Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-19 / 193. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hagyomány és tisztelet Az oroszokat mindig be lehet hívni, ez egy régi VERES ISTVÁN Köd szállt az országúira, amikor Bandika és Ervin beültek a nagy fehér furgonba és elindultak keleti irányba. Mivel reggel volt, reggeliztek is: Bandika kólát, Ervin szalámis kiflit. Álmos településeken gurultak keresztül, néhány, boltból hazafelé ballagó nénin kívül nem is jött velük szembe senki. Tessék már elképzelni, milyen fordulatos híreket olvastam a minap - szólalt meg a kormányba kapaszkodva Bandika. Először azt, hogy meghalt Gabriel García Márquez. Megijedtem, elszomorodtam, aztán reflexből görgettem még egyet az egér gombján, és kiderült, hogy a cím kétsoros: meghalt Gabriel García Márquez özvegye. Aztán egy másik hír: meghalt Donald Trump. Majd kiderült, hogy ez is kétsoros: szombaton meghalt Donald Trump öccse. Ervin csak bámult ki a párás ablakon, figyelte a teheneket. De azért válaszolt, méghozzá kérdéssel. Akkor tehát megnyugodott? Ha ismerősét éri halál, az tragédia, ha az ismerőse ön által nem ismert ismerősét vagy hozzátartozóját, az már nem annyira? Vagy hogy van ez? Bandika legyintett. Hanem hogy Messi elmegy a Barcelonától, arra mit tetszik lépni? Ervin visszahívta tekintetét a ködöt pipáló hegyek közül. Attól függ, hová igazol. Mert ha az MTK-hoz, akkor küldök neki egy üveg pezsgőt. De ha bárhová máshová, akkor nem érdekel. Azt meg hallotta, hogy a fehérorosz élnök behívta az oroszokat? Nem is tudtam, hogy az oroszokat még be lehet hívni. Igen, régi szokás, harapott a kekszébe Bandika. De hozzá is tette, hogy ez is olyan, mint a tengerpart: vagy van valamelyik országban ilyen lehetőség, vagy nincs. Szerintem egyébként hagyományőrzésből csinálják - tette hozzá. Haladtak a hepehupás tájban, Ervin pedig még mindig a teheneket figyelte. Azon gondolkodom, miért olyan megnyugtató a legelő tehenek látványa. Valamiért azt érzem, hogy ha egy réten teheneket látok legelni, akkor ott rendben vannak a dolgok. Egy üres rét mellett haladva pedig egy ideje már automatikusan jön a kérdés: szép, szép, de hol lehetnek a tehenek? Bandika tudta a választ, de kivárt. Szeretett önkényes szüneteszokás két tartani a párbeszédben. Persze jól szórakozik azokon, akiket ez zavar. Épp egy nádas mellett haladtak, amikor megszólalt. Az ember számára azért szimpatikus állat a tehén, mert lassú. Nagyobb mint az ember, és lassabban is mozog. Az emberek olyan dolgokat szoktak tisztelni, amelyek náluk nagyobbak és lassabbak. Például a bolygók, a fák, a hegyek, vagy a dinoszauruszok. Egy egeret vagy egy rigót sosem fogunk természetfeletti tulajdonságokkal felruházni. Közben ezek is csak azt csinálják, mint a tehenek. Távolságokat tesznek meg a saját lehetőségeik diktálta keretek közt, továbbá táplálkoznak. Mégsem jut eszébe senkinek, ha egy tájat bámul, hogy hiányzik a képről az egér. Ami az embernél nagyobb, viszont gyorsabb is, az viszont már ijesztő. Például egy tigris, vagy egy cápa, vagy egy repülőgép. Persze a tehén egy igazi tripla ász az emberiség történetében. Hasznosítjuk a tejét, a húsát, erejét, szinte mindenét, ráadásul könnyű vele bánni. Talán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az emberi civilizációban a kutya utáni második legfontosabb állat a tehén. Ervin bólintott, majd megálltak egy lecsukott sorompónál. A szerző a Vasárnap munkatársa Vagy kavarunk... (Kotrha) ^ AKKOR BAR ATI ^ SEGÍTSÉGET NYÚJTUNK VAGY ^ ELLENSÉGESEN KIVÁRUNK2, Velünk marad a kurzarbeit DUDÁSTAMÁS A világjárvány kezdete óta több idegen kifejezést is tanultunk, Szlovákiában az egyik legtöbbet ragozott a kurzarbeit. Ez a német szó az elmúlt hónapokban beépült a közbeszédbe, ma már mindenki csak így emlegeti azt a válságkezelő mechanizmust, amely elsősorban a német gazdasághoz köthető. Németországban már évtizedek óta létezik, de a köztudatba igazán csak a 2009-es gazdasági válság idején került be. A kurzarbeit fő célja, hogy mély gazdasági visszaesés idején segítse a vállalatokat, hogy ne kelljen elbocsátásokhoz folyamodniuk. A lényege, hogy az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közösen osztják meg a bérterheket úgy, hogy a munkaidő csökkentése esetén a munkavállaló a le nem dolgozott órákra is megkapja a bérének minimum 60 százalékát. Ezeket a juttatásokat egy külön alapból folyósítják, melyet a munkáltatók és a munkavállalók a szociális járulékokból közösen finanszíroznak. A legutóbbi gazdasági válság idején ezzel a mechanizmussal Németországban 500 ezer munkahelyet sikerült megtartani, a globális koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt pedig az elmúlt hónapokban a német munkavállalók mintegy 20 százaléka került be a kurzarbeit rendszerébe. Ennek köszönhetően sikerült eddig elkerülni a németországi munkanélküliség jelentősebb növekedését. A mechanizmus sikereire a járvány alatt nemzetközi szinten is felfigyeltek, és egy hasonló, ideiglenes mechanizmus a szlovák gazdasági mentőcsomagba is bekerült. Nálunk sok német vállalat működik, és ezek a hazai tapasztalataik alapján most ismét javasolták a kurzarbeit tartós rendszeresítését nálunk is. Az ötlet népszerűnek bizonyult, ma már mindegyik munkavállalói szövetség támogatja a kurzarbeit tartós bevezetését. Úgy tűnik, óhajuk meghallgatásra talált, a munkaügyi minisztérium vitára bocsátotta a tervezetet, és 2022-től vezethetik be. A tervek szerint a Szociális Biztosítóban egy speciális alapot hoznak létre, melynek egyetlen célja a kurzarbeit-juttatások kifizetése lenne. Válság idején ebből az alapból finanszíroznánk a munkavállalók kieső bérének 60 százalékát, és a munkáltatók ehhez további 20 százalékkal járulnának hozzá. Fontos pont, hogy az alapba a magánvállalkozókat is bevonná a kormány, így gondok esetén ők is részesülhetnének a támogatásból. Azok a vállalatok és vállalkozók kerülnének be a rendszerbe, amelyek legalább két évig befizetnek az erre a célra létrehozott alapba. Mindez jól hangzik, egy fontos kérdés azonban még nyitott. A munkaadók nem szívesen fizetnének a kurzarbeit miatt magasabb szociális járulékokat, ezért óvatosan fogadták a jelenlegi tervezetet. A munkaügyi minisztérium azt ígéri, hogy a befizetett szociális járulékok összességében nem fognak növekedni, a kurzarbeit alapját a jelenlegi befizetések átcsoportosításával is fel lehet tölteni. Az azonban igaz, hogy a vállalkozók járulékbefizetésének növekedését nem lehet kizárni, de erről a pontról még egyeztetések lesznek. Összességében azonban szinte biztosra vehető, hogy sikerül egy mindenki számára elfogadható javaslatot összehozni. A munkavállalók is érzik, hogy egy fontos mechanizmus van születőben, amely válsághelyzetben jelentős segítséget nyújthat nekik, a vállalatoknak és a vállalkozóknak egyaránt. Az elmúlt hónapok ugyanis megmutatták, mennyire nehéz állami segélyprogramokat rögtönözni és ezekhez pénzt találni. Gazdasági válságok pedig mindig lesznek, és legközelebb a kurzarbeit tartós rendszere ismét sok munkahelyet menthet meg. FIGYELŐ Izraeli gépek Dachau felett Együtt hajtott végre tisztelgő repülést a német Luftwaffe és az izraeli IAF légierő az egykori dachaui náci koncentrációs felett. Két német Eurofighter és két izraeli F—16-os vadászgép elhúzott az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolók ellen végrehajtott palesztin terrorista akció egyik helyszíne, a Dachauhoz közeli légitámaszpont felett is. A napokban zajlik az első német-izraeli közös gyakorlat, de a két légierő régóta együttműködik, például Izraelben képezik ki a Luftwaffe drónvezető pilótáit. Az augusztus 28-ig tartó gyakorlatot mindkét fél történelmi jelentőségűnek, a német-izraeli barátság fontos jelképének tartja. (MTI) Vakcinanacionalizmus fenyeget, holott a fél világot kell beoltani „Senki nincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban" - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, és a majdani oltóanyagok kapcsán a „vakcinanacionalizmus" veszélyéről beszélt. Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese szintén ettől óvott, figyelmeztetett, hogy az ilyen versengés a járványhelyzet romlásához vezet, és arra szólította fel az oltóanyag kutatásán dolgozó országokat, hozzák nyilvánosságra az eddig elért eredményeket. Michael Ryan, a világszervezet veszélyhelyzeti igazgatója azt hangsúlyozta, a világ nagyon messze van még a globális nyáj immunitástól, és hiba ebben reménykedni. „Nem ez a megoldás, és nem erre kell most összpontosítani” -jelentette ki. A nyáj immunitáshoz, vagyis a fertőzéslánc megállításához egy adott közösség legalább 70 százalékának rendelkeznie kell az immunitáshoz szükséges antitestekkel, noha néhány tudós szerint már az 50 százalék is elegendő lehet. A legfrissebb kutatások az immunitás arányát a koronavírus esetében most csupán 10-20 százalékra becsülik. Aylward ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a Covid-19 elleni védőoltást a bolygó lakosságának sokkal több mint 50 százalékának kell megkapnia, mivel nem lehet hinni a kisebb mértékű nyájimmunitás védelmében. A világszervezet munkatársai aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a járvány teijesztői elsősorban húszas, harmincas és negyvenes éveikben járó tünetmentes emberek, akik a tünetek híján nem tudják magukról, hogy teijesztők. A WHO augusztusban már figyelmeztetett a fertőzésszám megugrására a fiatalok körében, kiemelve, hogy ez kockázatot jelent a veszélyeztetett csoportok számára, főleg a sűrűn lakott helyeken és ott, ahol rossz az egészségügyi rendszer. Kaszai Takesi, a WHO nyugatcsendes-óceáni térségének regionális vezetője úgy véli, a vírus mutálódott, és a.régióban új szakaszba lépett a járvány. A világszervezet egyúttal felszólította a gyógyszergyártókat, hogy az oltóanyaggal kapcsolatos kutatásokban tartsák be a szabályokat. (MTI)
