Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-19 / 193. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. augusztus 19.1 www.ujszo.com Ember vagy kutya - melyik fontosabb? A3, évezredben kozmetikushoz, pszichológushoz viszik, interneten követhető kütyükkel figyelik az otthon hagyott ebet (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Évezredekig az ember használta ki képességeiket. Utóbbi évtizedekben olyan jelenség figyelhető meg, amelynek sorén mind többen embertársaik rovására is inkább a kutyák kiszolgálását tartják elsőbbséginek. A New York-i Stony Brook Egyetem vezette kutatás szerint háziasításuk 20 000-40 000 éve mehetett végbe (Nature Communications, 2017). Egy elmélet szerint emberek ételmaradékai játszhattak közre a csahosok közeledésében. Eleink idővel magukhoz édesgették őket, majd felismerték, némely tulajdonságuk javukra lehet. Mára több száz fajtáját hozták létre. Köztük valamely célokra jól használhatók, pl. természeti katasztrófák helyszínén eltűnt emberek utáni kutatást segítő, betegeket segítő terápiás ebek. Egy magyar-argentin kutatás szerint a segítő és terápiás munkakutyák - célirányos kiképzésüknek és munkatapasztalataiknak hála - önállóan is jobban teljesítenek problémamegoldó képesség terén, mint a képzetlen vagy akár a képzett családi kedvencek (Frontiers in Veterinary Science, 2020). És vannak csak mutogatásra jó, meghökkentő kinézetűek is. Vagyonokért árulnak dizájnerkutyákat, ezek is keverékek, csak így jobban hangzik. Vevői igények kielégítésére, küllemátalakítás céljából véghezvitt emberi beavatkozástól egyes fajtatiszták komoly egészségi problémákkal küzdenek, életük kínszenvedés: a mopszok alig kapnak levegőt, a boxereknél gyakoriak bizonyos rákfajták, sok beagle epilepsziás. Nem érzik úgy a kutyaimádók, állatbarátok, hogy egyes fajták túlzott nemesítés általi létrehozása bűn volt? Vagy számukra a külalak genetikai rendellenességek árán is fontosabb, mint az egyedek egészsége, jóléte? Mondják, egy évük annyi, mint embernél hét. Friss kutatás szerint nem igaz, legalábbis a vizsgált labradorok nem öregszenek hétszer gyorsabban az embernél, ugyanis öregedésük a hetedik évtől jelentősen lassul (Cell System, 2020). Semmi értelme ilyen összehasonlításnak. Ha mégis, éveinket a 400 ; évig is élő sellőkagylóéval is összevethetnék. Persze ránk nézve lehangoló lenne, hogy sokkal hamarabb ; öregszünk. Alapvetően nem lakásba valók. Háziasításukkor sem épített beltér; hez szoktatták őket, csak mellettük ; maradásukat akarták elérni. Ma i mégis sok reggeltől estig egyedül van négy fal között. Sok kutyás állítja, övé okos, nem rág bútort, nem : pisil lakásba, ergo ő jól bánik vele. : Ennyi elég a jó gazdiság bizonyítékául? Mennyi gazdi fejében fordul meg a kétkedés, jót tesznek-e azzal, ha az igényei szerint a természetben élni kívánó állat élete nagy részét : bezárva tölti? Aztán, ha kiviszik, ruha kell rá, mert a kényes ember kívánalmaihoz túlfűtött lakást megszokó kutya kint reszket? Emberek soraiban teljed a veganizmus, nem esznek, nem használnak állati eredetű terméket, állatok bárminemű kihasználása ellen vannak, élethez, szabadsághoz való joguk tiszteletben tartása mellett. Ettől még vétek megvonni tőlük a húst. A budapesti ELTE Etológia Tanszék docense, Pongrácz Péter azt mondja: „A kutyának elvben össze lehet állítani vegán étrendet úgy, hogy ne betegedjen meg tőle, de föl kell tennem a kérdést: ugyan miért akarjuk a vegánságot a kutyára erőszakolni? Szakemberként azt mondom: a kutya esetében ez ostobaság, a macska esetében pedig állatkínzás” (e szavai a magyarországi National Geographic Kutya plusz Ember c., 2020-ban kiadott különszámában jelentek meg). Sokan ösztönből vagy rossz tapasztalat miatt félnek a kutyáktól. Ezért hiba, ha meg akarják győzni, az övék nem bánt, gyakran épp azok, akik szájkosár és póráz nélkül engedik el az utcán. Egészséges kutyák nyálában is él capnocytophaga canimorsus baktérium, amely ember véráramába jutva agyhártya-, szívbelhártya-gyulladást, szemfertőzést, végtagüszkösödést okozhat, utóbbi esetén szükség lehet amputációra (medicinenet.com). Ezek ismeretében, s mert seb könnyen adódhat rajtunk, borotválkozás, főzés során is, felteendő, miért hagyják bárkit összevissza nyaldosni, pláne ha az tiltakozik ellene? Vérforraló, hogy emiatt szólni sem lehet, kutya visszatartása helyett az embert győzködik: nem bánt, ismerkedik. Kutyának nem mondanak álljt, de idegen embert okítanak - ez az igazi embertelenség. Ha családtag, kutyának is megtanítandó a szabad és a tilos, és utóbbi be nem tartása a gazda felelőssége! Mi lenne, ha az ember is (aki zoológusok, etológusok szerint szintén állatfaj) körbenyalna-szagolna minden idegent olyan szöveggel, csupán ismerkedik? Minimum képen vágnák. Fertőzéstől félve s általában is érthetően elvárjuk a tisztaságot kávézóban, boltban, mindenki háborog, ha koszt lát, étteremben hajszálat talál. Akkor miért jutottunk odáig, hogy ma felháborodik, akit nem engednek be bárhová állattal? Egyesek jobban törődnek kutyájukkal, mint embertársaikkal, ideértve akár a gyereküket. A PloS Ónéban jelent meg 2017-ben az ELTE kutatóinak tanulmánya, amelyben azt vizsgálták, empatikusabb gazdák „empatikusabbnak” értékelik-e kutyájukat? Az egyik szerző, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa, jelenleg a Szenior Családi Kutya Program vezetője, Kubinyi Enikő kérdésemre elmondta: „A válasz igen volt egy 2000 főnél nagyobb, német mintán. Minél empatikusabb volt egy gazda, annál kevésbé állította azt, hogy a kutyája minden embernél fontosabb számára.” Tanulmányukban az is olvasható, a válaszadó német kutyások 36%-a értett egyet e kijelentéssel: „a kutyám többet jelent nekem, mint bármely ember”, a magyar válaszadóknál az egyetértők aránya 62%. Elképesztő és ijesztő. A 3. évezredben kozmetikushoz, pszichológushoz viszik, interneten követhető kütyükkel figyelik az otthon hagyott ebet. Évezredekig elvoltak étkeink maradékain, emlékezzünk, szemétdombok vonzhatták a mai kutyák elődeit az emberek közelébe. Ma kevésbé szokás a maradékkal etetés, inkább drága tápokkal. Kutyaszeretők egy része tán észre sem veszi, imádatuk négylábúja átveszi fölöttük a hatalmat: hozzá igazodnak, őt szolgálják ki bármi áron, ő irányítja életük, aminek következtében a kutyáktól félő emberre néznek csúnyán. A kutyák jogai lassan fölébe kerekednek az emberek jogainak. Ez aztán humánum. A grönlandi jégmezőnek nem számít, megáll-e a felmelegedés MTI-HÍR Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint. A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg. A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszójég mennyiségével. „A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk, hogy az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét” - mondta el a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálnak Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klimakutató Központja munkatársa. Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is. „A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag álladó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt” - mondta King. A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak. 1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiteljedésére. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának. Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott. A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő (Fotó: Shutterstock)
