint az orosz oltóanyag, amelyet a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet fejlesztett ki, magas antitest titert alakított ki az önkéntesekben, akik közül senkinél sem alakult ki „súlyos immu­nizálási komplikáció". Az orosz szaktárca szerint a Covid-19-cel szembeni immunitás az oltást követően akár két évig is fennma­radhat. Elsőként az egészségügyi dolgozókat és a tanárokat fogják beoltani. Forgalomba a készítmény 2021. január 1-jétől kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents