Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-21 / 195. szám

www.ujszo.com I 2020. augusztus 21. KÖZÉLET 3 Indulhat az utolsó próba az összefogásra A memorandum szerint egy, de sokszínű nézeteket magában foglaló pártként vesznek részt a következő választáson, a pártelnöki beszédekből viszont kiderült, hogy ehhez még hosszú az út (Somogyi Tibor felvétele) FINTAMÁRK Komárom. A nehéz kérdéseket és momentumokat kerülték, az egységet hangsúlyozták a pártelnökök a Komáromi * Nyilatkozatban, valamint a memorandum aláírása kapcsán tartott beszédeikben és az azt követő sajtótájékoztatón is. A szándéknyilatkozat meglehe­tősen tömör, nem sok konkrétumot tartalmaz. Kifejezik közös és őszin­te elkötelezettségüket a szlovákiai magyarok, valamint az ország déli és keleti régióiban élő emberek érde­keinek egységes és felelősségteljes politikai képviselete mellett. A do­kumentum végig a szlovákiai ma­gyarok képviseletéről beszél, nem szerepel benne utalás egyéb kisebb­ségekre, a formáció esetleges inter­­etnikus jellegére, vagy ilyen plat­formjára. A pártelnökök a memo­randumban hangsúlyozzák, az itteni magyarságra a Szlovákia államal­kotó közösségeként, egyben a ma­gyar nemzet részeként tekintenek. „Célunk a sajátos nyelvi, kulturális, nemzeti identitásunk megőrzése, a közösségünket sújtó asszimilációs folyamat visszafordítása, valamint szülőföldünk gazdasági, szociális felzárkóztatása, ennek eszköze pe­dig az európai legjobb példák sze­rinti egyéni jogok és önkormányzati modellek biztosítása” — áll a nyilat­kozatban, mely kiáll az európai uni­ós tagság, mint a biztonságos és si­keres jövő garanciája mellett. „Ki­jelentjük, hogy egy, de sokszínű po­litikai nézeteket magában foglaló pártként veszünk részt a soron kö­vetkező választásokon” - fogalmaz a memorandum, ám a pártelnöki be­szédekből kiderült, ehhez még hosszú az út. Forró Krisztián, az MKP elnöke hangsúlyozta, az egység megte­remtésében az MKP-nak van a leg­nagyobb felelőssége, miután a vá­lasztók és a történelem kulcsfon­tosságú döntés elé állította a szlo­vákiai magyar politikumot. Az egység megteremtésében a három párt szerinte felelősségteljes volt, mert már az első találkozásukon megállapodtak a közös párt létre­hozásában, ám ehhez túl kell ten­niük magukat a belső ellentéteken, és kompromisszumokat kell kötni­ük. Forró szerint az egység felelős­sége azonban nemcsak az övék, ha­nem minden szlovákiai magyaré, mindenkinek el kell döntenie, hogy egy erős, vagy egy gyenge, belső feszültségekkel terhelt közösség tagja akar lenni. Sólymos László, a Híd elnöke azt mondta: a három párt nehéz út ele­jén áll, és az emberek már belefá­radtak az őszintétlen és képmutató egységteremtési próbálkozásokba, így ez a próbálkozás az összefogásra ugyan nem az első, de valószínűleg az utolsó. Véleménye szerint az év végéig meg kell határozniuk egy olyan programot, mellyel meg tud­ják szólítani a szlovákiai magyaro­kat. Emellett arra lesz szükség, hogy elfogadják egymást, és tiszteljék az eltérő véleményeket. Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke szerint erős közösségi igény van egy egységes magyar párt iránt. O is hangsúlyozta, nem lesz egyszerű és gyors a megegyezés, de le kell szá­molni a megosztottsággal. Kijelen­tette, a nehéz kérdésekre egyelőre nincsenek válaszaik,, csak elképze­léseik, és őszinte szándékuk a meg­egyezésre”. A sajtótájékoztatón a pártelnökök ugyanezt az üzenetet hangsúlyoz­ták. Az Új Szó kérdésére adott vála­szaikból - sikerült-e már meghatá­rozni a párt politizálásának kereteit, etnikai vagy interetnikai jellegét, - kiderült: a pártelnökök magyar párt­ban gondolkodnak, mely automati­kusan felvállalja a többi kisebbség képviseletét is. „Amit a magyar kép­viselet eddig kiharcolt, azt nemcsak magának, a többi kisebbségnek is kiharcolta”—vélekedett Mózes. A Markíza kérdésére, miszerint felhasználják-e azt a memorandu­mot, melyet még az MKP ügyvivő elnöksége adott át Igor Matovic kor­mányfőnek június elején a Trianon­­emlékesten, a párt mostani elnöke, Forró Krisztián kitérő választ adott. Kijelentette, a memorandum egyes pontjaival majd foglalkozni fognak a tárgyalások során. Szabad átjárás, tranzitkorridor vagy karantén - megnéztük, milyen utazási előírások érvényesek a szomszéd országokban DEMECS PÉTER Ha olyan országból érkeznek a Budapest Liszt Ferenc Nem­zetközi Repülőtérre, amelyet Magyarország a sárga, kocká­zatos országok között tart számon, negatív koronavírus­­teszt nélkül is hazatérhetnek. Néhány további szomszéd országban is változtak a be­vagy kiutazási előírások. Pozsony. Szlovákia lakosai, főleg a déli régiókban élők, rendszeresen utaznak a budapesti repülőtérről. A jelenlegi járvány miatt viszont prob­lémás lehet a hazautazás, Magyar­­ország ugyanis más országokat so­rolt be a zöld övezetbe, mint Szlo­vákia. Például a Nagy-Britanniából, Norvégiából vagy Spanyolország­ból hazautazóknak lehet gondjuk a reptéren, ezeket az országokat ugyanis Szlovákia a zöld kategóriá­ban tartja számon, Magyarországon viszont a sárga besorolást kapták. Ez annyit jelent, hogy járványügyi szempontból kockázatosak, s a ha­zautazás után csak az mentesül a ka­rantén alól, aki legalább 48 órás idő­különbséggel elvégzett két negatív koronavírustesztet (PCR) tud fel­mutatni a reptéren. Vannak kivételek Martin Klus, a szlovák külügy­minisztérium államtitkára közölte: a magyar hatóságokkal való egyez­tetés után már egyértelmű, hogy a szlovák állampolgárokat bizonyos feltételekkel két negatív teszt nél­kül is beengedik Magyarországra. „Azokat a szlovák állampolgáro­kat, akik a sárga besorolású orszá­gokból való hazatérés után a repü­lőtéren nem tudnak felmutatni ne­gatív teszteredményeket, orvosi ki­vizsgálásra, lázmérésre küldik” - magyarázta az államtitkár. Ha nincs lázuk, két feltétel teljesítésével en­gedélyezik a tranzitáthaladást, te­hát a Szlovákiába való hazatérést. Elsősorban alá kell írniuk egy be­csületbeli nyilatkozatot arról, hogy 24 órán belül elhagyják Magyaror­szágot. Másodsorban pedig a rep­térről csak az előre kijelölt, úgyne­vezett humanitárius korridoron ke­resztül hagyhatják el az országot az ugyancsak előre kijelölt határátke­lőn. „Ezek a nem magyar állampol­gárok kizárólag az áthaladáshoz el­engedhetetlenül szükséges okból - így különösen egészségügyi vagy műszaki okból - a tranzitáláshoz igénybe vehető pihenőhelyeken állhatnak meg, legfeljebb 24 óra alatt kötelesek elhagyni Magyaror­szág területét” - olvasható a ma­gyar Országos Rendőr-főkapi­tányság közleményében. Az ebből a célból igénybe vehető határátkelési pontok Magyarország és Szlovákia között Rajka, Hont-Parassapuszta és Tomyosnémeti. Ez természetesen nem vonatko­zik a többi állampolgárra. Szlová­kia és Magyarország között to­vábbra is szabad az átjárás minden határátkelőn, nem kell negatív ko­ronavírustesztet felmutatni. Mi a helyzet máshol? Az utóbbi héten Ausztria jelentő­sen megerősítette az egészségügyi ellenőrzéseket déli országhatárain, elsősorban az olasz, a szlovén és a magyar határátkelőkön. Azért, mert az országban kezd emelkedni a fer­tőzöttek száma, s jelentős részük épp a horvátországi nyaralásról hozta haza a koronavírust, így Bécs hét­főtől már a vörös kategóriába sorol­ta Horvátországot. A szlovák állampolgárokra egye­lőre semmilyen korlátozás sem vo­natkozik, nincs szükség negatív ko­­ronavírustesztre ahhoz, hogy Auszt­riába utazzunk, vagy napi szinten munkába ingázzunk. A szigorúbb határellenőrzések bevezetése óta (augusztus 17.) mindhárom nap át­utaztunk Ausztriába, hogy kipróbál­juk, mennyire szigorú az ellenőrzés. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Ligetfalu-Berg és a Horvát­járfalu-Kittsee határátkelőkön csu­pán a reggeli és a délelőtti órákban állomásoznak katonák, délután már üresen tátonganak a határátkelő ál­lomások. Bár nem állítanak meg minden autót, csak véletlenszerűen ellenőriznek, nekünk mindhárom napon szerencsénk volt, félreállí­tották az autónkat. Az épp szolgá­latot teljesítő katona csak közölte, hogy az osztrák kormány rendele­tére a hadsereg egészségügyi ellen­őrzést végez. Megmérték a lázun­kat, és továbbengedtek. Mivel az egész folyamat csupán néhány má­sodpercet vesz igénybe, a lázmérés miatt nincs fennakadás a határon, a közlekedés zökkenőmentes. Csehországba és Lengyelor­szágba továbbra is korlátozások nélkül léphetnek be a szlovák ál­lampolgárok, ugyanúgy, mint Uk­rajnába, bár ebben az esetben gon­dolni kell arra, hogy Szlovákia a vörös kategóriába sorolta Ukrajnát, így hazatérés után kötelezően re­gisztrálni kell a Közegészségügyi Hivatalnál, karanténba kell vonul­ni, s a hazatéréstől számított ötödik napon el kell menni koronavírus­­tesztre. Ha negatív az eredmény, a karantén véget ér. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren akkor is beengedik a nem magyar állampolgárokat az ország terü­letére, ha azok a sárga besorolású országokból érkezve nem tudnak felmutatni negatív koronavírustesztet. A tranzit feltétele, hogy nem lázasak, s hogy a kijelölt útvonalon 24 órán belül elhagyják az országot. (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents