Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-18 / 192. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 18. I www.ujszo.com RÖVIDEN Terroristák öltek Szomáliában Mogadishu. Szélsőséges iszlamista fegyveresek megtámadtak egy tengerparti szállodát Szomália fővárosában, a merényletben és az utána kialakult tűzpárbajban 17 emberéletét vesztette, többtucatnyian megsebesültek. A biztonsági erők megölték az összes támadót. Eközben a Szomáliái oktatási miniszter konvoja ellen pokolgépes támadást követtek el az ország déli részében, ott egy ember sebesült meg. Azt gyanítják, hogy e terrorakció mögött is az al-Shabaab áll. Szomáliában lassan már 30 éve szinte teljes a káosz, amióta az ellene összefogó hadurak 1991-ben megdöntötték az államfői tisztséget több mint két évtizeden át betöltő Sziad Barre hatalmát, majd az ország polgárháborúba süllyedt. (MTI) Kót letépett pesti szivárványos zászló Budapest. Az amerikai nagykövetség is megszólalt tegnap a budapesti szivárványos zászlók letépése miatt. Szerintük ezek az incidensek aggasztóak, és nem szabad tolerálni a neonáci és más gyűlöletcsoportokat. Szombaton Fradi-ultrák a ferencvárosi városházáról letépték a szivárványos zászlót, majd megtaposták és felgyújtották. Vasárnap a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, Novák Előd szedte le a főpolgármesteri hivatalról a szivárványos zászlót, őt a rendőrség előállította. A LMBTI-jelkép azóta ismét látható az épület homlokzatán. A nagykövetség szerint „a szabad véleménynyilvánítás alapvető jog, amelynek megfélemlítés nélküli gyakorlását lehetővé kell tenni.” A Főpolgármesteri Hivatal homlokzatára egy hete került ki az LMBTI- közösség zászlaja, a rendszerváltás óta először. (hvg.hu) Új-Zólandon később választanak Wellington. Új-Zélandon egy hónappal elhalasztották a parlamenti választást a koronavírusjárvány második hullámának kitörése miatt -jelentette be Jacinda Ardem miniszterelnök. A voksolást szeptember 19-én tartották volna meg, helyette október 17-én lesz. (MTI) Lukasenka támogatói kihátrálnak Lukasenka fehérorosz elnököt kifütyülték a nehézgépgyár dolgozói (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Vilnius/Minszk. „Volt már egy választás, és amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik" - jelentette ki egy traktorgyárban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Tegnap számtalan üzemben és a megbénuló állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás a vitatott elnökválasztási eredmény, Lukasenka újraválasztása ellen. A vasárnapi, mintegy 200 ezer fős óriási tüntetés Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb ilyen tiltakozása volt. A tüntetők szerint Aljakszandr Lukasenka elnök egyszerűen elcsalta az egy héttel korábban tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80%-át kapta. Ezt követően tegnap újabb megmozdulások voltak országszerte, számos gyárban leállt a munka, az állami televízió sugárzása is megszakadt. Miután az állami csatornánál sztrájk kezdődött, a kamerák egy üres stúdiót mutattak. Hanna Liubakova újságíró szerint ez fontos fejlemény, mert sokan a televízióból tájékozódnak, ami az állami propagandát tolta, így a sztrájk miatt most eggyel kevesebb az eszköz az elnök arzenáljában. Kifütyülték az elnököt A tiltakozás már a társadalom olyan rétegeit is elérte, amelyek többnyire lojálisak a hatalomhoz. Tegnap a tiltakozók az ellenzék által használt, 1995 előtti fehér és piros fehérorosz zászlót lengetve gyűltek össze a nehézjárműveket előállító Belaz üzem előtt, ahova hétfőn helikopteren megérkezett a fehérorosz államfő. Lukasenka elnök itt elmondott beszédében közölte, hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, de nem a tiltakozások nyomására. Az elnök elmondta, már zajlik az alaptörvény módosításával kapcsolatos munka, amelynek révén megváltozhat a hatalmi jogkörök elosztása. „Soha ne számítsanak arra, hogy nyomás hatására fogok bármit is megtenni. Nem lesz új választás” - szögezte le az országot 26 éve irányító egykori téeszelnök. Később finomított a kijelentésén, amikor közölte: Fehéroroszországban új elnökválasztást csak egy új alkotmány elfogadását követően fognak tartani. „Az új alkotmányt népszavazáson kell elfogadni, mert az előző alkotmányt is referendumon fogadtuk el, s ha akarjátok, ennek alapján lehet elnök-, parlamenti és helyhatósági választásokat tartani” - tette hozzá. Az elnök a munkások előtt elismerte, hogy a korábban letartóztatott tüntetőket bántalmazhatták a rendőrök, de azt mondta, hogy az őrizetben lévő emberek támadtak először. A beszámoló szerint ekkor kezdték el kifütyülni Lukasenkát. Lukasenka ezután azt mondta, lehet kiabálni, majd zaklatottan elviharzott. A minszki traktor-, illetve autógyár több ezer dolgozója is tiltakozott a kialakult helyzet miatt. Ugrásra kász ellenjelölt Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető tegnap közzétett videóüzenetében kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot. Az egy hete Litvániában tartózkodó Cihanouszkaja azt szorgalmazta, hogy teremtődjenek meg Fehéroroszországban a tiszta választás megtartásának jogi feltételei. Cihanouszkaja a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait is felszólította, hogy álljanak át, és azt ígérte, hogy eddig elkövetett bűneik bocsánatot nyernek. A szomszédos Litvánia külügyminisztere, Linas Linkevicius annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszország esetleges katonai segítsége Fehéroroszország megszállását jelentené, amivel lerombolnák az ország függetlenségének maradékát is. Kifejtette, nincs ok arra, hogy Oroszország katonai támogatást nyújtson, erre nincs jogi alap sem. Úgy vélekedett, Oroszország ezzel azt kockáztatná, hogy szembekerül a fehérorosz néppel. Moszkvának rá kell ébrednie arra, hogy a beavatkozás nem lenne igazolható sem jogilag, sem morálisan, sem politikailag - tette hozzá. Korábban a Kreml sajtószolgálata jelezte, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Lukasenkának, Moszkva szükség esetén a két ország kollektív katonai együttműködési megállapodása alapján segítséget tud nyújtani Fehéroroszországnak. Francia, német tiltakozás Frank-Walter Steinmeier német államfő tegnap a fehérorosz hadsereghez intézett felszólítást, és leszögezte: óva inti a fehérorosz katonaságot attól, hogy erőszakot alkalmazzon a saját népe ellen. Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter egy inteijúban népe támogatását elvesztő diktátornak nevezte a fehérorosz elnököt. Az Egyesült Királyság nem fogadja el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét - jelentette ki Dominic Raab brit külügyminiszter. Raab szerint a világ szörnyülködve szemlélte azt a brutális erőszakot, amellyel a fehérorosz hatóságok felléptek a békés tiltakozók ellen az elcsalt elnökválasztást követően. Az unió nem adhatja fel a fehérorosz kormányellenes tüntetők támogatását — jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök. Rendkívüli EU-csúcs Az uniós tagállamok vezetői holnap rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban - jelentette be Charles Michel, a 27 EU- ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Michel hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések meg-Márenyhül a rendőri szigor (TASR/AP) engedhetetlenek. A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, az után, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak. Tanácskoznak továbbá arról is, milyen konkrét támogatásokat nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak. Litvánia civil szervezeteken keresztül folyósított 50 millió euró összegű uniós segélyalapot javasol, míg Lengyelország 13 millió eurós, fehérorosz tudósokat és a média pluralizmusát támogató programot jelentett be. (MTI, 444, ú) A független Fehéroroszország történetének legnagyobb tiltakozása (tasr/ap) Rajtol a Demokrata Párt elnökjelölt-állító eseménye Abu-Dzabiban van a spanyol exkirály Madrid. Hivatalosan megerősítették Madridban azt az értesülést, hogy János Károly volt spanyol uralkodó az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu- Dzabiban van. A volt uralkodó augusztus 3-án érkezett oda, és azóta is ott tartózkodik. János Károly két hete közölte, Spanyolországon kívül akar letelepedni, mert ezt kívánja az ország érdeke, és a fia államfői tevékenységét is meg akarja könnyíteni. A döntés előzménye, hogy az uralkodót meggyanúsították, hogy 100 millió eurót kapott a szaúdi királytól jutalékként. (MTI) Tegnap kezdődött az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltállító konvenciója, amely minden korábbitól eltörő, hiszen a járvány miatt virtuálisan rendezik meg, és az utolsó napon Joe Biden várható elnökjelölt is delaware-i otthonából mondja majd el a beszédót. Milwaukee. A konvención döntenek véglegesen a párt elnökjelöltjéről, aki a jelenlegi elnök, a republikánus Donald Trump kihívója lesz a november 3-i választáson. Noha Biden az egyetlen jelölt, a konvenciónak formálisan is meg kell szavaznia. A rendezvényt a Wisconsin államban lévő Milwaukee-ban tartják, négy napon keresztül. A szokásosan több tízezer résztvevő helyett ezúttal kizárólag a szervezéshez okvetlenül szükséges személyek lesznek jelen a rendezvénynek otthont adó csarnokban. A járvány miatt elmaradnak a szokásos minikonferenciák, a politikusi és az elemzői eszmecserék, illetve a fogadások is. A legnagyobb amerikai televíziós társaságok és a közösségi média élőben közvetíti a beszédeket. Beszédet mondanak a párt vezető politikusai, először kapnak szót a demokraták legifjabb nemzedékének képviselői, köztük például a balszámyhoz sorolt Alexandria Ocasio-Cortez is. A sajtóban előzetesen nyilvánosságra került információk szerint valamennyien a demokraták értékrendjét, politikai prioritásait, valamint az Egyesült Államokról és a világról alkotott nézeteiket fejtik majd ki. A kiadott program szerint beszédet mond majd Barack Obama korábbi amerikai elnök, Michelle Obama, a volt first lady, Bemie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, és felszólal Hillary Clinton egykori külügyminiszter is, a demokraták előző elnökjelöltje. Szerdán mondja el programadónak szánt beszédét Kamala Harris alelnökjelölt. A legfontosabbnak az elemzők Joe Biden jelöltséget elfogadó beszédét tartják. Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint Biden nemcsak az eddig folytatott politikája, hanem a viselkedése miatt is támadni fogja Donald Trumpot. A demokrata párti politikus - aki korábban 8 éven keresztül az Obama-kormányzat alelnöke volt - a Kamala Harrist bemutató beszédében már kifejtette, hogy szerinte Trump kormányzása ártott az Egyesült Államoknak, „romokba taszította” az országot. (MTI)
