Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-15 / 190. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Talán látszik az út eleje Egyszer a Lukasénka-korszak is véget ér, akkor jón csak a neheze A embereket min­den nap megverik M az utcán, egy ha­­jL. jLJKLJ Ion, hétezer tün­tető őrizetben, az ellenzék vezére pedig külföldre menekült - így fest Fehéroroszország az államfővá­lasztás után. Amit, láss csodát és mit ad isten - megint Aljakszandr Lu­­kasenka nyert. 26 éve vezeti az or­szágot, népszerű, karizmatikus po­litikusként indult, hol azzal boldo­gította a népet, hogy hokimezt hú­zott magára, hol meg kiment a földekre megnézni, hogy zajlik a betakarítás. De gyorsan jöttek a hatalmi trükkök és beavatkozások, az em­berijogok és a demokrácia sárba tiprása. Lukasenkát nem érdeklik a szabályok, lesöpri a sakktábláról a figurákat. Fehéroroszország az emberi jogok megsértése miatt az egyetlen európai ország, amely nem tagja az Európa Tanácsnak. Továbbra is létezik a halálbüntetés, az ellenzéki aktivistákat habozás és válogatás nélkül letartóztatják, börtönre ítélik, enyhébb esetben csak megakadályozzák, hogy in­duljanak a demokratikusnak hazu­dott választáson. A tisztességes politikai küzdelem és a szabad vá­lasztás ismeretlen fogalom. A nép már tíz éve is lázadozott, de a tüntetéseket gyorsan és kemény kézzel elfojtották, ellenzékiek a börtönben, Lukasenka pedig elbari­­kádozva a hatalomban. Csakhogy most, 2020-ban egé­szen más a helyzet. Az ország gaz­dasága sokkal rosszabb helyzetben van, az emberek pedig sokkal elé­gedetlenebbek és főleg dühösebbek. A rezsim pedig sokkal nehezebben tudja érvényesíteni a propagandáját, bár az állami média a totális ellenőr­zése alatt áll. De az internet és a szo­ciális háló világában már sokkal ne­hezebb és feltűnőbb a cenzúra. Ráadásul jött a koronavírus. Lu­kasenka besorakozott azok közé a politikusok közé, akik alábecsülték a világjárványt, illetve kétségbe von­ták, hogy egyáltalán járvány van. O még tovább ment, mint Boris John­son vagy Donald Trump, talán még a brazil Bolsonarónál is tovább, ami­kor mezőgazdasági munkát, szau­názást és vodkakúrát javasolt a ko­ronavírus ellen. Járványügyi korlá­tozások szóba se jöttek, az emberek pedig úgy érzik, az ő egészségükkel hazardírozik az elnök. Minden azon múlik, milyen gyor­san derül ki, hogy a hatalom még gyengébb, mint amilyennek látszik, és valóban elég nagy az emberek elégedetlensége. Úgy, mint nálunk 89 novemberében. Előbb vagy utóbb a fehérorosz vasfüggöny is le fog hullani. Mert demokráciában az is megeshet, hogy az emberek populista, alkalmatlan, rossz vagy korrumpált politikusokat választanak meg, de azt nem tűrhetik a végtelenségig, hogy elvegyék tő­lük a döntés, a választás jogát. Egyszer a Lukasenka-korszak is véget ér. És alighanem akkor jön csak a neheze: Fehéroroszország egy hosszú és ingoványos út elején ta­lálja magát, mert a szabadságot ne­héz kiharcolni, de még nehezebb védeni és megőrizni. A szerző a TASR munkatársa Már-már Putyin személyes érdemeként tálalják az orosz vakcinát, de magát azért nem merte beoltatni (Kotrha) Elégedj meg Bidennel - az amerikai status quo BRAUNSTEINER ÁRON T avaly augusztustól idén februárig, amikor az amerikai elő­­választási kampány folyt, két nagy táborra lehetett osztani a jelölteket: azokra, akik nagyobb reformokat akartak, és azokra, akik alapvetően semmin sem akartak változtatni. Az első táborba tartozott Bemie Sanders és Elizabeth Warren az egészségügyi reformjaikkal, valamint Andrew Yang az ezerdolláros, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére tett javaslatával. A másik tábor: Joe Biden, Pete Buttigieg, Amy Klobuchar és Biden új alelnökjfelöltje, Kamala Harris. A második csoportban Biden a leg­idősebb. És a legcikibb, baklövései, mellébeszélései ott sorjáznak a YouTube-on. Sokáig úgy tűnt, hogy helyette egy dinamikus, fiatalabb képviselőt keresnek a demokrata pártiak, végül mégis a volt alelnök köré csoportosultak és zárták a sorokat. Az úgynevezett szuperkedd, amikor tizennégy államban szavaztak egyszerre, Biden nagy győzelmét hozta. Nagyrészt azért, mert Butti­gieg és Klobuchar egy nappal a választás előtt visszalépett, így a San­ders elleni koalíció egységesen Biden mögött sorakozott fel. Biden kampánystábja azóta is csöndben kivár. Persze rámutat Trump elnök hibáira, de arról nem nagyon próbál meggyőzni senkit, hogy Biden milyen jó elnök lesz, legfeljebb arról, hogy jobb lesz, mint Donald Trump. Ezt a hozzáállást a Settle for Biden, avagy Elégedj meg Bidennel kampány mutatja a legjobban. Ezt a progresszív csoportot Sanders és Warren egykori támogatói alapították, akik bár továbbra is kritikusak Bidennel, de Trump újraválasztását tartják a legnagyobb veszélynek. Bidennél sem az lesz a kérdés, lesznek-e konfliktusai bizonyos orszá­gokkal, csak az, hogy melyekkel, mikor és mekkorák. De ő legalább nem tagadja a klímaváltozást, nem rakná tele ultrakonzervatív bírókkal az amerikai legfelsőbb bíróságot, és nem járatná le az Egyesült Álla­mokat a világ előtt. Ez is valami. Olyan baloldali értelmiségiek is támogatják ezt a kampányt, mint Angela Davis és Noam Chomsky. Trump pedig igyekszik emiatt Bi­­dent szélsőséges baloldali politikusként beállítani. Biden legerősebb fegyvere viszont talán az, hogy mérsékelt republikánusokat is el tud csábítani Trumptól. Bejelentette, hogy megvétózná az általános egészségbiztosításról szóló törvényjavaslatot, akkor is, ha a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyetlen ilyen rendszer nélküli tagállama az Egyesült Államok, ahol a világjárvány okozta gazdasági válság miatt milliók vesztették el az állásukat és ez­zel együtt a biztosításukat. Biden ahhoz a régi gárdához tartozik, amely megtartja a status quót, mivel ez a kampányát finanszírozó cégek érdeke. Itt látni az amerikai kétpártrendszer hátulütőit. Ámíg a Reuter-Ipsos közvélemény-kutatása szerint 2018-ban az emberek 70 százaléka támogatta az általános egészségügyi rendszert, ma a republikánusok és a demokraták is radikálisnak tartják. Épp ezért nehezen tudnak érvényesülni azok a törekvések, amelyek az európai modell mintájára szociáldemokrata újításokat vezetnének be. Hiába mutatnak rá az európai és a kanadai példára és teszik fel a kérdést, mi­ért nem lehet náluk is bevezetni a legészszerűbb reformokat - a regnáló hatalom ezt sorra visszaveri. Azok a szavazók pedig, akik egy harmadik pártra voksolnának, hogy ezzel próbálják a politikai spektrumot odébb tolni, rosszul jönnek ki a dologból, mert már most őket hibáztatják Trump esetleges újraválasz­tásáért. Ezért aztán csapdába esett a szavazó. Elégedjen meg Bidennel... Az oroszok felrúgták a szabályokat, és óriási rizikót vállalnak Kizárt, hogy Az Európai Unióba is érkezzen az orosz Covid-19 elleni oltóanyagból, hiszen a vakcinát nem törzskönyvezték az EU-ban. A Szputnyik-V-tel az a legna­gyobb baj: az oroszok az elsőség ér­dekében egész egyszerűen kihagyták a klinikai tesztek harmadik, legfon­tosabb fázisát, amivel hatalmas rizi­kót vállalnak. A Vlagyimir Putyin elnök által ha­talmas sikerként beharango­zott Szputnyik-V-ről egyelőre sem­milyen tudományos adat nem áll a nemzetközi kutatók rendelkezésére, így az szinte a végletekig megosztja a szakmát: vajon lehet hinni az oro­szoknak, vagy elsietett döntésükkel emberéleteket sodornak veszélybe? - teszi fel a kérdést a hvg.hu. Egy-kettő, kász... A politikailag is motivált sietség­nek nagy ára volt: az oroszok is elis­merik, nemes egyszerűséggel ki­hagyták a klinikai tesztek harmadik, egyben legfontosabb fázisát, amikor több ezer emberen próbálják ki a ki­fejlesztett szert. A vakcinát sajtóhírek szerint mindössze néhány tucat ön­kéntesen tesztelték. Sokak szerint az is etikai kérdéseket vet fel, hogy a tesztalanyok között sok volt a katona, elképzelhető ugyanis, hogy ők külső nyomásra jelentkeztek és inkább nem jelentettek néhány mellékhatást. „Csak szégyent érzek az orszá­gunk miatt” - nyilatkozta a Science magazinnak az orosz klinikai kuta­tóintézetek szövetségének elnöke, Szvetlána Zavidova. A szakember szerint a kormány ezzel saját állam­polgárait teszi ki kockázatnak. De miért olyan fontos a harmadik fázis? Az első szakaszban emberek kis csoportja kapja meg a kísérleti ol­tóanyagot, és azt figyelik, hogyan re­agál a szervezetük. A másodikban már több, életkor és egészségi állapot szerint válogatott tesztalanyt oltanak be és a szer hatásosságát is vizsgál­ják. A harmadik fázisban több tízezer emberen tesztelik a vakcinát, hogy minél nagyobb mintán ellenőrizzék. Sok oltóanyag ezen kívül egy negye­dik fázison is átmegy, az engedélye­zés után tanulmányozzák tovább. Lakossági szintű tesztelés Ideális esetben egy oltóanyag ki­­fejlesztése 10-15 évig is eltart, főleg a harmadik fázis miatt, itt ugyanis több tízezer egészséges embert kell beol­tani és figyelni, megvédi-e őket a vakcina a népesség többi részéhez képest. Azzal, hogy az oroszok mind­össze néhány tucat, egészséges és fi­atal emberen teszteltek, nem derült ki, milyen kockázatokat rejt a vakcina alapbetegségekkel küzdő vagy idős emberekre. Ayfer Ali, a brit Warwicki Egye­tem gyógyszerkutatója nem véletle­nül fogalmazott úgy, hogy az oro­szok „lényegében nagyszabású, la­kossági szintű tesztet folytatnak”. Az orosz hatóságok mi mást is te­hetnének, cáfolnak. Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter alapta­lannak nevezte a vakcinával kapcso­latos aggályokat, melyeket szerinte annak „versenyelőnyei” miatt fogal­maztak meg. Á képet azonban némi­leg árnyalja, hogy súlyos krónikus betegeknek és allergiásoknak az oro­szok sem javasolják a Covid-19 elle­ni vakcinát. Az ellenjavallottak közé tartoznak az autoimmun betegségek, azt ízületi gyulladás, ízületi porcko­pás, az akut stádiumok, a szénanátha és az élelmiszer-allergia. A rengeteg nemzetközi kritika mellett azonban az oroszoknak akár még szerencséje is lehet: a tesztek hi­ánya ugyanis nem jelenti azt, hogy a vakcina hosszú távon nem nyújt vé­delmet, csak egyelőre erről semmi­lyen információ nincs. Ezt hangsú­lyozta az Egészségügyi Világszerve­zet is, amely kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal és készen áll, hogy el­végezhesse a klinikai tesztek felül­vizsgálatát. „A fejlesztés felgyorsítása nem mehet a biztonság és az előírt folya­matok rovására, melyek biztosítják és garantálják a tesztelés, a gyártás, a szabályozás és a logisztika kereteit” - írta a WHO. (hvg.hu, mti)

Next

/
Thumbnails
Contents