Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-03 / 179. szám
2 I KÖZÉLET 2020. augusztus 3.1 www.ujszo.com Diplomások nehézségei a munkaerőpiacon A Kassai Műszaki Egyetem diplomaosztója júniusban (TASR) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Az egyetemi hallgatók több mint fele nem dolgozik a szakmájának megfelelő munkakörben tanulmányai idején - derül ki egy friss felmérésből. A szakemberek szerint azonban arra kellene törekedni, hogy az egyetemisták már tanulmányaik során is szakmai tapasztalatot gyűjthessenek. A Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal egy tavaly indított projekttel támogatná a pályakezdőket. Amennyiben a munkáltató egy 29 évnél nem idősebb, legalább egy hónapja bejelentett munkanélküli fiatalt alkalmazna, anyagi hozzájárulást kérvényezhet a munkaügyi hivataltól, amelyet az új alkalmazott bérére, szükség esetén betaníttatására használhat fel. A hozzájárulás igénybevételéhez legalább hat hónapig alkalmaznia kell az új munkaerőt, az anyagi támogatásra pedig legfeljebb kilenc hónapig lesz jogosult. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter szerint ennek köszönhetően a munkaadók saját elképzeléseiknek megfelelően nevelhetik ki az alkalmazottjaikat, akik ezáltal szakmai tapasztalatra tesznek szert. A tárcától lapunk megtudta, hogy a projekt kezdetétől, azaz tavaly augusztustól eddig több mint 2500 munkaadó részesült anyagi támogatásban, amelynek köszönhetően több mint 3000 pályakezdőnek tudtak munkát adni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a projektre szánt majdnem 30 millió euróból közel tízmillió már elfogyott. A minisztérium szerint a projekt leginkább Nagyszombat és Trencsén megyében sikeres, legkevésbé pedig Besztercebánya megyében. Gyakorlat teszi a mestert A Praxuj elnevezésű oktatással foglalkozó kezdeményezés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyetemistákat már a felsőfokú oktatásuk alatt segíteni kellene a szakmai tapasztalatszerzésben. Azt, hogy a hallgatóknak már tanulmányaik ideje alatt is gond szakmájuknak megfelelő munkát találni, egy felmérés is igazolja. A szervezet által rendelt, majdnem háromezer egyetemi hallgatót megkérdező felmérés eredménye szerint az egyetemisták 54%-a nem a majdani foglalkozásával összhangban dolgozik. A helyzet a Nyitrai kerületben a legszembetűnőbb, ahol a hallgatók majdnem 70%-a nem tud szakmájának megfelelő munkát találni tanulmányai alatt. De ezen egyetemisták aránya Besztercebánya és Eperjes megyében is 60% fölött van. Kassa megye az egyetlen, ahol a megkérdezettek több mint fele tud tanulmányaival összhangban lévő munkát találni. Ezek az adatok azonban nem azt mutatják, hogy a hazai egyetemisták nem dolgoznak az iskola mellett, csupán rávilágítanak arra a tényre, hogy a diploma megszerzése után jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, hiszen önéletrajzukban nem lesz semmi, amit felmutathatnak mint végzettségüknek megfelelő szakmai tapasztalat. A felmérés arra is rámutatott, hogy az egyetemisták úgy érzik, saját szakterületükön belül kevés a szabad pozíció, ahol gyakorlatot szerezhetnének. Ezzel a véleménnyel leginkább Besztercebánya, Eperjes és Nyitra megyében azonosulnak a hallgatók, legkevésbé pedig a Pozsonyi kerületben. Ez utóbbiban a megkérdezettek 40%-a válaszolta, hogy kevés lehetősége van szakmájának megfelelő munkát találni egyetemista évei alatt. Érdekesség, hogy ennek ellenére ezen megye főiskolai hallgatóinak több mint 50%a nem dolgozik a majdani szakmájában. Tanulni drága A diákok több mint ötödének gondot okozhat az őszi iskolakezdés - derül ki a Főiskolák Diáktanácsa (SRVS) és a Szlovák Főiskolák Akkreditációs Ügynöksége által közzétett elemzésből. Eszerint a koronavírus-járvány miatt a diákok több mint 12 százaléka veszítette el a munkáját, 23 százalékuknak pedig csökkent a munkából vagy vállalkozásból származó bevétele. A diákok csaknem ötödé számolt be arról, hogy az őket anyagilag támogató szüleiknek is csökkentek a bevételei vagy elveszítették a munkájukat. A diákok több mint 7 százalékának már eddig sem volt elegendő pénze a mindennapi kiadásokra, több mint 4 százalékuk pedig emiatt kénytelen volt kölcsönhöz folyamodni. Filip Suran, az SRVS elnöke szerint az államnak nagyobb összeget kellene fordítania a diákok támogatására, hogy a főiskolai oktatás ne csak a tehetősek előjoga legyen. A szlovák állampolgárságot elveszített magyarok nem örülhetnek SZALAY HAJNALKA A módosított állampolgársági törvény több apróbb problémát is elhárít. Pozsony. A törvény ezen módosítása azonban egy másik kitételt is tartalmaz. A Szlovákia területén született csehszlovák felmenőkre hivatkozva akár azon szlovákiai magyarok is igényelhetnék a szlovák állampolgárságot, akiket a 201 ties módosítás következtében fosztottak meg hazai útlevelüktől. A módosítás azonban határozottan kimondja, hogy csak olyan személyek élhetnek ezzel a lehetősséggel, akik sosem voltak szlovák állampolgárok. Ez lényegében egyértelmű utalás több szlovákiai magyar helyzetére. „Nem látom más releváns magyarázatát ennek a kitételnek -mondja Fiala-Butora János jogász. - A szlovák állampolgárságot elveszített magyarok - e cikkely alapján - nem folyamodhatnak szlovák állampolgárságért, az általános szabályok szerint kérhetik a szlovák állampolgárságot.” A törvénymódosítás tehát nem segít azokon a személyeken, akik úgy lettek magyar állampolgárok, hogy végig Szlovákiában éltek. Egyszerűbb visszaadás Lancz Attila jogász arra hívja fel a figyelmet, hogy a módosítás még kedvezményesebben adná vissza a szlovák állampolgárságot azoknak, akik az elmúlt tíz évben elvesztették. „Ha igazolja, hogy a külföldi állampolgárság megszerzése előtt közvetlenül legalább három évet élt az adott országban, minden alól mentesül. Nincs szüksége szlovákiai lakcímre, nem kell nyelvvizsgát tennie, sőt, még az olyan alapfeltételek sem vonatkoznak rá, mint a büntetlen előélet” - magyarázza a jogász, aki hangsúlyozza, ez még mindig nem jelenti azt, hogy a kérvényezők automatikusan megkapják az útlevelet. „Néhány általánosan megfogalmazott pontban a módosítás továbbra is fenntartja a jogot arra, hogy az ország ne legyen köteles mindenkinek megítélni a szlovák állampolgárságot” - mondja Lancz. Bejelentés, igazolás A módosítás egy 2010 óta fennálló problémát is elhárít. Lancz ugyanis arra figyelmeztet, hogy a tíz évvel ezelőtti törvénymódosításból kimaradt az a rész, hogy az új állampolgárság megszerzésének bejelentéskor igazolni is kelljen az új útlevél létét. Ennek ellenére azonban, jogtalanul, mindenkit arra kértek, bizonyítsa, hogy egy másik ország állampolgára lett. Ha valaki erre nem volt hajlandó, hiszen az alkotmányunk kimondja, hogy az állami szervek csak olyat kérhetnek tőlünk, amire a törvény nekik felhatalmazást ad, akkor úgy fosztották meg szlovák útlevelétől, hogy semmi bizonyíték nem volt arra, hogy a személy nem válik-e hontalanná. A törvényjavaslat a jövőben kötelezné azokat, akik házasság útján szerzik meg egy másik ország állampolgárságát, hogy erről a tényről bej elentést tegyenek. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben is, ha két különböző állampolgársággal rendelkező személynek gyereke születik. A bejelentésen túl ezeket igazolni is kell. Büntetés nélkül A módosítás végezetül eltörölné a pénzbeli büntetést azon személyek számára, akik nem jelentik be, hogy szert tettek új állampolgárságra. Lancz ezzel kapcsolatban azonban megjegyzi, nincs tudomása arról, hogy a több mint háromezer eurós büntetést valaha kiszabták volna. „Arról sem tudok, hogy lett volna olyan, akinek új állampolgárságáról úgy szereztek tudomást, hogy nem maga jelentette be” - mondja a jogász. Hozzáteszi, az államnak nincs is törvényes lehetősége ezen információ megszerzésére. „A hivatalos indoklás szerint, a büntetést azért törlik, mert a külföldön élő volt szlovák állampolgárokon nehéz behajtani a bírság összegét” - mondja Lancz. „Nyilvánvalóan tisztában vannak vele, hogy miért került sor a törvény módosítására 2010-ben, mint ahogy azzal is, hogy az azóta magyar állampolgárságot szerzett emberek jelentős része továbbra is itt él” - zárja a jogász. Caputová: Határozottan kell fellépni a gyűlölet ellen ÖSSZEFOGLALÓ A roma holokauszt nagyjából 500 ezer áldozatára emlékezett a hétvégén Szlovákia - augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Besztercebánya. Zuzana Caputová köztársasági elnök az emléknap alkalmából a közösségi médiában kiadott nyilatkozatában elmondta: egy összetartó és toleráns társadalmat csak úgy hozhatunk létre, ha tisztában vagyunk azzal, milyen egyszerű és egyben milyen veszélyes csak a mássága miatt megfosztani egy kisebbség tagjait az Az államelnök a besztercebányai roma holokauszt emlékműnél (Facebook) emberi mivoltuktól, az ellenük irányuló verbális és fizikai erőszakot a velük szemben éltetett előítéletekkel magyarázva. „A közszereplőknek határozottan fel kellene lépniük bármilyen csoport ellen irányuló gyűlölet ellen, legyen az akár az adott csoport faji, etnikai származása, vallási meggyőződése vagy szexuális orientációja miatt” - tette hozzá Caputová. A roma holokauszt emléknapján Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos is közzétett egy bejegyzést a közösségi oldalán. „Ugyan Szlovákiában, egy demokratikus társadalomban élünk, tudatosítanunk kell, hogy a demokrácia törékeny dolog. Továbbra is meg kell emlékeznünk minden olyan tragédiáról, amelyet faji vagy nemzetiségi indíttatásból követtek el a 20. században. Csak így tudjuk biztosítani, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát. Márpedig, aki nem ismeri a történelmet, az ismétlésre van ítélve” - mondta el többek között Bukovszky. Peter Pollák, az OEaNO európai parlamenti képviselője, volt romaügyi kormánybiztos szerint az emlékezés mellett nem szabadna megfeledkeznünk a jelenről sem. „Szlovákia nem mondhat le a roma telepeken felnövekvő fiatalokban szunnyadó képességekről. Olyan feltételeket kell számukra biztosítanunk az iskolákban, hogy megállják helyüket a munkapiacon” - mondta el Pollák. (TASR, mi)
