Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-17 / 191. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kotleba megrázta magát a hálón A szélsőséges dolgait pihenteti, marad a koronavírus GABRIELTÓTH J úlius elején Marian Kotleba létrehozta hivatalos Instagram- és Facebookoldalát. Nem ez az ESNS elnökének első próbálkozása, hogy hivatalosan jelen legyen a szociális hálón, csakhogy a korábbi profiljait rendre beszüntették szélsőséges eszmék teijesztése miatt. Éppen ezért most egyelőre óvatos. Kotleba egyelőre visszafogja magát, úgymond klasszikus politikai tartalmakat, videóüzeneteket tesz közzé a parlamentből, a híveivel való találkozókról, és még magánjellegű fotókat is megoszt, például a fiáról. Szóval mindenben követi az új trendet, amikor a politikusok felváltva hivatalos és magánéleti bejegyzéseket osztanak meg. Amiben az oldala eltér a többi politikusétól, az az, hogy mivel a szélsőséges dolgait pihenteti, marad a koronavírus: ezzel kapcsolatban oszt meg álhíreket és összeesküvéselméleteket, ami ugyanolyan veszélyes. Például arról beszél, hogy a Covid-19 elleni oltást arra fogják felhasználni, hogy mikrocsipet juttassanak az emberek szervezetébe, és a vírust mesterségesen, laboratóriumban állították elő, az egész járvány pedig azt a célt „szolgálja”, hogy korlátozzák az emberek jogait. Friss oldalainak nézettsége emelkedik és követőinek száma gyorsan nő, máris hozzámérhető a többi politikus profiljaihoz. Egy hónap alatt, július végére a Facebookon 12 ezer követője lett, az Instagramon 3 ezer. Még beszédesebbek a reakciók: egy hét alatt 20 ezer lájkot, kommentet és megosztást gyűjtött be a Facebookon, méghozzá organikusan, közvetlenül, ugyanis eddig nem vette igénybe a reklámlehetőségeket posztjai népszerűsítésére. Ha a pártkatonáival hasonlítjuk össze, azt látni, hogy gyorsan lekörözte Milan Uhríkot és majdnem beérte Minő Mazureket, akinek Facebook-profilja a legnépszerűbb a fasiszták között. Persze e tekintetben egyelőre nem érhet Pellegrini vagy Matovic nyomába, de néhány hét alatt lehagyta Remisovát, Ficót, Kollárt és Sulíkot is, tehát a harmadik „legkedveltebb” hazai pártelnök a Facebookon. Az eddigi trendből pedig sajnos arra lehet következtetni, hogy Kotleba tovább fog erősödni, és ha él a reklámlehetőségekkel is, csakhamar ott fog lihegni Pellegrini és Matovic nyakán. Éppen ezért roppant fontos, hogy a szociális hálók üzemeltetői figyeljék oldalainak tartalmát és a lehető leggyorsabban reagáljanak a szabályok megsértésekor. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy Kotleba párttársai milyen régóta milyen sikeresen ügyködnek a szociális hálón, nagy reményeket nem táplálhatunk e tekintetben. A szerző a Trend kommentátora Szakértői konzílium (Cartoon izer) FŐNŐK. 0E HA AZ EGYIK EMBERÜNK IS ELKAPTA. PUTYIN MESTER MEG VAKCINÁT ELLENE. AKKOR MÉGISCSAK .LÉTEZHET A KORONA VÍRUS, NEM?1 A járvány miatt is nőtt a gyilkosságok száma az Egyesült Államokban Elharapódzott a bűnözés az Egyesült Államok több nagyvárosában, a The Wall Street Journal terjedelmes elemzést közölt e városok közbiztonsági helyzetéről, melynek romlásában a koronavírus is szerepet játszik. Az USA ötven legnagyobb városában 24 százalékkal nőtt a gyilkosságok aránya. Az elemzés kiemelte Philadelphiát, Detroitot, az új-mexikói Albuquerque-t, Milwaukee-t, Kansas Cityt, Clevelandet és Chicagót, ahol a legrosszabb a helyzet. Chicagóban július 26-ig 433 gyilkosságot követtek el. Több rendőrségi szakembert és kriminológust megkérdezve a lap leszögezte: a megnövekedett bűnözés a koronavírus-járványnak is betudható. A szakemberek ugyanakkor megjegyezték, ezzel szemben a rablások és a nemi erőszakok aránya csökkent, mert a járvány miatt minden korábbinál jobban kiürültek az utcák, a bárok és más nyilvános helyek. Kevesebben próbálkoztak meg például lakások kirablásával, mivel az emberek általában otthon tartózkodtak. A rendőri jelentések szerint a gyilkosságok az alacsony jövedelmű, többnyire fekete, valamint a spanyol ajkú lakosságot sújtják a leginkább. Az erőszakos bűncselekmények a külvárosokra és elővárosokra jellemzőek, és nem a városközpontokra, ahol a rendőri erőszak elleni tüntetéseket szervezik. A lap idézte Donald Trump elnököt, aki szerint azokban az amerikai nagyvárosokban nőtt meg az erőszak, amelyeket demokrata párti vezetők irányítanak. A The Wall Street Journal kiemelte, ez annyiban igaz, hogy Amerika legnagyobb városait demokraták irányítják, ugyanakkor két számjegyű a gyilkosságok arányának növekedése olyan, republikánusok irányította nagyvárosokban is, mint a floridai Miami, a kaliforniai San Diego, a nebraskai Omaha, vagy az oklahomai Tulsa. (mti) Várat magára az igazi meglepetés SIDÓH. ZOLTÁN P énteken késő délutánra Igor Matovic kormányfő Meglepetés munkacímmel sajtótájékoztatót hirdetett meg. Az nem volt meglepetés, hogy a miniszterelnök szokásához híven újra késett, mint ahogy az sem, hogy a koronavírus elleni harc eddigi mérlegét megvonva kidomborította saját kabinetje érdemeit, és kifogásolta elődje, a Pellegrini-csapat első negyedévi munkáját. Az adatokkal teletűzdelt prezentációjának lényege, hogy ahol az állam sikeresen felveszi a harcot a vírus terjedésével, ahol gyors és határozott döntéseket hoznak, ott a gazdaság is kevésbé sínyli meg a világjárvány okozta kényszerű leállások sorát. Közbeszúrt megjegyzésünk, hogy e téren kirívó ellenpélda Svédország, amely a járványkezelés terén különutas politikát folytatott: amennyire lehetett, Stockholm igyekezett a normális mederben tartani a hétköznapi életet, amit a gazdaság viszonylag szerény beszakadással honorált. Ám az is tény, hogy az idei első negyedévben, amikor a kór még csak éppen meglegyintette az Európai Uniót (leszámítva Olaszországot), Szlovákia gazdasági teljesítménye az uniós átlagnál gyorsabban zsugorodott, míg a második negyedévben - immár a Matovic-gamitúra idején - feltornáztuk magunkat a középmezőnybe, de ez még mindig bő 12 százalékos, az önálló Szlovákia történetében példátlan zuhanást jelentett. Kedves sportág a gazdaság számainak egybevetésén alapuló versengés, amiből például kiderül, hogy a visegrádi négyek csoportjában egyelőre éppen Magyarország a legkevésbé válságálló. Olyannyira, hogy az első negyedévhez képest csak a járvány által rendkívüli módon sújtott spanyol gazdaság és Nagy-Britannia teljesítménye zuhant jobban. Ebből adódóan minden jel szerint gyökeresen át kell írni az idei magyar költségvetést (nálunk ez már megtörtént), és ki tudja, hogy a forint árfolyama milyen riasztó kanyarokat vesz ismét. De térjünk vissza Szlovákiába, ahol a meglehetősen szerény állami segítség ellenére sem szabadult el eddig a munkanélküliség. Éz mind dicséretes, ám nem győzzük hangsúlyozni, hogy sikerünk záloga döntően az 500 milliós uniós közös piac. Hiszen most is mi történt? Júniusban magára találtak az itteni autógyárak, májushoz képest felpörgött a termelés, ez pedig magával húzta az ipart és lökést adott az exportnak is. Ahogyan Vladimír Báláz, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének munkatársa mondta, „extrém módon nyitott a gazdaságunk, ezért létfontosságú számunkra Németország, Franciaország és Olaszország felvevőpiaca”. Az ország állapotának alakulásában természetesen a jelenlegi kormánynak is szerepe van. Remélhetőleg a múlt hét folyamán meghozott egészségügyi intézkedések szeptembertől kivédik a járvány újabb támadását, és nem járunk úgy, mint a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében 8 gólt begyűjtő Barcelona védelme. Az igazi védekezés, a gazdaság talpra állítása azonban csak most kezdődik. A munkaügyi miniszter próbálkozik az alkalmazottaknak a bajban védőhálót nyújtó kurzarbeit meghonosításával, a realitásoktól elszakadó minimálbér megregulázásával, Richard Sulik gazdasági miniszter csapata pedig már dolgozik a vállalkozókat segítő újabb 100 pontos csomag összeállításán. Minderre égető szükség van, hiszen az egykori tátrai tigris már évek óta képtelen az ugrásra, 2010 óta gyakorlatilag nem közeledtünk az Európai Unió átlagához. Eközben Csehország ezalatt 84-ről az uniós átlag 90 százalékára zárkózott fel, de mi egy helyben dagonyázunk valahol a 75 százalék körüli szinten. Lassan lecseng a nyár, ideje lesz a kormányzati csúcsszervekben felpörgetni a munkát, hogy október derekáig épkézláb, az országot felfelé ívelő pályára juttató átfogó programot dolgozzanak ki - a koncepció Brüsszel asztalán landol, és a projektek nívójától függően nyitják ki azt a pénzcsapot, amiben július 21-én, öt napon át tartó tanácskozásukon az uniós állam- és kormányfők megegyeztek. Szlovákia számára 43,8 milliárd (!) euró hasznos és értelmes elköltése a tét, ami nagy dolog egy olyan országban, ahol bő 500 nap egy-egy uniós pályázat elbírálási ideje. Ha ez mégis sikerülne (legyen így!), nos, az lenne az igazi meglepetés. FIGYELŐ Nem játszik, amíg Lukasenka marad Ilja Skurin addig nem hajlandó pályára lépni a fehérorosz labdarúgó-válogatottban, amíg az ország elnöke, Aljakszandr Lukasenka le nem mond. „Nem vagyok hajlandó addig a válogatottban szerepelni, amíg a Lukasenkarezsim van hatalmon. Éljen Fehéroroszország!” - m ondta a CSZKA Moszkva 21 éves fehérorosz labdarúgója. Skurin eddig a korosztályos nemzeti csapatban szerepelt, most kapott meghívót a felnőttek közé. A játékossal ért egyet Viktor Goncsarenko, a moszkvaiak szintén fehérorosz szakvezetője, aki elfogadhatatlan: nak nevezte az országban történteket, azt mondta, a rendőröknek, a rohamrendőröknek és a katonáknak megvédeniük kell a honfitársaikat, nem pedig megverni őket. Az országban a tüntetések m iatt : határozatlan időre elhalasztották a : labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. ; Fehéroroszország Lettországgal jövőre közös jégkorongvilágbajnokságot rendez, a kialakult politikai helyzetre reagálva a nemzetközi szövetség (IIHF) vezetője, René Fasel kijelentette, : egyelőre nem merült fel, hogy a fehéroroszok ne legyenek társrendezők. (MTI)
