Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-21 / 195. szám
RÉGIÓ 2020. augusztus21. lwww.ujszo.com AJÁNLÓ Madárlesen Vöröskőn Augusztus 21. (péntek) Nagymegyer-15.30: Barátság -Dobruska testvértelepülés alkotóinak kiállítása a vmk-ban. Augusztus 21. (péntek) Zselíz - 54. Országos Népművészeti Fesztivál. Péntek- 16.00:kézműves mesterek kirakodóvására; Izutazás - gasztrotúra; Pincéről pincére - borkóstoló; Vendég a háznál! - Néptáncosok Kellékboltja; Gyermekvilág - Triola Gyerekház; 17.00: Paramisi Társulat előadása a Gyermekvilágban; 18.00: Medvesalja hagyományos táncai és táncélete - beszélgetés Takács Andrással a kastély belső udvarában; 19.00: XV év - Lakatos Róbert és a Rév zenekar koncertje, közreműködik a Generáció Kamaratársulat a nagyszínpadon; 20.00: „ Amerikás dalok, a Tarsoly népi zenekar lemezbemutató koncertje; 21.00: „Lábam termett a táncra, szemem a kacsintásra” - a Budapesti Corvinus Közgáz Táncegyüttes műsora; 22.00: Csavar Színház- Jelenetek egy házasságból; 23.00: táncház a Tarsollyal. Augusztus 21-23. (péntek-vasárnap) Nagymegyer-30. Szent Istvánnapok a Promenádon. Péntek —17.00: Stonedkoncert; 19.00: Triton; 20.30: Piramis; 22.45: Phoenix RT; 00.30: utcabál. Szombat- 14.00: a Fall Time trió bemutatkozása; 14.30: a Megyerés a Kis Megyer néptánccsoportok fellépése; 15.00: Szabó Laura műsora; 16.00: a City Dance Club fellépése; 17.00: Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László műsora; 18.00: ökumenikus istentisztelet a templomban; koszorúzás Szent István szobránál; 19.00: Blue Zodiac, majd Abrakazabra; 21.00: Takács Nikolas; 21.45: Radies Gigi koncert; 22.30: Király Viktor-koncert; utcabál. Vasárnap -14.30: Mihályi Réka gyerekkoncertje; 16.00: Endorfin-koncert; 18.00: Éliás Gyula Jr.; 20.00: Group and Swing-koncert. A hétvégén zenés programok a város egyéb helyszínein. Augusztus 21-23. (péntek-vasárnap) Nádszeg - 6. Szent Istvánnapok. Péntek -19.00: a Csallóközi Néptáncegyüttes Azonosságok és másságok c. műsora a Lombok alatt; 22.00: Búcsúi retróbuli a sportpályán. Szombat-17.30: szentmise; 18.30: koszorúzás Szent István szobránál; 20.00: Szarka Gyula és zenekara koncertje; 22:00: Derzsi György és a Gipsy Projekt koncertj'e; 23:30: Buli DJ Tomi rendezésében. Vasárnap -18.30: a Sputnik Crew zenekar koncertje; 20.00: Kormorán; . 22.00: Buli DJ Szemi és Botló János rendezésében. Augusztus 22. (szombat) Ógyalla -11.00: Szent Istvánnap a bagotai jégpályán. 17.00: kenyéráldás; 18.30: a Simple zenekar fellépése. Augusztus 23. (vasárnap) Bős -15.00: Szent István-nap és új kenyér ünnepe a bősi Csemadok-ház melletti parkban. Több minden van, amiért érdemes Vöröskőre kirándulni. Először is ott a vér, Szlovákia egyike azon kevés várainak, amelyek ellenálltak a viharos időknek, és épen megmaradtak, ráadásul meseszép, dimbes-dombos táj kellős közepén. EEEsma Kívül-belül körbesétálhatjuk, igaz, be csak idegenvezetővel léphetünk, viszont egy gyors történelemóra senkinek sem árt. A várat övező parkban piknikezhetünk az árnyas fák alatt, a várudvarban - amellett, hogy időnként koncerteket, színielőadásokat rendeznek - sólymokkal, sasokkal, baglyokkal és egyéb ragadozó madarakkal szemezgethetünk. Tehát családi kiruccanás helyszínének sem utolsó. rúig, 1945-ig a Pálfify-család lakott benne, amely az épületet fokozatosan reprezentációs székhelyévé alakította át a belső terek gazdag stukkó- és ffeskódíszítésével. A vár történelmének dicső időszakát és gazdag történelmének egy-egy részletét a várjátékokon és a solymárbemutatókon csodálhatják meg az érdeklődők. Különleges a nyaranként rendezett éjszakai várlátogatások hangulata. Nem mellesleg itt forgatták a Cinka Panna című filmet. A vár díszes fokapujához mély árok felett átívelő hídon kelünk át, huszonnégy pazarul berendezett termen sétálunk végig, hálószobán és lovagtermen át, stílusok sorát tekinthetjük meg a reneszánsztól a szecesszióig. Megnézhetjük a várkastély legszebb termét, a kora barokk stílusú Sala Terrenát - a téli kertet —, a gazdag stukkó- és freskódíszítésű nagytermet, hová hűsölni jártak az urak. Rendkívül szép a népi barokk berendezésű patika, a káprázatos bútorok közt különlegesség Wesselényi Ferenc hatalmas, aranyozott barokk ágya, melynek négy sarkát a feleségét, Széchy Máriát ábrázoló mellszobrok díszítik. Igen gazdag a 15-19. századi fegyvereket bemutató gyűjtemény, a porcelán- és majolikakollekció. A felnőttek és a kamaszok figyelmét nyilván nem kerülik el a több terem mennyezetét díszítő bibliai témájú, pajzán freskók. A vár könyvtára is igen gazdag, a 16-20. században kiadott kötetek száma eléri a 15 000-et. Sétánkat az épület alatti katakombarendszerben fejezzük be, ahol egy 120 m mély kutat, valamint a vár alapját alkotó vörös színű szikla egy darabját nézhetjük meg. A gyerekeket valószínűleg a ragadozó madarak vonzzák a legjobban. A vár területén működő Astur solymászudvarban, a főszezonban ragadozó madarak bemutatójában gyönyörködhetnek, sőt a gondozók közreműködésével fényképezkedhetnek is kaijukon a kevésbé vészes ragadozóval, persze speciális kesztyűvel a kezükön, mert a madarakat nem pedikűrözik. (Ha belegondolunk, hogy ezek a szegény ragadozók naphosszat egy helyben gubbasztanak, egyesek ketrecbe zárva, mások kikötve, csak azért, hogy mi, szárnyatlan emberek megcsodáljuk őket, s hiába kísérleteznek, ha kifeszítik szárnyukat, a földre huppannak, bizony megszánjuk őket.) Egyébként GRENDELÁGOTA Vizet ugyan nem ad, szomjunkat nem oltja, de még mindig szép (A szerző felvételei) fényképezni - rendes fényképezőgéppel - egy euróért szabad, de aki csak a telefonjával óhajtja megörökíteni a békésen ücsörgő madarakat, annak nem kell fizetni. A solymászok bemutatót is tartanak, röptetik a madarakat a közönség örömére. Ha a várudvaron bóklászunk, levezetendő a sok élményt, pávákkal is összefuthatunk. Sajnos, nincs mindig szerencsénk, a hímnek olykor semmi kedve bemutatni ragyogó, színes tolllegyezőit: Bölcsek vagy tündérek? Hogyan is dőlt el, hová épüljön Vöröskő vára? Tizenkét bölcs ember dugta össze a fejét, és tanakodott erről. Tizenegy a Kukla-hegycsúcsot ajánlotta, amely szemben állt azzal, ahol Vöröskő vára megépült. Egyedül a tizenkettedik, a legifjabb ajánlotta azt a helyet, amelyre került. A többit azzal győzködte, hogy a Kukla csúcsán szellemek tanyáznak és kísértetek járnak, az építkezés zaja felingerelné őket. A többség mégis a Kuklát választotta. Elkezdődött a munka, az építők lerakták az alapokat, ám éjjel különös dolog történt - a megépített alapot a tündérek felemelték és átvitték a szomszéd pontra. A munkások másnap reggel a Kuklacsúcson hiába keresték, nem találták. A bölcsek újra összeültek, igazat adtak a legfiatalabbnak és abban maradtak, hogy a vár inkább a mostani helyére kerüljön. A másik változat szerint a tündérek választották ki a helyet a vár számára, mert III. Béla magyar király leánya eredetileg a falu keleti felére gondolta, de a falubeliek tanácsára inkább figyelembe vette a tündérek akaratát. Az ártó szellemek többé nem bántják a várat, ami hálából a Felvidék egyik legépebb erődítménye maradt mind a mai napig a Kis- Kárpátokban. Megálló Modorban Pozsonyban még zuhogott, amikor elindultunk, de Modor felé már tisztult az ég, s mire Vöröskőre értünk, hét ágra sütött a nap, aggályainkat, hogy most aztán jól nézünk ki, bőrig ázunk, sutba dobhattuk. Egyébként ha valaki egy egész napot szán arra a vidékre, megállhat Modorban, van ott látnivaló bőven, és a történelme is több szálon fűződik a magyar históriához. A várost 1158- ban II. Géza oklevelében említik először, aki a nyitrai püspökségnek adta. 1300 és 1321 között Csák Máté uralma alá tartozott. 1361-ben Nagy Lajostól városi kiváltságokat kapott, 1569-ben I. Miksa kiterjesztette kiváltságait. 1605-ben Bocskai hadai foglalták el. 1607-ben Rudolf magyar királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1663-ban a török dúlta fel, 1705-ben és 1729-ben tűzvész pusztította. Modor szülötte Hajnóczy József, Szerém vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, egy másik Hajnóczy József, aki evangélikus lelkész volt, Heuffel János magyar botanikus, orvos, és itt hunyt el vadászszerencsétlenség következtében Ludovít Stúr, akinek emlékére szobrot emeltek a város közepén. Csak néhány a látnivalók közül: a temetőben levő Keresztelő Szent János-templom a 14. századból származik, a 16. és a 17. században bővítették. A város főterén áll a Szent István király tiszteletére épített klasszicizáló reneszánsz, római katolikus plébániatemplom, melyet 1873-ban építettek. A városháza melletti várostorony 1634-ből való. A Havas Szűz Mária-kápolna 1760-ban, a Szentháromság-kápolna 1758-ban, a Mária Magdolna-kápolna 1862-ben 1970-ben nemzeti kulturális emlékké épült. A gimnázium előtt álló Szent Flórián-kút 1752-ből való. Borivóknak való A felnőtteknek találták ki a Kis- Kárpátokon át vezető borutat, amely az egykori királyi városokon - Pozsonyon, Szentgyörgyön, Bazinon, Modoron és az útba eső kisebb községeken át vezet Nagyszombatig. Ezeken a településeken nemcsak finom bort kóstolhatnak a borivók, hanem megismerkedhetnek a régió kulturális és történelmi emlékhelyeivel, népművészetével - alapvetően nagykorúak társaságában. Művószet, történet Téljünk be azonban aKis-Kárpátok legszebb várába. A 16. században hatalmas erődítményrendszerré építették át. A 13. századi királyi vár helyén a 16. század első felében a Fugger család hatalmas erődítményt épített, 1583-tól a második világhábo
