Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-22 / 196. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 22. KÖZÉLET I 3 Az 5G és a koronavírus összemosása a komolytalan összefüggések jé példája ft IfV Dsti medzl koronavírusom a 5G slet’ou í Articles exlstujú medzi vzníkom a sirenim COVID-19 ... 11 Comments 628 Shares A világhálón számtalan cikk jelent már meg arról, hogy a koronavírus terjedése összefüggésben van az 5G hálózattal. ATASRésazAFPügynökségközösprojektben leplezi le ezeket az álhíreket. (TASR-feivétel) NAGY ROLAND Pozsony. A koronavírus-járvány idején bebizonyosodott, hogy a lakosság mennyire fogékony az élhírekre. Ebben a helyzetben azonban mér nem pusztán egyéni hitről vagy saját véleményről van szé, hiszen bizonyos álhírek terjesztése komoly társadalmi károkat okozhat. Ennek érdekében egy cikksorozatot indítunk, melynek célja a legkárosabb összeesküvés-elméletek megcáfolása. Sorozatunk negyedik részében a koronavírus és az 5G hálózat közötti kitalált összefüggéseket igyekszünk megcáfolni, mely szerint az adótornyok teijesztik a vírust, és egyben legyengítik az emberek immunrendszerét. Romboló összeesküvés Néhány összeesküvés-elmélet és álhír a technikai fejlődésből táplálkozik. Az emberek egy jelentős csoportja ugyanis ösztönösen tart az ismeretlentől, főleg olyan helyzetben, amikor valamilyen csapás sújtja őket, amire nincs egyszerű magyarázat. Éppen ez történt a koronavírussal és az 5G hálózattal is: megjelent egy újdonság, ami a laikusok számára talán kevésbé érthető, és már készen is volt a magyarázat a világjárvány terjedésére. A cikksorozatunk egy korábbi részében, amelyben a védőoltásokkal foglalkoztunk, már rávilágítottunk, hogy néhány összeesküvéselmélet elburjánzása valós társadalmi és anyagi károkkal fenyeget. Erre igazán jó példa az 5G és a koronavírus közti kapcsolatról szóló álhír, amelyet egyesek olyannyira komolyan vettek, hogy rombolásba kezdtek. A brit Sky News hírportál áprilisban arról számolt be, hogy Angliában, Walesben és Skóciában több mint 20 adótornyot rongáltak meg az összeesküvés-elmélet hívői. Ha azt gondolnánk, hogy csak külföldön terjednek az ehhez hasonló álhírek, nagyot tévedünk: a Hlavny denník nevű hírportál például egy olyan cikket közölt, mely szerint „gyanús összefüggéseket lehet felfedezni az 5G-tomyok és a koronavírus terjedése között”. A portál ugyan nem sokkal később helyreigazítást tett közzé, de az összeesküvéselmélet-hívőket ez már nem feltétlenül érdekli. A Hlavny denník nevű portálnak a Transparency International szerint egyébként napi 30 ezer látogatója van (és egyúttal megjegyeznénk, hogy az álhírportálok leleplezésére szolgáló konspiratori.sk nevű honlap a nem megbízható médiumok listáján tartja számon a weboldalt). Az 5G- vel kapcsolatos álhírek mindezek ellenére nálunk is elkezdtek terjedni a közösségi oldalakon, így a szlovák rendőrségnek is be kellett avatkoznia: az álhírekkel kapcsolatos Facebook-oldalukon megosztottak egy bejegyzést, melyben hangsúlyozták, hogy kitalált összefüggésről van szó. A gyökerek Az összeesküvés-elméletek esetében érdemes utánajárni annak is, hogy honnan származik az adott téveszme. Az 5G-vel való riogatás nem a koronavírus-járvány kirobbanása után kezdődött, tulajdonképpen már a technológia kifejlesztése óta vannak tiltakozó hangok, akik aggódnak az adótornyok egészségre kifejtett hatása miatt. Az Index például már 2019 februárjában közzétett egy cikket, melyben igyekeztek eloszlatni az 5G hálózattól való félelmet. Az olaj a tűzre azonban idén januárban jött, amikor egy kisebb belga lap közzétett egy bizonyos Kris Van Kerckhoven nevű orvossal készült interjút. Ahogy a USA Today nevű amerikai hírportál is írja, az orvos azt nyilatkozta, hogy bár nem nézett utána, de nem zárná ki, hogy kapcsolat lehet a koronavírus és az adótornyok között. A belga lap nem sokkal később törölte az interjút a honlapjáról, de már nem volt megállás, az összeesküvés-elmélet megállíthatatlanul terjedni kezdett, végül bejárta az egész világot, ennek következményeiről pedig már feljebb beszámoltunk. Hogyan működik? Ahogy már említettük, gyakran az információk hiánya szüli az összeesküvés-elméleteket, ezért felkerestük Roman Vavrót, az Elektronikus Kommunikáció Szabályozásáért és Postai Szolgáltatásokért Felelős Hivatal szóvivőjét (UREKPS), hogy magyarázza el, mire is szolgálnak az adótornyok. „Az 5G a mobilhálózatok ötödik generációjának megnevezése. A 4G hamarosan már nem lesz elegendő, az 5G pedig pontosan arra szolgál, hogy nagy számban csatlakozhassanak rá eszközök, és a 4G-hez képest jelentősen meggyorsítja az adatforgalmat. Ezt a hálózatot felhasználhatjuk a közlekedésben, az orvostudományban, az iparban, de a háztartásokban is. Az Európai Bizottság éppen ezért szorgalmazza az 5G hálózat minél gyorsabb telepítését, hiszen ez hatással lesz az életszínvonal megnövekedésére. Ez fordítva is igaz: minél később vezetjük be, annál inkább elmaradunk a világ fejlődő részeitől” - magyarázta lapunknak Vavro. Anélkül, hogy komolyabban belemennénk az 5G-adótomyok működésébe, elég annyit leszögeznünk, hogy mint a többi mobilhálózat, úgy az 5G is elektromágneses hullámokat bocsát ki. Attól, hogy benne van a sugárzás szó, még nem lesz feltétlenül veszélyes. Az elektromágneses sugárzásnak több típusa van, és ilyen például a fény is. Vannak valóban veszélyes formái (mint például az ibolyán túli sugárzás, amely napozás közben éri a testünket, és rákot okozhat), az 5G-tomy ok által kibocsátott sugárzás frekvenciája viszont a mikrohullámú tartományba esik, amelyről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint nem bizonyítható, hogy valóban káros lenne az emberek egészségére. Vavro mindehhez hozzáteszi, hogy a mobilszolgáltatók az adótornyok üzembe helyezése előtt kötelesek letesztelni, milyen sugárzást bocsátanak ki a tornyok. „Egy erre megbízott személynek mérnie kell az elektormágneses hullámokat, az eredménynek pedig meg kell felelnie az egészségügyi minisztérium irányelveinek” - mondta a szóvivő. Ezek az irányelvek összhangban vannak az Európai Bizottság ajánlásával. Vavro hozzátette: az EU által javasolt értékek ráadásul 50-szer alacsonyabbak, mint amelyek a tudósok szerint már veszélyesek lehetnének az emberi szervezetre. Vagyis az 5G hálózatok üzembe helyezését komoly tesztelések előzik meg. Észérvek Az 5G hálózatok káros hatását Gregor Rozinaj, a Szlovák Műszaki Egyetem (STU) Elektrotechnikai és Informatikai Karának professzora is cáfolta. Megkeresésünkre elmondta, hogy az efféle állításoknak nincs sem technikai, sem egészségügyi megalapozottságuk. „Az újtól való félelem már régóta ismert a történelemből. Az 5G bevezetését egészségügyi szempontból is szigorúan ellenőrzik” - utalt a szakember arra a folyamatra, amelyet korábban felvázoltunk. Ha azonban a tudományos magyarázat nem lenne elég, idézhetjük Roman Vavro érveit is, melyekkel az összeesküvéselmélet-hívőket próbálná meggyőzni. „Gondoljunk bele, hogy az 5G-tomyokat már jóval a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is tesztelték, például Dél- Koreában. Ráadásul a vírus olyan országokban is terjed, amelyekben még nincs telepítve az 5G. A tény továbbra is az, hogy a Covid-19 egy vírus, amely köhögéssel, tüsszentéssel vagy szennyezett felületek megérintésével teljed” - zárta az UREKPS sajtófelelőse. A járvány miatt sokkal jobban figyeljük az árakat MOLNÁR IVÁN Kevesebbszer járunk üzletbe, más termékeket vásárolunk, mint korábban, és rákaptunk az internetes rendelésekre - a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének a legfrissebb felmérése szerint a koronavírus-járvány alaposan átszabta a vásárlási szokásainkat. Pozsony. A koronavírus-járvány márciusi megjelenését követően Szlovákiában is kitört a bevásárlási pánik, sokan ugyanis attól tartottak, hogy a nagyobb üzletláncokat is bezárhatják. Március első három hetében emiatt csaknem az ötödével ugrottak meg a kereskedők bevételei az egy évvel korábbiakhoz képest. „A bevásárlási pánik lecsengését követően azonban már több mint 4 százalékos visszaesést könyvelhettünk el az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és csak májusra stabilizálódott a helyzet. Vagyis egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy a járványnak köszönhetően a nagy üzletláncok a karácsonyihoz hasonló bevételekre tettek szert” - nyilatkozta Martin Krajcovic, a legnagyobb üzletláncokat (Billa, dm, Kaufland, Lidi, Metro, Temo, Tesco) tömörítő Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke. Krajcovic szerint a járvány ideje alatt felvett új vásárlási szokásainktól az elkövetkező időszakban sem fogunk megválni, épp ellenkezőleg, ezek tovább erősödhetnek. Alalposan megváltoztak a bevásárlási szokásaink (TASR-felvétel) „A vásárlók az elkövetkező időszakban is rendkívül érzékenyen reagálnak majd az árakra, vagyis elsősorban az olcsóbb termékeket veszik meg. Várhatóan tovább nő azonban az online vásárlások szerepe is” - mondta el Krajcovic. Szerinte a kereskedők már készülnek a koronavírus-járvány második hullámára is, fenntartva az eddigi óvintézkedéseket, amelyek azonban már eddig is nagyjából 27 millió eurójukba kerültek a kereskedőknek. „Csak arra szeretnénk felkérni a kormányt, hogy az esetleges újabb megszorításokról szóló tárgyalásokra a kereskedők képviselőit is hívják meg, hogy az ágazatot érintő megszorítások kidolgozásánál mi is megtehessük a javaslatainkat” - tette hozzá Krajcovic.
