Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-14 / 189. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nők a politikában Jó pártelnök lehet Veronika Remisová? MARTIN VANŐO M intha a női politikusoktól többet várnánk, mint a férfiaktól. Andrej Kiska befejezte rövid pártpolitikai karrierjét, és az előzetes várakozásoknak megfelelően Veronika Remisová vette át a helyét. És most élete legnagyobb kihívásával kell szembenéznie: be kell bizonyítania, hogy a Za l’udí nem egyszer használatos párt. Ráadásul a pártalapító nélkül, úgy, hogy sok választó számára Kiska volt a fő ok, amiért erre a csapatra adta a voksát. Mi több, Remisová elég szerencsétlen politikai stratégiát választott: a józan ész politikáját. Persze ezt még az elődje jelölte ki. Lehet hátulütője a politikai középről megszólítani a választót, mert alibizmusnak is tarthatja ezt, és egy olyan pártként tekinthet a Za l’udíra, amely kerüli, nem vállalja fel a konfliktusokat, az értékekről szóló vitákat, nehogy megsértsen valakit az egyik vagy a másik oldalon. Csakhogy a viták váltják ki az érzelmeket, indulatokat a választóból, és ezek késztetik például szavazásra, enélkül pedig egy párt unalmasnak és erőtlennek tűnik. Remisová megválasztását nem kísérte üdvrivalgás sem a nyilvánosság, sem a média részéről, de ennek nem a középutas politizálás vagy Remisová állítólagos gyenge vezetői képessége az oka. Honnan veszi bárki a bátorságot, hogy ilyesmit jelentsen ki arról a politikusról, aki az elmúlt négy évben az ellenzék egyik meghatározó, a kormányt élesen és pontosan bíráló politikusa volt? Még jóval a köztársaságielnökválasztás előtt készítettek egy felmérést (amikor még az sem dőlt el, hogy pontosan kik indulnak a posztért), melyben Remisovánaktöbb mint nyolcszázalékos támogatottságot mértek. Két százalékkal többet, mint Zuzana Caputovának. Négy hónappal az elnökválasztás előtt népszerűbb volt, mint a jelenlegi államfő. Vannak bírálói, akik azt vetik a szemére, hogy nem elég jó szónok, nem elég karizmatikus, nem elég rámenős a politikai vitákban, de vajon az ő kritériumaik szerint ezekben gyengébb, mint Kiska? Nem gyengébb, sőt. Akkor miért lenne Remisová eleve rosszabb pártelnök, mint Kiska? Az is lehet, hogy egészen prózai oka van vezetői képességei megkérdőjelezésének. Hogy nő. Iveta Radicová is megélte ezt. Állítólag gyenge vezető volt, mert szétesett a kormánya. Mikulás Dzurindának 2006-ban ugyanúgy szétesett a kormánya, mégsem mondták, hogy gyenge vezető, nem is tartották annak. Caputovának ugyanúgy eleve kevesebb esélyt adtak arra, hogy megválasztják államfőnek, hiszen nő. A társadalom már elfogadta a nőket a politikában, legutóbb az államfőválasztás is igazolta ezt. Ennek ellenére - talán tudat alatt, talán önkéntelenül - mintha szigorúbbak lennénk velük, mint a férfi politikusokkal. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Inkább legyek hárpia! LAMPL ZSUZSANNA udom, hogy most sok ellenséget szerzek magamnak, de akkor is leírom. Á fürtös hajú színész, Antonio Banderas közzétette, hogy kovidos. De amint írja, nincs semmi baja. Karanténba vonul, sokat fog pihenni, olvasni és írni. Ha legalább úgy fogalmazott volna, hogy a betegség ellenére jól vagyok, szerencsére vagy hála istennek, mert tudjátok, hogy ebbe bele is lehet halni, akkor elégedett lennék. Ám így a bejegyzését olvasónak az az érzése támadhat, hogy milyen szuper dolog ez a korona, folteszem a lábam és pihenek, vagy elvégzem azokat a dolgokat, amikre korábban nem jutott időm, például elteszek száz üveg uborkát vagy könyvet írok, közben meg, mintha csak úgy mellékesen, valami századrangú háttérprogram gyanánt zajlik a gyógyulgatásom. Aztán hipp-hopp, egyszer csak egészséges leszek, és minden megy tovább a maga útján. Szívből kívánom Banderasnak, hogy az uborkát leszámítva minden így legyen, és azt is tudom, hogy a gyógyuláshoz szükséges az optimizmus. Csak éppen egy ilyen könnyed üzenet megerősítheti a koronavírus veszélyességét semmibe vevőket abban, hogy tényleg nincs mitől félni. Márpedig sok ilyen polgártárs van. Egyik ismertetőjegyük, hogy azokon a helyeken, ahol kötelező a szájmaszk, lazán az álluk alatt „viselik”, vagy pedig úgy, hogy az orruk kikandikál fölötte. Vagy „otthon felejtik”. Múltkor felszállt a buszra egy fürge idős nő, maszk nélkül. A sofőr észrevette és felszólította, hogy tartsa be az előírásokat. A nő elkezdett bájologni, hogy sajnos otthon hagyta, mire a sofőr leszállította. Ekkor a buszban ülő nyugdíjasok egy része - orruk a maszk fölött - az asszonyság védelmére kelt. De a sofőr hajthatatlan maradt, a nő meg az utcán. Elindultunk. Az említett nyugdíjasok elkezdték szidni a sofőrt, Ficót, Peilegrinit és Matovicot, hogy milyen hülye intézkedések ezek, minek a maszk, nincs is vírus, ezt csak a nyugdíjasok likvidálására találták ki. Persze egymást túlkiabálva, a buszban levő maszkot rendesen viselő nyugdíjasok és a többiek szemforgatása közepette, de senkinek nem volt kedve velük veszekedni. Nekem sem. Na de a sofőr! A következő megállónál kiszállt a fülkéjéből, és nagyon udvariasan megkérdezte a hőbörgő idősektől, hogy szerintük ő, a buszvezető vagy Fico, vagy Pellegrini, vagy Matovié likvidálta-e az eddig elhunyt nyugdíjasokat meg a többi embert, vagy pedig a koronavírus. Csönd lett. Maszkokat fel, szólt rájuk a sofőr szigorúan, s ők, mint a megszeppent kisgyerekek, gyorsan eldugták az orrukat. Imádtam a sofőrt. Abban a pillanatban jobban tetszett, mint a Banderas. És eldöntöttem, hogy ilyen esetekben én is szólni fogok. Most is ezt teszem. Ne becsüljük alá a veszélyt. Viselkedjünk felelősségteljesen. Hogy hagyjam abba? Nem! Inkább legyek egészséges hárpia, mint beteg bájlé(á)ny. T FIGYELŐ Oroszbarátsággal beoltva Nemzeti hovatartozástól függően tartják biztonságosnak a k,n onavírus elleni orosz vakcinát a Balkánon, mellyel szemben a világ tudóstársadalmának komoly kifogásai vannak. Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta része, a boszniai Szerb Köztársaság vezetése kéme az orosz védőoltásból, ám a beszerzéshez a bosnyák és horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció hozzájárulása is szükséges. Ok viszont hallani sem akarnak az orosz szerről, az EU irányelveiben és szabályozásában bíznak, megoldás egyelőre nincs a patthelyzetre. (mti, úsz) Eggyel kevesebb ételadagot adnak Kína fellép az élelmiszer-pazarlás ellen, Hszi Csin-ping elnök Üres tányér névre keresztelte a kampányt. Arra kérik az éttermeket, hogy eggyel kevesebb ételt szolgáljanak fel, mint ahány vendég ül az asztalnál. A változtatás nem lesz könnyű, mert a kínai hagyomány szerint az illendőség azt diktálja, hogy több ételt kell rendelni, mint amennyit képes valaki elfogyasztani. Az internetes kommentelők szerint nem a vendéglőkben pazarolnak el sok élelmet, hanem azokon az extravagáns rendezvényeken, ahova a tisztviselők járnak. (444.hu, tasr) A karanténintézkedések sem lassították a klímaváltozást Kevés hatással van a klímaváltozásra a lágszennyezás csökkenése ás az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaesése a járvány alatt - mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatái. Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban. A legnagyobb visszaesés áprilisban volt: a szén-dioxid, a nitrogénoxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesése következtében. Kiiktatják egymást A tanulmány azonban rávilágít, hogy egyes gázok kiiktatják egymás hatását. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfűr-dioxid mennyisége is viszszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés - azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek - azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030- ra már alig lesz érezhető. „Bár az ideiglenes változások segíthetnek, a szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében” - mondta Piers Forster. Hozzátette: a szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön. Most kell lópni Harriet Forster, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi hatások nem tartanak sokáig, ez kiváló lehetőség a kormányoknak arra, hogy elindítsák a változást és befektessenek a zöld iparágakba. A kutatók szerint ha az országok közlekedése visszaáll aj árvány előtti szintre, és ezen idő alatt a fosszilis üzemanyagokba fektetnek, nagy valószínűséggel 2050-re a globális felmelegedés meghaladja a 1,5 Celsius-fokot. Ha viszont a közlekedés helyreállítása többnyire zöld módszerekkel, a fosszilis energiák kiiktatásával zajlik, és a globális gázkibocsátás mértékét 2050-re nettó nullára csökkentik, 55 százaléknyi az esély arra, hogy a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani az évszázad közepéig. (MTI)
