Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-20 / 194. szám
2 KÖZÉLET 2020. augusztus 20.1 www.ujszo.com Ismét zátonyra futhat az egyházak állami támogatásának leállítását célzó javaslat Az adófizető polgárok zsebéből idén a római katolikus egyház számlájára küldte az állam a legtöbb pénzt, konkrétan 34,5 millió eurót (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Az SaS ismét felvetette, hogy az egyházakat függetleníteni kellene az állami támogatástél. Sulíkék koalíciós partnerei ellenzik az ötletet, sőt, maguk az egyházak sem tartják jó ötletnek. Az SaS nemrégiben a párt Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, melyben azt írták, újra meg szeretnék nyitni a társadalmi vitát az egyházak finanszírozásának kérdéséről. A felekezetek jelenleg az államtól kapják a pénzt, amelyet a kulturális minisztérium oszt szét évente. Miroslav Ziak, az SaS parlamenti képviselője úgy véli, hogy minden egyes adófizetőnek saját magának kellene eldöntenie, hogy támogatni szeretné-e valamelyik egyházat, vagy sem. Mennyit kapnak? A kulturális tárca honlapján nyilvánosan is hozzáférhető a minisztérium éves költségvetési tervezete. Ebből kiderül, hogy 2020-ban közel 52 millió eurót osztottak szét 18 bejegyzett egyház között (bár a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy 4 kisebb felekezet nem részesült az állami támogatásból, így technikailag csak 14 egyházról beszélhetünk). Ez az összeg magasabb, mint az utóbbi 20 évben bármikor. Összehasonlításképp: 2000-ben az egyházak ennek az összegnek mindössze a harmadát, vagyis 17 millió eurót kaptak. A legtöbb pénz idén is a római katolikus egyházhoz került, ők több mint 34,5 millió euróból gazdálkodhatnak. Utánuk következik az evangélikus egyház 5,174 millióval, majd a görögkatolikus egyház 5,106 millióval. Az egyházak finanszírozásán tavaly egyébként már változtattak, a parlament ugyanis elfogadta az egykori smeres kulturális miniszter, Eubica Lassáková törvénymódosí' tását. Ennek értelmében az egyházak támogatása egy plusztétellel bővült, melynek nagysága attól függ, hogy hány hívő tartozik az adott egyházhoz (a 2020-as költségvetés esetén még a 2011 -es népszámlálás adataiból indultak ki). A törvénymódosítás másik hozadéka az volt, hogy az egyházak idén már sokkal szabadabban gazdálkodhatnak a vagyonukkal (a törvénymódosításról tavaly mi is részletesen beszámoltunk, a cikk továbbra is elérhető honlapunkon, a „Jövőre több pénzt kaphatnak az egyházak” címmel). Az egyházak tiltakoznak Ennek fényében nem csoda, hogy az egyházak tiltakoznak az állami támogatás megszüntetése ellen. Miroslav Ziak szerint viszont indokolt lenne egy jóval szabadabb rendszer bevezetése. „Az új modell értelmében az adófizetők szabadon dönthetnének arról, kinek adják a pénzüket. így pedig azok az adófizetők is nagyobb szabadságot kapnának, akik az egyházak tevékenységét egyáltalán nem követik figyelemmel. Ez a modell egyenesen az alkotmányból indulna ki, amely Szlovákiát vallási szempontból semleges országként határozza meg” —közölte az SaS képviselője. Az új finanszírozási modellel kapcsolatban megszólítottuk a legnagyobb szlovákiai egyházakat. Martin Kramara, a katolikus egyház szóvivője lapunknak elmondta: ennek a modellnek a bevezetéséről már csaknem 30 éve folynak a viták Szlovákiában. Az állam azonban tavaly megszólította az összes felekezeti, a parlament által elfogadott törvénnyel pedig mindenki egyetértett. Hozzátette: a koronavírusjárvány alatt az egyházak ahol csak tudtak, segítették az állam munkáját, az istentiszteletek korlátozása azonban jelentős anyagi kiesést jelentett a templomok számára. „Sok plébánia került komoly bajba, mert az áramot, a bérleti díjat, a jelzálogot és az egyéb dolgokat fizetni kellett, viszont eltűntek az adományokból származó bevételeink. Ennek ellenére az államtól nem kértünk segítséget. Mi magunk biztosítottuk be a védőfelszerelést, hogy segítséget tudjunk nyújtani a kórházakban, az idősotthonokban, ami persze újabb költségekkel járt” - nyilatkozta a szóvivő, hozzátéve, hogy az SaS javaslatát az előbb felsoroltak miatt egyáltalán nem tartja jó ötletnek. Jana Nunvárová, az evangélikus egyház szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében azt kifogásolta, hogy az SaS bármiféle előzetes tárgyalás nélkül nyitotta meg a témát, az új finanszírozási rendszerről pedig szinte semmit sem tudni. „Nem tudjuk például, hogy az adójuk hány százalékát ajánlhatják fel az emberek, és azt sem, hogy milyen módon” - olvasható a közleményben. Az evangélikusok szerint fontos megérteni, hogy az állam nem eltartja az egyházakat, mindössze támogatja őket. „A gyakorlatban ez azt jeleni, hogy a pénz, amit az evangélikus egyház az új törvény alapján az államtól kap, mindössze csak az egynegyedét teszi ki annak az összegnek, amire szükségünk van. A fennmaradó pénzt az egyház tagjainak pénztárcájából biztosítjuk” - írta a szóvivő. Hozzátette: az állami támogatás beszüntetéséről akkor lenne érdemes beszélni, ha a esetiekhez hasonlóan a szlovák kormány kártérítést fizetne az egyházaknak a kommunizmus idején zajló vagyonelkobzások miatt. Koalíciós vita Miroslav Ziak szerint viszont nemcsak az adófizetők egyéni szabadságáról van szó, hanem arról is, hogy a mostani nehéz időkben az állam jobban is felhasználhatná azt az 52 millió eurót. „Tiszteletben tartom mindenki vallási meggyőződését, és nem akarok meggyőzni senkit a saját nézeteimről, de mégis miért kellene mindannyiunknak beszállnia az egyházi szertartásokba? Ezzel a témával szeretnék szeptemberben intenzívebben is foglalkozni, és legalább azt elérni, hogy a pénzt arra használjuk fel, amire az embereknek valóban szüksége van” - közölte a képviselő. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a parlamentben nem sok támogatója akad majd az SaS politikusának. Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök például közösségi oldalán azt írta, hogy az SaS a lehető legrosszabb módon kezdte meg a társadalmi vitát az egyházak finanszírozásáról, és nem fogja hagyni, hogy erről olyan emberek döntsenek, akiknek a „pénztárcájukban kezdődik a világ, és ott is végződik”. Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke úgy fogalmazott, az egyházak leválasztását az állami támogatásról alapvetően nem tartja rossz ötletnek, azonban nem ez a megfelelő időpont, hogy erről döntsenek. A házeínök állítja: az SaS hasonlóan populista politikát folytat, mint az ESNS, csak a másik végéről ragadja meg a témákat. „Ez egy olyan kulturális-etikai kérdés, amely a hívőinket érzékenyen érinti, ezért nem értem Richard Sulik populista lépését, hiszen tudnia kellene, hogy ezzel csak megosztja a társadalmat” -mondta Kollár. Veronika Remisová (Za l’udí), a befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter a tvnoviny.sk portálnak elárulta, szintén úgy véli, hogy a témával nem most kellene foglalkozni. Az SaS az ellenzéki képviselők között sem talált támogatókra. Peter Pellegrini (Hlas) szerint a kormánynak valós gazdasági problémák megoldásával kellene foglalkoznia, ehelyett viszont jelenleg mellőzhető témákat dobnak be, hogy eltereljék a figyelmet a koalíció aktuális botrányairól, valamint arról, hogy nem képesek irányítani az országot. Hasonlóan gondolja a Smer elnöke, Robert Fico is. A felsorolt nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy Sulíkék egyedül maradtak az egyházak finanszírozásának megreformálásával kapcsolatban, így kevés esély van rá, hogy a liberálisok képviselőinek sikerül bármiféle változtatást kiharcolni a parlamentben. RÖVIDEN Sokan élnek segélyből Pozsony. A koronavírusjárvány okozta gazdasági problémák miatt idén júliusban 16 éve nem látott csúcsra ugrott a munkanélküli-segélyben részesülők száma Szlovákiában - derül ki a Szociális Biztosító (SP) által közzétett jelentéséből. Az elmúlt hónapban 69 ezren részesültek segélyben. Ennél nagyobb havi adatot legutóbb 2004 júliusában mértek, amikor ehhez nagyjából 70,6 ezren jutottak hozzá. „Az elmúlt évekhez képest látványos növekedésről beszélhetünk. Tavaly júliusban 35,5, tavalyelőtt pedig 32,6 ezer embernek fizették a munkanélkülisegélyt” - tette hozzá Peter Visváder, az SP szóvivője, (mi) Turisták tömegei zaklatják az állatokat MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány miatt idán jóval több szlovákiai turista nyaral az itthoni üdülőbolyokon, mint tavaly, ami már a turisták által okozott károkon is meglátszik. Pozsony. Hogy a hazai turisták rohama a szlovákiai hegyekben mármár elviselhetetlen méreteket öltött, azt a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatóságának az adatai is alátámasztják, amelyek szerint augusztus elején olyan napok is voltak, amikor több mint 30 ezer turistát számoltak össze a TANAP magashegységi övezeteiben. Ez a négy évtizeddel korábbi rekordot is csaknem 4 ezer látogatóval múlja felül. „A turisták számának a növekedésével párhuzamosan nő azonban a természetben okozott károk, a szemetelés mértéke is. Többen hajtanak be motoros járművekkel olyan helyekre, ahol ezt kifejezetten tiltják, zavarva az ott élő állatokat, és kárt téve a növényzetben. Sokan a behajtásgátló sorompókat, oszlopokat is tönkreteszik” - mondta el lapunknak Andrej Wallner, a földművelésügyi tárca sajtóosztályának' a munkatársa. A minisztérium épp ezért arra kéri a lakosságot, hogy az eddig tapasztaltnál jóval tapintatosabban viselkedjen az erdei túrák során. „A kutyatulajdonosoknak nem szabadna megengedniük, hogy a kutyáik szájkosár nélkül szabadon futkossanak az erdőkben, kárt téve a vadállományban. Szigorúbban kellene fellépni azonban azon motorosok ellen is, akik - fittyet hányva a szabályokra - olyan helyeken motoroznak, ahol ez nem megengedett” - tette hozzá Wallner.
