Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-20 / 194. szám
KULTÚRA 2020. augusztus 20. | www.ujszo.com 10| Szöveggyöngyök a Text-túrán A Szlovákiai Magyar (rók Társaságának nyári táborában bőséges volt a programkínálat Kukorelly Endre egyebek mellett arról beszélt, hogy a legrosszabb indulatú kritikában is van mindig olyan észrevétel, amelyet érdemes megfogadni, minden negatívumot lehet pozitívra fordítani (A szerző felvételei) Magyar állami kitüntetéseket adtak át Budapest. A koronavírusjárvány miatt az állami kitüntetéseket, művészeti díjakat idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan adták át. A Kossuth-díjasokat emeljük ki. Kossuth-díjat vehetett át Sunyovszky Sylvia Jászai Maridíjas színművész, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott feledhetetlen színházi, televíziós és filmes alakításai, valamint a magyar irodalom klasszikusait magas színvonalon tolmácsoló kultúraközvetítő tevékenysége elismeréseként. Sunyovszky Sylvia, miután átvette a Kossuth-díjat, az Országház kupolacsarnokában (Fotó: MTI) Kossuth-díjban részesült még többek között Solymosi Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas színművész, Várjon Dénes Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Káéi Csaba Nádasdy Kálmán-dijas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója, Ladányi Andrea Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas balettművész és Lovas Ilona Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész. A Kossuth-díj at megosztva kapták a Kaláka együttes tagjai. (MTI, k) RÖVIDEN Mario Vargas Llosa mint díszvendég Berlin. A Berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztivált a pandémia ellenére is megrendezik. A megnyitóbeszédet szeptember 9-én a Berlini Filharmonikusok koncerttermében a perui Nobeldíjas író, Mario Vargas Llosa tartjamajd-közöltéktegnap a szervezők. Szeptember 10-én Vargas Llosa egy beszélgetésen is részt vesz Frank-Walter Steinmeier német elnök társaságában, ennek témája: Európa és Latin-Amerika a pandémia idején. A szeptember 19-ig tartó fesztiválon 50 országból több mint 150 meghívott vendég szólal meg, köztük a Nobel-díjas Olga Tokarczuk, az ír Colum McCann és olyan ismert német szerzők is, mint Dániel Kehlmann, Ingo Schulze, Nora Bossong és Thomas Hettche. (MTI) NAGY ERIKA Nagymegyer. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) 2009-től segíti a fiatal írók szakmai fejlődését azzal, hogy évente két alkalommal megszervezi a Texttúrát, ahol folyamatos műhelymunka folyik neves mentorok bevonásával. Ezen a nyáron a nagymegyeri Plauter Kúriában tartották az írótábor programjait. Ebben az évben Z. Németh István költő, író, Hogya György prózaíró és a magyarországi Bódi Péter foglalkozott a fiatalokkal. A műhelymunkában bemutatkozásként a résztvevők felolvasták a magukkal hozott műveiket, majd mindhárom mentortól feladatot kaptak. A Text-túrára Magyarországról is érkeztek vendégek, mégpedig Jónás Zoltán, a Kortárs Hangon című irodalmi pályázat ötletgazdája és három fiatal pályázó. Jónás Zoltán beszélt az idei pályázati anyagból készült antológiáról, valamint a pályázatról, mely tizenhat éves múltra tekint vissza, és idén többek között az ekecsi Öllé Tamás is a díjazottjai között volt. A díj átadására is a Text-túrán került sor, mert a járványhelyzet miatt Öllé Tamásnak nem volt alkalma átvenni az elismerő oklevelet, s a vele járó publikálásra feljogosító lapdíjat az Agria irodalmi folyóiratba, valamint a meghívást az Erdélyi Magyar írók Ligája táborába. Varga Emese dramaturg és Lakatos Krisztina szerkesztő érdekes feladattal lepte meg a jelenlévőket: akik az interneten megnézték a Komáromi Jókai Színház A Glembay ház című, valamint a kassai Thália Színház Ma már nem mész sehova című előadását, és színházkritikát írhattak róluk. Lakatos Krisztina a kritikai blokkot összegezve úgy fogalmazott, hogy nagyon inspiráló volt a két nap. „Két előadás kivesézése fért bele, és bár a résztvevők többsége nem a színház felől érkezett, a saját pozíciója, érdeklődési vagy szakterülete alapján mindenki eredeti, továbbgondolásra érdemes, jól megfogalmazott meglátásokkal járult hozzá a kirakóshoz - mondta lapunk munkatársa. - Mindez csak megerősített abban, amit eddig is hittem: hogy a kritika akkor kerek, ha többszólamú, ha egy-egy mű kapcsán más-más hangon eltérő álláspontok fogalmazódnak meg - és a maga keretén belül mindegyik érvényes lehet. Ideális esetben mindegyik szólam megtalálhatja a maga felületét, aminek eredményeként egy kicsit többet, élénkebben, színesebben beszélnénk azokról az alkotásokról (irodalomról, színházról, zenéről, filmről...), sőt, talán más jelenségekről is, amelyek megérdemelnék a figyelmünket.” Varga Emese szerint a szlovákiai magyar művészeti életben egyre nagyobb problémát jelent a szakmai kritika, a kritikusok hiánya, az irodalom- és zenekritika területe is problémás, de a színházi kritikusok száma az elmúlt időszakban vészesen lecsökkent. „Éppen ezért tartom fontosnak - mondta -, hogy ezzel a műfajjal újra foglalkozzunk, fontosságát, jelentőségét megerősítsük, hogy a kritikus szerepköre ne merüljön ki az aktuális rossz pozíciójában, hanem visszakapja méltó rangját, helyét a kulturális közegben. Az SZMIT írótáborában a két nap alatt kísérletet tettünk a fiatal írók müvészetkritikai gondolkodásának feltérképezésre, érdekes szakmai vitát folytattunk a kritika lehetőségeiről, határairól, s két szlovákiai magyar színházi előadást elemeztünk ezek szerint a szempontok szerint. A Glembay ház egy klasszikus eszköztárra építő produkció, a Ma már nem mész sehova című előadás viszont mind témájában, mind formailag rendhagyó. Fontosnak éreztem, hogy mindkét irányt, problémarendszert megismerjék a résztvevők, mert egyrészt képet kaptak ezáltal a hazai színházak helyzetéről is, másrészt izgalmas párbeszéd alakult ki a szlovákiai magyar közösség művészi feldolgozásra alkalmas figuráiról, témáiról.” E műhelymunka után kezdetét vette a XXII. Fiatal írók Tábora, ahol Bese Bernadett a Thinking Visible Methods (TVM) módszer szerint tartott foglalkozást. Egy képzőművészeti alkotásból kiindulva kellett kiszakadni a megszokott gondolkodási rutinból. Foglalkoztak Pablo Picasso 1905-ös Saltimbanques család című festményével és Claude Monet Japán híd Givemyben című alkotásával. A festményekhez egyegy kreatív írásfeladat tartozott. Mindkét feladatra remek szövegek születtek. A résztvevők Juhász Kornélia vezetésével interaktív horrorworkshopon ismerkedhettek meg a horror rövid történetével, a félelem és szorongás érzését kiváltó szövegformáló eszköztárral és a magyar horror jelenlegi helyzetével. Juhász Kornélia elmondta, „az előadásba szőtt játékos feladatoknak köszönhetően a résztvevők a gyakorlatban is megtapasztalhatták a horror sajátosságait, továbbá a feszültségkeltő, sokkoló és feloldást hozó jelenetek hullámoztatásának fontosságát, a hétköznapi tárgyakban rejlő félelmetes lehetőségeket és azt, hogy a legrémisztőbb problémák is megoldhatók, és a hős megmentése csak a kreativitáson múlik.” E háttérbe szorult műfaj és sok találékony ifjú író találkozásából izgalmas beszélgetések és szóban elmesélt horrorgyöngyszemek születtek: mint az őrületkeltő toalettpapírtekercs, az alakváltásra kényszerítő rovarirtó vagy a gyilkos szellem lakhelyéül szolgáló befottesüveg. A táborban fellépett Kálloy Molnár Péter színművész, költő, zeneszerző és Szabó Zoltán Attila rendező, aki a Nyugat Plusz irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője is, Kálloy Molnár pedig a szerkesztőbizottság tagja. A zenés irodalmi programban a Nyugat Plusz 2010-2020 kiadványokból is szemlézett a duó, s az összeállításban szerepeltek hazai szerzők is. Az előadás után hosszabb beszélgetés zajlott a folyóirat tíz évéről, Kálloy Molnár Péter legújabb, Patthelyzet című filmjéről, és Szabó Zoltán Attila heteken belül megjelenő kötetéről (Tabló) is szó esett. N. Juhász Tamás a populáris irodalom és kultúra kapcsán hívta beszélgetésre az irodalmi tábor résztvevőit. Az előadás során a hallgatók betekinthettek a franchise-ok néhány működési folyamatába. Megismerkedhettek a sci-fi és fantasy irodalom magyarországi indulásával is. Elhozta a táborba első könyvét a Nabokovot lelki társának tartó Forgács Péter is, aki szintén fiatal íróként vett részt évekig a műhelymunkában. A Szuperhold című könyvről és a munkásságáról Csapody Kinga író, a Manó Könyvek főszerkesztője faggatta a szerzőt, aki elmondta, azért, hogy megtudja, valóban van tehetsége az íráshoz, tudatosan jelentkezett a jeligés pályázatokra. A visszajelzést hamar megkapta, ugyanis már az első alkalommal bezsebelte a díjat. Kreatív írással kapcsolatos előadásában Kukorelly Endre arra biztatta a jelenlévőket, hogy sokat kell írni, és akkor van esély arra, hogy csoda szülessen. Egyet viszont soha nem szabad, mégpedig egy kritika után megsértődni. Oda kell rá figyelni, mert a legrosszabb indulatú kritikában is van mindig olyan észrevétel, amelyet érdemes megfogadni, minden negatívumot lehet pozitívra fordítani. Háy János íróval, költővel szintén Csapody Kinga beszélgetett egyebek mellett arról, hogy sokszor az írók a pályájuk elején azt gondolják, hogy a formai problémákkal nehéz megküzdeni, nemkülönben azzal, hogy témát találjanak és azt feldolgozzák. Holott a legnagyobb nehézség az, hogy megismeijék azt a személyt, aki az energiát adja. Mert akkor tudják ellenőrizni az érzelmi működés minőségét. Az írás ilyen szempontból nagyon jelentős mértékben önismereti játék is. Horváth Júlia Borbála író, kulturális antropológus, a Magyar írószövetség Szociográfiai Szakosztályának vezetője annak idején ösztöndíjasként három hónapot töltött Pozsonyban. A táborban az ott szerzett tapasztalatairól beszélt, érintve a hazai szociográfusokat és műveiket. A Pegazus Alkotópályázat értékelésének és a díjak átadásának is a nagymegyeri Plauter Kúria adott otthont. A zsűri tagjai közül jelen volt Kukorelly Endre és Gál Éva, ők elmondták a pályaművekkel kapcsolatos észrevételeiket, Juhász Katalin és Tőzsér Árpád pedig levélben küldte el a meglátásait. A prózában az először pályázó Morva Mátyás ért el első helyezést, a második pedig a rutinos pályázónak számító Tóth N. Katalin lett. A vers kategória védnöki különdíját Kovács Balázs kapta, a zsűri különdíját pedig Katona Nikolas. A díjakat Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke adta át a jelen lévő pályázóknak. A Pegazus Alkotópályázat zsűrijének különdíját Katona Nikolas vehette át Hodossy Gyulától, az SZMÍT elnökétől
