Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-03 / 179. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Megfertőzve Egyesek azt gondolják, minden zavartalanul megy tovább MARTIN VANÖO ■'■"”^1 ismerő■J W X som I 1 j nemrég JLmmäd y összefutott valakivel, akiről később kiderült, hogy koronavírus-fertőzött. Csak váltottak pár szót, és ennyi - de sose tudhatja az ember. Az ismerősöm ekkor pontosan azt tette, amit ilyen esetben kell. Nem várta meg, amíg a fertőzött kontaktusai alapján megtalálják és felhívják, egy magánlaboratóriumban a saját pénzén elvégeztette a tesztet, de előtte még azonnal értesített mindenkit, akivel ő kapcsolatba került. A biztonság kedvéért... Ismerősei nyugodtan fogadták a hírt, kivéve egy kollégáját, aki agresszív, gyalázkodó e-mailekkel kezdte bombázni, felelőtlenséggel vádolva őt. És ezt akkor sem hagyta abba, amikor kiderült, hogy a tesztje negatív, az ismerősöm nem fertőződött meg. Nem ez az egyetlen eset a kömyezetemben, mások is mesélték, hogy ilyen gyanú miatt, ami végül nem is igazolódott, napokon át kellemetlenségek érték őket és néhány baráti kapcsolatuk tönkre is ment. Több paradoxon is megbújik ebben a történetben. A fertőzésgyanús személyt felelőtlenséggel vádolták, pedig aligha viselkedhetett volna felelősségteljesebben. Ha felelőtlen lett volna, akkor az őt ezzel vádoló tudomást sem szerez az egészről. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha csak futólag találkozunk egy fertőzöttel, kicsi az esélye, hogy elkapjuk a vírust, mégis azok szoktak a legharciasabbak lenni, akiknél egy ilyen találkozás után merül fel, hogy esetleg megfertőződtek. Talán mintha nem is a betegség, hanem az izgatná őket, hogy tulajdonképpen egy idegen ember miatt felborul az életük, nem tehetik azt, amit akarnak, nem találkozhatnak a barátaikkal stb. A járvány és a korlátozások miatt hónapok óta gyűlik a frusztráció az emberekben, és ha ilyesmi történik, végre van bűnös. Hiszen egy láthatatlan vírussal mégsem üvöltözhet az ember. De egy felelőtlennek kikiáltott kollégán végre kiélheti magát, holott az nem tett semmit, csupán azt, amit mindenki. A fertőzést bárki elkaphatja, és ha már csak a gyanúja miatt megbélyegzünk embereket, az végső soron a járvány lefolyására is hatással lehet. A fertőzöttek inkább igyekeznek majd eltitkolni, ki mindenkivel találkoztak, hogy védjék magukat a kellemetlenségektől. Ezjárványügyi kockázattá is válhat, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az állam nem tud mit kezdeni a külföldről hazatérőkkel. Csak abban bízik, hogy leteszteltetik magukat és önként otthon maradnak egy időre. Illúzió, hogyjárvány idején sem muszáj lemondanunk bizonyos dolgokról. Az, hogy a napokban viszonylag normális életet élhetünk, szerencsés kivétel, hiszen a világban tombol a járvány. És alighanem csak idő kérdése a második hullám. Ennek ellenére egyeseknek sikerült meggyőzni magukat, hogy semmiről sem kell lemondaniuk és zavartalanul folytathatják eddigi életüket. A szerző a Trend kommentátora Érzékeny kapitalisták? MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járványnak megvannak az apró előnyei is. Szlovákia legnagyobb munkáltatói például hirtelen „megvilágosodtak”. Elolvasták az ország alkotmányát, és rájöttek, hogy Szlovákia gazdasága szociális piacgazdaság. Ebből pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a szociálisan érzékeny államnak még több pénzzel kellene kitömnie a zsebeiket. A Klub 500 az ország legnagyobb munkáltatóit tömörítő társaság, amely a cégtulajdonosok érdekeit képviseli. Ha valakire Szlovákiában ráillik az ultrakapitalista jelző, az egész biztosan a Klub 500, de ez teljes mértékben érthető. A cégtulajdonosok érdeke, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb bevételeket, és ezzel együtt a legnagyobb profitot éljék el. Miből telne egyébként újabb luxusvillákra, sportautókra, golfpályákra, luxuskirándulásokra? A kiadások lefaragásának egyik leghatékonyabb módja pedig az alkalmazottak kizsigerelése. Magyarul: a tulajdonos számára az az ideális helyzet, ha a lehető legalacsonyabb bérért dolgoztathat. Az elmúlt években ezért a Klub 500 nevével általában akkor találkoztunk, ha arról volt szó, hogy meg kellene szüntetni a minimálbért, csökkenteni kellene az alkalmazottak bérpótlékait és szociális juttatásait, kiiktatni a szakszervezeteket, és még több olcsó külföldi vendégmunkást behozni, hogy ezzel is csökkenjenek a bérköltségek. A Klub 500 az az elit társaság, amely rendre a kormány orra alá dörgöli, hogy ők az értékteremtők, és az lenne a legjobb, ha az állam egyáltalán nem pofázna bele a dolgukba. Múlt héten azonban váratlan fordulat történt. „Szlovákia az ország alkotmánya alapján szociális piacgazdaság, és szociális államként kötelessége segíteni.. .’’-jelentette ki Vladimír Soták, a Klub 500 elnöke. De még mielőtt bárki arra gondolna, hogy a tipikus nagyvállalkozót megtestesítő Soták hirtelen a kizsigerelt dolgozók oldalára állt, hogy javítson az alkalmazottak helyzetén, el kell mondani, hogy nem erre gondolt. Szerinte az államnak ajelenlegi helyzetben kutya kötelessége segíteni a cégeken. A Klub 500 szerint az állam elenyésző összeget adott nekik a munkahelyek megmentésére, ezért követelik, hogy duplázza meg a támogatás nagyságát, egyébként emberek tízezreit dobják ki. A koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta eddig nagyjából 60 ezren veszítették el az állásukat, és a munkáltatók most azzal zsarolják az államot, hogy az elkövetkező két hónapban 60 ezer embert küldenek el, ha nem teljesíti a követeléseiket. Úgy tűnik, ez a hazai munkaerőre vonatkozik, az olcsóbb külföldi vendégmunkásokról továbbra sem mondanak le a cégtulajdonosok. Szlovákiában a járvány megjelenése előtt, idén februárban hivatalosan nagyjából 46 ezer olyan vendégmunkás dolgozott, aki nem uniós országból érkezett, a számuk júniusban is 44 ezer körül mozgott. Míg februárban 36 ezer ukrán és szerb vendégmunkás dolgozott nálunk, júniusban is csaknem 34 ezer, vagyis alig csökkent a számuk, miközben Szerbia és Ukrajna jelenleg Európa legfertőzöttebb országai közé tartoznak. FIGYELŐ 75 óv után ismerték be a fekete esőt Egy japán bíróság elismerte, hogy az 1945-ös hirosimai amerikai atomtámadást követő radioaktív eső áldozatai is olyan egészségügyi ellátásra jogosultak, mint a többi túlélő. A törvényszék elrendelte, hogy Hirosima prefektúra mind a 84 panaszost ismeije el a nukleáris csapás áldozatának, miután a fekete eső miatt sugárzás okozta betegségek alakultak ki náluk. A panaszosok 75 és 90 év közötti rákbetegek, az elhúzódó per alatt sokuk már meghalt. Az ítéletet röviddel az atomtámadás 75. évfordulója előtt hozta meg a bíróság. Az ÜSA 1945. augusztus 6-án dobott atombombát Hirosimára, mintegy 140 ezer ember meghalt. A robbanás után fekete eső esett. A panaszosok azért fordultak bírósághoz, mert a hatóságok elutasították kérelmüket a radioaktív eső által érintett zóna kiterjesztésére. (MTI) A nők forradalma zajlik Fehéroroszországban Minden korábbinói'nópesebb tüntetések zajlanak Fehéroroszországban, a legnépszerűbb ellenzéki elnökjelöltet, Szvjatlana Cihanouszkaját peddig Jeanne d'Are-hoz hasonlította a Reuters brit hírügynökség. Az országot 1994 óta diktatórikus módszerekkel irányítja az egykori kolhozelnök, Aljakszandr Lukasenka, és az augusztus 9-i elnökválasztáson a hatodik mandátumáért indul, ám még soha nem volt ennyire népszerűtlen. A Vjaszna emberjogi szervezet szerint 63 ezren vettek részt a Lukasenka elleni legutóbbi tüntetésen, és a 37 éves Cihanouszkaja mellett felbukkant Veranika Cepkala és Marija Kalesznyikava is. Mindhárman féljük nevében beszéltek. Börtönben az ellenfelek Szjarhij Cihanouszki, a népszerű videóblogger feltárta az államfő túlkapásait, illetve a kisemberek elégedetlenségét a koronavírus-járvány tragikus kezelése miatt, ezért május óta őrizetben van. Veranika Cepkala, a július 14-én a központi választási bizottság által elutasított jelölt, Valerij Cepkala felesége. Cepkala gyerekeivel együtt elmenekült, jelenleg Moszkvában van. „Lukasenka tisztában van azzal, hogy elutasítja a nép, és fél, hogy veszíthet” - mondta Cepkala egy, Moszkvában adott inteijúban. Lukasenkának korlátlan költségvetés áll a rendelkezésére, adminisztratív eszközökkel gyakorol nyomást az ellenfeleire, ellenőrzése alatt áll a központi választási bizottság, és kész a választások meghamisítására. Marija Kalesznyikava Viktar Babarika volt bankár felesége, akit adócsalással vádoltak meg, így került rács mögé, ezért nem tud indulni a választáson. Legyőzni a „nép atyját" „Cihanouszkaja nem elvenni, hanem vissza akaija adni a hatalmat az embereknek. Választási gyűlésein nincs szó ideológiáról, jobb- vagy baloldaliságról, liberalizmusról vagy szocializmusról. A tét: véget vetni Lukasenka több mint negyedszázados uralmának” - irta a Le Monde francia napilap. Cepkala szerint Szvjatlana a fehérorosz Jeanne d'Arc. Bár hivatalos közvélemény-kutatás nem készült, félhivatalos kutatások szerint Lukasenka népszerűsége 25-35 százalék között mozog, ami jóval alatta marad a választások után rendre kimutatott több mint 80 százalékos eredményének. Cihanouszkaja népszerűsége valamivel több mint 35 százalékos. Lukasenkát Európa utolsó diktátorának nevezik, ő saját magát pedig a nép atyjának. A nyugati választási megfigyelők azonban rendre megállapítják, hogy a fehérorosz választások nem szabadok és igazságosak. Cihanouszkaja hosszú évek óta a legkomolyabb kihívója a 65 éves államfőnek. Az alábecsült járvány Elemzők szerint a koronavírusjárvány ingatta meg Lukasenka hagyományos szavazóbázisát. Tadeusz Giczan Londonban élő fehérorosz kutató szerint egyfajta társadalmi szerződés volt Lukasenka és a fehéroroszok között: a szabadságjogokról való lemondást az orosz szomszéddal szembeni védelem kárpótolta. De a „nép atyja” árulóvá lett a nép szemében, mivel semmibe vette a járvány veszélyeit. A fehéroroszok rezignálttá váltak, látták a hatalom megtorlásait, de ez csak egy részüket érinti, a koronavírus viszont közvetlen fenyegetést jelent. (MTI) Szvjatlana, a fehérorosz Jeanne d'Arc (TASR/AP)
