Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-17 / 191. szám
EGÉSZSÉG ■ 2020. AUGUSZTUS 17 GYÓGYHÍREK www.ujszo.com Amerikai kutatók kidolgoztak egy képalkotó eljárást, mely kimutatja a retina szerkezetében az Alzheimer-kór során keletkezett elváltozásokat A kutatók eredményeiket a Scientific Reports című folyóiratban publikálták. A korai beavatkozás a gyógyszeres és szellemi gyakorlatokkal lelassíthatja a betegség előrehaladását, de nehéz a diagnózist felállítani. Az Alzheimer-betegségnek nincsenek „biomarkerei”. Az orvósok a kognitív hanyadás jeleire támaszkodnak, és néha az agyi képalkotó vizsgálatokra. A kutatók módszere két létező retinavizsgálatot kombinál a betegség jeleinek észlelésére. Az eljárást még csak egereken tesztelték, de ha bebizonyítható, hogy működik embereknél is, akkor egy viszonylag olcsó és könnyen használható módszer leheme. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a retina elvékonyodása az Alzheimerkór korai jele, de az öregedés és egyes betegségek, például a Parkinson-kór és a glaukóma is hasonló elvékonyodást okoznak. A retina vastagságának mérésére használt technológiával, az optikai koherenciatomográfiával (OCT) leképezhető a retina keresztmetszeti képe: fényhullámokat küld a retinára, és rögzíti, hogy az menynyi idő múlva verődik vissza, az ultrahanghoz hasonlóan. A technológia hiányosságainak kiküszöbölésére a kutatók az OCT-t egyesítették a másik képalkotó technikával, amely azt elemzi, hogy a retinán a lény hogyan szóródik. A kutatók felfedezték, hogy a retina legfelső rétege durvább és rendezedenebb az Alzheimer-kóros, mint az egészséges egerekben. Más vizsgálatok pedig azt mutatták ki, hogy az agyban lévő, az Alzheimer-kórra jellemző plakkok is megtalálhatók ebben a retinarétegben. A plakkok miatt az Alzheimer-kórban durvább és egyeneden a retina felszíne. A kutatók most azon dolgoznak, hogy összeépítsék a két technológiát egy olcsó OCT eszközben. Mielőtt ezt a technológiát a rendelőkben bevezetnék, a kutatóknak be kell bizonyítaniuk, hogy a multimodális képalkotó eszköz megbízhatóan megkülönbözteti az Alzheimer-kórt a retina más betegségeitől és az öregedés jeleitől. (informed) A retinán látszódnak az Alzheimer-kór első jelei Ártalmatlannak tűnnek, de megemelik a cukorszintet Azt sokan tudják, hogy a feldolgozott élelmiszerek, a fehér liszt, a cukor, illetve az édes üdítők rendszeres fogyasztása jelentősen megnöveli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ezeken kívül az ártalmatlannak tűnő élelmiszerek is okozhatnak inzulinrezisztenciát, illetve megemelhetik a vércukorszintet. Burgonya és rizs Étkezésnél sajnos nem elég, ha figyelünk arra, hogy milyen, illetve mennyi szénhidrátot fogyasztunk. A keményítőben gazdag zöldségek - pontosabban azok, amelyekben úgynevezett rezisztens keményítő található, amit az emberi emésztőenzimek nem képesek lebontani - nagyon hasznosak azoknak, akik szeretnének leadni néhány kilót. A keményítőben gazdag ételeket azonban jobb, ha nem párosítjuk egyszerű szénhidrátokkal, mivel erőteljesen megemelhetik a vércukorszintet. Például ha burgonyát és rizst eszünk egyszerre, attól jelentős mértékben megnő a vércukorszint. A keményítőben gazdag zöldségeket a legjobb leveles zöldekkel párosítani - az utóbbiakat a szénhidrátok mellé is érdemes fogyasztani. Kávémentes élet Meglepő módon az is növelheti a cukorbetegség kialakulásának esélyét, ha nem iszunk kávét. Kutatások szerint a mértékletes, de rendszeres kávéfogyasztás meghosszabbíthatja az életet, és csökkenheti az esélyét annak, hogy cukorbetegek legyünk. Egy tanulmány szerint a napi 6 csésze kávét ivók körében 33 százalékkal kisebb az esély a 2-es típusú diabéteszre, mint az egyáltalán nem kávézók esetében. Ennyi kávé rendszeres fogyasztását azonban nem javasolják a szakemberek: szerintük napi maximum 3 kávé ajánlott. Mozgásszegény életmód A dolgos hétköznapok után sokan a legszívesebben fel sem kelnének a kanapéról egész hétvégén. Ez a szokás azonban nemcsak a cukorbetegség rizikóját növeli meg, hanem jelentősen megnehezíti az egészséges testsúly elérését és megtartását. Egy tanulmány szerint minden egyes üléssel töltött óra 3,4 százalékkal növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Éppen ezért hétvégémé mindenképpen szakítsunk időt a mozgásra - már a napi másfél óra is sokat számít. A rendszeres mozgás nagyon fontos az általános egészségi állapotunk szempontjából. Az erősítés megnöveli a szervezet inzulinérzékenységét, amely segít a vércukorszint szabályozásában. Emellett hozzájárul az izomtömeg növeléséhez és serkenti az anyagcserét is, így hozzájárul ahhoz, hogy elérjük, illetve megtartsuk az ideális súlyunkat. Ez azért fontos, men a túlsúly bizonyítottan növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ami jó hír, hogy a rendszeres mozgás viszont csökkentheti ezt a rizikót még akkor is, ha nem sikerül fogynunk - a lényeg, hogy ne hagyjuk ki a rendszeres erősítő edzéseket. Kevés probiotikum A probiotikumokban szegény étrend szintén növeli a diabétesz kockázatát. Az egészséges emésztőrendszer és az általános egészség között ugyanis szoros kapcsolat van, a probiotikumok pedig nagyon jót tesznek az emésztésnek. A probiotikumokban szegény étkezés gyulladáskeltő, és hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, amit a cukorbetegség előszobájának is szoktak nevezni. A kutatások szerint a probiotikus ételek - például a savanyú káposzta, a kombucha, a kefir vagy a kimehi - fogyasztása növeli az inzulinérzékenységet. (care2.com) VAN ÖSSZEFÜGGÉS A COVID-19 OKOZTA HALÁLOZÁS ES AZ ERJESZTETT ÉLELMISZEREK KOZOTT? A savanyú káposzta és a kovászos uborka titka Júliusban jelent meg a világhálón egy tanulmány, amely azt sugallja, hogy az erjesztett élelmiszerek fogyasztásának lehet némi jótékony hatása a Covid-19-re. erjesztett (fermentált) ételekről mind többen állítják, hogy rendkívül jól hatnak az egészségre. Legyen szó tejről és tejtermékekről, gyümölcsökről és zöldségekről vagy húsokról, a fermentáció során felerősödik ezen élelmiszerek antioxidáns-hatása. Egyet azonban tisztázni kell: nem arról van szó, hogy nem betegedhet meg az, aki például savanyú káposztát vagy kovászos uborkát eszik. Az új tanulmány arra mutat rá, hogy az új típusú koronavírusfertőzés okozta halálozási arány valószínűleg alacsonyabb lesz azokban az országokban, amelyekben az emberek étrendje bővelkedik erjesztett zöldségekben. Érdemes szólni egy korábbi tanulmányról is: a német Charité - Universitátsmedizin Berlin kutatói Jean Bousquet vezetésével arra keresték a választ, lehet-e az étrendnek bármi szerepe abban, hogy jelentősek a különbségek az egyes országok halálozási aránya között. Nagy különbségeket találtak az alacsony és a magas halálozási arányú országok étrendjében. Tény, hogy azokban az európai országokban, ahol viszonylag kevesen haltak meg Covid-19-ben, továbbá Koreában és Tajvanon hagyományosan sok erjesztett ételt, például nyers vagy savanyított káposztát esznek. Mint írják, a táplálkozás „szerepet játszhat a Covid-19 elleni védekezésben, és magyarázatot adhat az Európában tapasztalt különbségekre”. Leszögezik tisztában vannak azzal, hogy több tényező játszhat szerepet a Covid-19 terjedésében, egyebek mellett ilyen tényező a pandémiára való felkészültség és a közegészségügy állapota. Az étrend a világjárvány következményeinek az egyik lehetséges oka, ezért ezt még tovább kell kutatni. A 13 kutatóközpont és egyetem együttműködése révén született tanulmány szerzői szerint a figyelembe vett számos tényező közül csak az erjesztett zöldségeknek volt jelentős hatásuk az egyes országok halálozási arányára. Rámutatnak: a nyugati életmód és az erjesztett ételek háttérbe szorítása olyan drasztikus változásokat okozott az ember mikrobiomjában, ami elősegíthette az új típusú koronavírus terjedését. Szerintük az eredmények alátámasztják a fent említett feltételezést. Ám mivel csak európai országokat vizsgáltak, azt mondják, a továbbiakban jó lenne olyan régiókat is szemügyre venni, ahol szintén sok erjesztett ételt fogyasztanak, ugyanakkor kevesen haltak meg koronavírus-fertőzésben. Mivel tanulmányukat szakértők még nem véleményezték, tudományos lapban sem jelent meg. Olyan internetes platformon (medRxiv. org) tették közzé, amely lehetőséget ad a világ kutatóinak, hogy orvosi, klinikai és egészségügyi vonatkozású kutatásaikról tájékoztassanak. A fenti megállapításokat tehát nem nevezhetjük tényeknek, a kutatók csupán bizonyos összefüggést fedeztek fel, amelyet érdemesnek tartanak arra, hogy a jövőben tovább kutassák. Összeállította: Csibrányi Zoltán Az
