Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-03 / 179. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 3. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 5 Folytatódik a harc a jövő évi minimálbérért A Peter KaZimír vezette szlovák jegybank szerint a jelenlegi helyzetben a bérköltségek bármilyen növelése negatív hatással lenne a foglalkoztatottságra (TASR-feivétei) SZÉPLAKI DÉNES Pozsony. Az elmúlt napok tárgyalásait követően sem sikerült egyezségre jutni a jövő évi minimál­bérről. A minimálbér emelését ellenzők tábo­réhoz »szlovák jegybank is csatlakozott, amely már a szaktárca által javasolt 620 eurét is eltúlzottnak tartja. A törvényjavaslat vélemé­nyezése során a jegybank el­juttatta az állásfoglalását Mi­lan Krajniak munkaügyi mi­niszternek is. „A jelenlegi helyzetben a bérköltségek bármilyen növelése negatív hatással lenne a foglalkozta­tottságra, megnehezítené a cégek helyzetét, ráadásul a minimálbérhez kötött járulé­kok kifizetése is többletterhet jelentene” - figyelmezfet a központi bank. Javaslatuk szerint a minimálbér emelésé­nél elsősorban a fogyasztói árak emelkedését kellene fi­gyelembe venni, ami biztosí­taná a minimálbérért dolgo­zók vásárlóerejét is. Van, aki kevesli A szakszervezetek sem tá­mogatják a szaktárca javasla­tát, amely szerint a minimál­bér az idei 580 euróról jövőre 620 euróra nőne. Ok keveslik ezt az összeget, és azt java­solják, hogy a jelenleg még érvényben levő törvényt kel­lene alkalmazni, aminek kö­szönhetően a jövő év elejétől 656 euróra nőne a minimál­bér. „A jelenlegi helyzetben, amikor a járvány negatív ha­tásai a szlovák gazdaságra még mindig nem teljesen is­mertek, leszögezhetjük, hogy a gazdaság zuhanása csak át­meneti lehet, a mélysége pe­dig különböző tényezőktől és a kormány kompenzációs in­tézkedéseitől függ” - érvel­nek a szakszervezetek. A mi­nimálbér összegének emelése szerintük nem a járvány által okozott károk korrekciójára szolgál, hanem jelentős szo­ciális hatása is van, és ezeket a kormánynak gazdasági ösztönzőkkel kellene megol­dania. Elemzői vélemények Több szlovákiai pénzügyi és munkaerőpiaci elemző cég is készített tanulmányokat a mi­nimálbér emelésének pozitív és negatív hatásairól a nem­zetgazdaság és az egyén szempontjából is. A pozsonyi Trexima elemző és tanácsadó cég is részletesen foglalkozott és természetesen továbbra is foglalkozik a problematiká­val. Nézzünk meg most né­hány pontot az elemzésükből, arra keresve a választ, hogy szerintük milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a mini­málbér emelése, kitérve arra is, hogy mit javasolnak elfogad­ható megoldásként, már ha egyáltalán létezik ilyen. Az emelés előnyei Az emelés előnyei között szerepel a dolgozók és nem dolgozók közötti bevételi kü­lönbség növekedése, ami nö­veli a motivációt a munkake­resésnél. A hazai kereslet és a fo­gyasztás növekedése - az ala­csonyabb jövedelemmel ren­delkező háztartások hajlamo­sabbak a nagyobb kiadásokra. Emelheti a munka produk­tivitását - erősebb motiváció a munkahelyeken. Csökkenti a munkáltatók lehetőségét arra, hogy a piaci érték alatt szabják meg a bé­reket. Csökkenti a bérek közötti differenciálódást, és egyben növeli a munkavállalók bizal­mát, azt az érzést keltve, hogy az állam az ő oldalukon áll. Az állam magasabb bevéte­lekre tesz szert a járulékokból és az adókból. Motiválhatja a munkáltató­kat a termelés korszerűsí­tésére. Az emelés hátrányai A emelés egyik hátránya a vállalatok költségeinek, ki­adásainak a növekedése, a be­vételek csökkenése, ami visszavetheti a beruházási kedvet. Inflációt okozhat. A kevésbé fejlett régiók versenyképességét gyengít­heti - több vállalat vagy ága­zat nem lesz képes magasabb béreket fizetni. Csökkenti a nem szakkép­zett munkaerő (idősek, pálya­kezdők, fogyatékkal élők, hu­zamosabb ideje munkanélkü­liek) foglalkoztatottságát. Motiválhatja a munkáltató­kat a feketemunka kihaszná­lására. Kapcsolódás az emeléssel járó további kiadásokhoz (túl­órák, éjszakai munka, hétvé­gék, ünnepnapok), ami jelen­tősen növeli a munkáltatók másodlagos kiadásait. Van megoldás? A Trexima elemzőinek a javaslata szerint változtatni kellene a máig érvényben le­vő képleten, ami a minimál­bér kiszámítására szolgál (csak emlékeztetőül: az adott Több hitel Pozsony. A koronavírus­­járványt az elmúlt hónapok­ban a szlovákiai pénzintéze­tek is megérezték - derül ki a Szlovák Bankszövetség (SBA) legfrissebb felméré­séből. Eszerint a bankszek­tor nyeresége az idei első fél évben 125 millió euróra esett vissza, 64 százalékkal ma­radva el az előző év azonos időszakának a profitjától. Az SBA szerint a profitcsökke­nés elsőrendű oka, hogy a pénzintézetek az idei év első felében megháromszorozták évhez viszonyítva a két évvel azelőtti havi átlagbér 60 szá­zaléka), a belépő adatoknak aktuálisnak kellene lennie minden esetben, és fontos, hogy összhangban legyenek a gazdasági mutatókkal (külö­nös tekintettel a mostani év­re). A két évvel korábbi átlag­bérek adataiból kiindulni gazdasági szempontból egy­általán nem célszerű. A to­vábbi javaslataik között sze­repel a minimálbér emelésé­vel járó többletkiadások meg­osztása a munkáltatók és az állam között, ami azt jelente­né, hogy a munkáltatók nem fizetnék az államnak a mini­málbér emelésével járó pluszkiadásokat. Fő az óvatosság Az elmondottak alapján, akármennyire is szükséges lenne a minimálbért a még ér­vényben levő törvény szerint 2021 januárjától 656 euróra emelni, óvatosan kell kezelni a kérdést. A világjárvány miatt nem várt helyzetbe került a szlovák gazdaság, és még nem látjuk a következményeket. A túlzott növelés még jobban el­mélyítheti a gazdasági re­cessziót, lassíthatja a gazda­ság regenerálódását és a mun­kájukat elvesztett alkalmazot­tak ismételt foglalkoztatását. Emelni viszont mindenkép­pen szükséges! Ha a jelenlegi 580 eurós mi­nimálbér a munkaügyi tárca szerint jövő év januárjától 620 euró lesz, ez az összeg „tisz­tán” 506 eurót jelentene, ami 30 euróval több, mint idén. Eves számításban pedig 360 euróval lenne több, aminek a jelenlegi statisztikai adatok szerint 121 600 minimálbérért dolgozó alkalmazott venné hasznát (és ez még mindig fényévnyire van a gazdasági­lag fejlett nyugat-európai or­szágoktól). A viták, az ubor­kaszezon ellenére, még min­dig nem zárultak le. Kíváncsi­an várjuk és természetesen to­vábbra is nagy figyelemmel kísérjük a folytatást, remélve, hogy mindenki számára elfo­gadható döntés születik. A szerző a pozsonyi Trexima piackutató és tanácsadó tár­saság munkatársa dőlhet be a nehezebb időkre létreho­zott kockázati tartalékaikat, attól tartanak ugyanis, hogy a koronavírus-járvány miatt az elkövetkező időszakban látványosan megugorhat a bedőlt hitelek aránya, amely jelenleg még 3 százalék alatt mozog. Az első fél évben je­lentős összeget vett ki a ban­kok zsebéből az ágazati kü­lönadó is, miközben a kama­tokból származó bevételek több mint 4 százalékkal es­tek vissza, és kisebb összeg folyt be a banki díjakon is. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,9005 KB Lengyel zloty 4,4034 Cseh korona 26,175 JJJ Magyar forint 344,95 Horvátkuna 7,4815 H Román lej 4,8315 Japán jen 124,31 KJ Svájci frank 1,0769 Kanadai dollár 1,5898 USA-dollár 1,1848 Q VÉTEL - ELADÁS Privatbanka 1,21-1,15 26,88-25,57 OTP Bank 1,23-1,13 27,38-25,07 360,16-329,81 Postabank 1,21-1,14 27,30-25,20 359,17-331,54 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,14 26,83-25,39 360,04-329,04 Tatra banka 1,22-1,14 27,14-25,31 362,25-327,75 ÉSOB 1,22-1,16 26,86-25,53 Általános HHaliank 1,23-1,15 27,02-25,34 360,01-329,01 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Ponuka tovaru platí od 2 8. do 8.8.2020 alebo do vypredania zásob Chyby v tlafi vyhradené. Ceny sú bez dekorácie. Firma LIDI si vyhradzuje právo zmien v baleniach a variantoch ponúkaného tovaru. Odber moiny len v obvyklom mnozstve. DP200396

Next

/
Thumbnails
Contents