Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-18 / 192. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2020. AUGUSZTUS 18. BAJNOKOK LIGÁJA 11 felfestett dicséret, merthogy végső győzelemre a legesélyesebbnek tar­tott Bayern München élén is egy gondolkodásában újhullámos - bár már nem annyira fiatal - német szakember áll. Valami megint el­kezdődött Germániában. Kell á pihenő Az Adético Madridot egy, az utol­só percekben szerzett góllal kiejtő Leipzig nagyszerű formában vár­ja az elődöntőt (legutóbbi nyolc BL-meccséből hetet megnyert), és első számú góllövője, az időközben Angliába távozott Tlmo Werner nélkül sem mondható esélytelen­nek. Igaz, a mozgékony és gólerős támadó nagyon hiányzik a frontvo­nalból, mert a helyén szereplő dán Poulsen más stílusú, kapura kevés­bé veszélyes csatár. A terhek elosz­­lanak majd elöl az osztrák Sabitzer és a PSG utánpódásából kikerült Christopher Nkunku lábain, de minden bizonnyal nem fog mun­kanélküliségre panaszkodni a ma­gyar válogatott kapusa sem. A kiváló Gulácsi Péter előtt meg­bízhatóan működik a hatvan-het­­ven millió euróra beárazott, Dayot Upamecano-irányította hátsó re­tesz: a 21 éves francia erőember elképesztően játszott az Adético Madrid ellen, minden párharcát megnyerte, passzainak 92 százaléka jó helyre ment. Ezt a teljesítményt nem valószínű, hogy reprodukál­ja majd a Neymar vezette párizsi támadógépezet ellen, mert a négy hónapos pihenő után visszatért újgazdag francia egylet biztosan nem veszi át a Simeone-féle busz kormányát, azaz nem fog bepar­kolni a saját kapuja elé. Apropó pihenő: régóta fennálló vita, hogy a kihagyás előny, vagy hátrány-e egy hosszabb sorozatban. A PSG és a szintén hónapokat kihagyott Lyon játékosai jóval frissebbnek tűntek a nyár közepe óta háromnaponta meccseket játszó ellenfelekhez ké­pest, úgyhogy ez a kérdés aligha­nem itt eldőlt. Soha (?) vissza nem térő alkalom A párizsi klub legutóbb 1995-ben járt ilyen - magasságokban a BL­Bernardo Silva a Pool-drukkereknek üzent A Bajnokok Ligája negyed­döntőjében a francia Lyon óriási meglepetésre 3-1-re legyőzte a Manchester Cityt, így a manchesteriek újra lemaradtak a legrangosabb európai kupa elődöntőjéről. A kiesés után pedig Bernardo Silva, a City középpályása úgy érezte, a Twitteren kell üzennie azoknak a Liver­­pool-szurkolóknak, akik a kiesésükön szórakoznak. „Üzenem azoknak a Liver­­pool-drukkereknek, akiknek nincs jobb dolguk, mint a Manchester City játéko­sainak Twitter-oldalánál kommentelni: sajnállak tite­ket, de a lehető legrosszabb értelemben! Szánalmasak vagytok! Menjetek, ünne­peljétek inkább a bajnoki címeteket, találjatok párt ma­gatoknak vagy igyatok egy sört a haverokkal, olvassatok egy könyvet!" - írta Silva a közösségi oldalon. CHAMPIONS LEAGUE ben, huszonöt esztendővel ezelőtt a korszakos Milan vetett véget az álmainak. A katari pénzzel teleszórt társaságnak idén van a legnagyobb esélye az álom beteljesítésére, ti­pikusan most vagy soha történet ez gall szempontból. Thiago Silva utolsó fellépéseinek egyikére ké­szül, koronaékszerek közül pedig aligha tudják még évekig a trezor­ban rejtegemi Kylian Mbappét és Neymart. A villámléptű francia világbajnok bokasérülése csupán harminc percet engedett legutóbb, ám az Atalanta elleni fél óra alatt is megmutatta, hogy vele szinteket ugrik a PSG támadójátéka, amely addig kis túlzással Neymar egyéni megoldásain állt vagy bukott. A brazil szambatáncos tizenhat al­kalommal mutatott be sikeres cselt az olasz csapat kárára, ezt az elké­pesztő mennyiséget pedig nemigen tudja majd megismételni a kemé­nyebb faultokat előszeretettel beve­tő lipcseiek ellen. Éppen ezért sok múlhat a helyzetteremtésben első­rangú, eltiltásból visszatérő Angel Di Marián, aki a támogatás nélkül szárnyaszegettnek és haszontalan­nak tűnő Mauro Icardit eteti majd labdákkal. Hogy kerül ide a francia hetedik? Ha a játék látványában nem is, a bravúr súlyát tekintve a 2017-es Monacói utánozza az Olympique Lyon. Akárcsak a hercegségbeli csapat három évvel ezelőtt, az OL is kevésbé ismert fiatal játékosok­ra építve takarította el az útból az eurómilliárdokból felépített Manchester Cityt. A különbség a szépségben van, mert amíg a pi­ros-fehérek Mbappéval, Bernardo Silvával és Lemarral cifrázásban is jeleskedtek, addig az Aouarral, Bru­no Guimaraessel és Caqueret-val rohamozó Lyon inkább hatékony­ságban és az ellenfél megfojtásában kiemelkedő. Abban viszont na­gyon: Rudi Garcia - a márciusban abbamaradt Ligue 1-ben mindössze hetedikként zárt — együttese egy körrel korábban a Cristiano Ro­­naldo-féle Juvenmst küldte el késő nyári szabadságra, de az igazán sok­koló eredményt a City ellen szol­gáltatta Lisszabonban. „Rettenesen gyorsak. Hihetetlen sebességgel támadják az üres terü­leteket, és mivel nincsenek igazán gyors belső védőink, nem akartam egy az egyben hagyni őket ellenük” Pép Guardiola szavai ezek a szá­mára kínos 3-1-es vereséget köve­tően és amelyek intelemül szolgál­hatnak a Bayern szakvezetőnek is. Ehhez jön még a faék egyszerű­séggel fegyelmezetten romboló, lé­nyegében öt védővel záró hátsó sor, valamint a párharcokban erős, nyo­másgyakorlásra is képes, nehezen feltartóztat­ható támadóegység és máris vakarhat­ná a fejét Hansi Flick - ha éppen nem a Heynckes­­féle totális futballt megidéző Bayern Münchent irányíta-Guardiolát hibáztatják az angolok A Manchester City még sosem jutott be a fináléba a Bajnokok Ligájában, és Guardiola a maga négy lehetőségéből egyszer sem tudta a negyeddöntőn túljuttatni az alakulatát. „Pép álmai ismét megsemmisültek" - konstatálta a The Sun, míg a The Guardian munkatársa, Barney Rónay már azt vesézte ki, Guardiola hogyan „szívta ki” az örömöt és az élvezetet a City játékából. „Elbuktál. Nem számít. Majd elbuktál megint. Nagyjából ugyanúgy vallottál kudarcot, mint az előző alkalmakkor. Hányszor, Pép, még hányszor? Az a gondolat, hogy Pép rendre túlbonyolítja a BL-ben a kieséses meccseket, már-már olyannyira közhellyé vált, hogy lehetetlennek tűnt, hogy ismét megtörténjen. Guardiola azonban ismét megtalálta az utat a legrosszabb rémálmaihoz. Ismét itt vagyunk. Egy ilyen éjszakán Pép kiküldött egy olyan kezdőt, ami teljesen ellentétes a Manchester City felfogásával és stílusával, ami látszólag azért lett így összerakva, hogy a Lyon erősségeit megpróbálja semlegesíteni. Öntsük ezt egyszerűbb példába: az ötvenedik percben Cancelo, Walker, Fernandinho, Rodri és Gündogan már öszesen 288 labdaérintésnél tartott, míg a Mahrez, B. Silva, D. Silva és Fődén sor nullánál" - dühöngött a Guardian szerzője. A The Telegraph is Guardiola taktikai elemeivel foglalkozik leginkább, feltéve a kérdést: „Mikor tanulja meg végre a Manchester City?" „A taktikai kavarás ismét sokba került. Pép megint belenyúlt a rendszerbe, amiért a csapat óriási árat fizetett. A City zsinórban a negyedik alkalommal bukta el az esélyt, hogy legalább az elődöntőig jusson, mivel a katalán hagyta, hogy a taktikája ismét a túlbonyolítás áldozatául essen" - írja a Telegraph. Maga az érintett másképp látja a helyzetet. „Egy napon áttörik a gát, és eljutunk az elődöntőig, - utalt a Manchester City menedzsere, Josep Guardiola az eléjük mos­tanában áthatolhatatlan falként emelkedő BL-negyeddöntőre.- Az első húsz-huszonöt perc­ben megszenvedtünk azzal, hogy megtaláljuk a réseket a védelmükben. Úgy érzem, mi voltunk a jobbak, de ebben a sorozatban tökéletesnek kell lenni a sikerhez. Sok mindent jól csináltunk, de ez nem volt elég, a tizenhatosokon belül hibáztunk a kritikus pillana­tokban. Raheem Sterling a hajrában kihagyott ziccere? Egy ilyen szituációban egyenlítened kell, és jön a hosszabbítás, de aztán megkaptuk a harmadik gólt, és ezzel vége is lett a mérkőzésnek. Amikor visszatérnek a játékosok a szü­net után, lelket kell majd önteni beléjük, ez a csapat ugyanis megérdemli, hogy a mostaninál tovább jusson a BL-ben." ná, amely dominanciában a cím­védő Liverpool legerősebb napjait idézi. Sőt, talán túl is szárnyalja azt. Brutális bajor számok A döbbenetes formát futó bajorok 28 mérkőzés óta veredenek (ebből huszonhetet megnyertek, és ez idő alatt összesen 94 gólt lőttek), a feb­ruári, Lipcse elleni bajnoki döntet­len jük óta mind a 19 találkozójukat behúzták, a Barcelona 8-2-es meg­semmisítésével pedig minden idők egyik legdemoralizálóbb futball­­eredményét szállították. Nehéz és talán nem is illik ilyen teljesítmény után egy embert kiemelni a feltartóztathatadan­­nak tűnő gépezetből, ám Robert Lewandowski megérdemli a ki­vételezést. A 31 esztendős lengyel csatár 45 tétmérkőzésén 54 gól­nál tart (73 percenként talál be) és teljes joggal kapta volna meg a 2020-as Aranylabdát, ha a France Football szerkesztői nem döntenek úgy, hogy beszántják az idei díjat. A BL-ben 8 meccs/14 gólos muta­tója düllesztí ki a szemeket, amihez még 5 gólpasszt is fel tud mutatni, vagyis minden 37. percben érkezik tőle egy gól vagy assziszt. Kolosszá­lis. Persze ehhez kell egy Flick által összerakott támogató személyzet is, melynek élén az edző jóvoltá­ból újrafeltalált Thomas Müller, az egyik pillanatról a másikra klasszis­sá érett Serge Gnabry és a teljes is­­meredenségből berobbant kanadai tinédzser, Alphonso Davies állnak. Lewandowskihoz hasonlóan egyéb­ként Flick is szédületes számokat hoz: 34 tétmeccsen vezette eddig a Bayernt, ezekből 31-szer győztesen ballagott be az öltözőbe, a csapata 112 gólt termelt és csupán 26-ot ka­pott. „Hansi csapategységet terem­tett és újra a helyes Bayem-útra veze­tett minket” - mondta Karl-Heinz Rummenigge az 55 éves szakember­ről, aki Roberto Di Matteo példáját követve szezon közben beugorva ve­zethet Bajnokok Ligája-győzelemig egy csapatot. Merthogy ne legyen kétségünk afelől, az eddig látottak alapján hatalmas meglepetés lenne, ha nem a szuperBayem kapitánya emelhetné fel a nagy fülű trófeát au­gusztus 23-án este. Csak hát ez egy olyan szezon, ami­ben semmi sem az, aminek látszik Csáki Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents