Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-14 / 189. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 14. KÖZÉLET I 3 Az állam egy állítólagos kitelepítési listára hivatkozva kobozna el földeket CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Nemzeti Földalap úgy akar állami tulajdonba venni a D4-es autópálya alatt lévő értékes telkeket, hogy azt állítja, azok egykori birtokosát a második világháború után deportálták. A hivatal annak ellenére ragaszkodik ehhez, hogy az örökösök szerint sosem telepítették ki a családjukat. Lapunk egy újabb furcsa esetet tárt fel, amely a Pozsonyt elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya alatti és a Pozsonypüspöki városrészben lévő rendkívül értékes telkekkel kapcsolatos. A földalap tavaly decemberben leállította azt az örökösödési eljárást, amely során Kanávor Matild, egykori pozsonypüspöki lakos leszármazottai szeretnének hozzájutni azokhoz a több százezer eurót érő földterületekhez, amelyeket felmenőjük hagyott rájuk. Az állami szerv az eljárás leállítását azzal indokolta, hogy a vágsellyei levéltárból előkerítettek egy 1946 szeptemberében készült listát, amelyen a magyarországi kitelepítésre kijelölt személyek névsora található, köztük Kanávor Matilddal és teljes családjával. „Azon magyar nemzetiségű személyek listája, akiket kitelepítésre jelöltek ki” - olvasható a névsor címében. A földalap szerint tehát a családot egykor ki kellett hogy telepítsék, így Kanávor Matild nem is hagyhatott örökül semmit. A deportált családok ugyanis az itt feladott ingatlanjaikért cserébe Magyarországon elvben megkapták az azok ellenértékének megfelelő földeket, telkeket. A második világháború után a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény a Benes-dekrétumokkal együtt a magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján, pusztán nemzetiségi hovatartozásuk szerint sújtotta szankciókkal, így deportálással, illetve vagyonelkobzással. A valóságban azonban Kanávor Matildot és családját sosem telepítették ki. Az 1972-ben bekövetkezett haláláig Pozsonypüspökin élt, és a település szunyogdi temetőjében helyezték örök nyugalomra. A leszármazottai, az örökösök is itt élnek. „Kanávor Matildot és férjét, Kanávor Istvánt sosem telepítették ki Magyarországra, illetve soha semmi vagyonukat nem kobozták el, egész életüket Pozsonypüspökin élték le”- fogalmaznak a leszármazottak az örökösödési eljárás leállítása ellen beadott fellebbezésben. A második világháború utáni kényszerű kitelepítésekre kijelölt személyek listáján ugyan szerepel a Kanávor család, de ezek a névsorok sokat változtak addig az időpontig, míg valójában megindult a deportálás. Volt, aki a végső névsorba bekerült, volt, aki lekerült róla. így például a szóban forgó Pozsonypüsöki lakosságának jelentős része először felkerült egy ilyen listára, de később mégsem telepítették ki őket. A földalap által bemutatott dokumentum feltételezhetően inkább a településen élő magyarok, így a potenciálisan kitelepíthető személyek névsora volt. Azt, hogy sosem deportálták a családot, az állami szervek Kanávor többi telke esetében gyakorlatilag már elismerték azzal, hogy azok ügyében már rendben lefolyt az örökösödési eljárás, a leszármazottak birtokba vették az ingatlanokat. Paradox módon pont a kitelepítési lista védett meg egyes magyar és német nemzetiségű földtulajdonosokat, így a Kanávor családot is attól, hogy konfiskálják a vagyonukat. Akiket ugyanis kitelepítésre jelöltek ki, azoknak a nevére már nem lehetett vagyonelkobzási végzést is kiadni, hiszen a földjeikért a lakosságcsere-egyezmény értelmében a magyarországi oldalon elvben csereingatlant kellett kapniuk. Az örökösök a törvényszék előtt szeretnének érvényt szerezni az igazuknak. Egy olyan indítványt is benyújtottak, amelyben azt kérték, hogy a per idején a földalap ne értékesíthesse az ingatlanokat. Ezt azonban a bíróság nem hagyta jóvá. A kérdéses ingatlanok egy része az épülő autópálya alatt, a nagyobb része viszont a ma már a fővároshoz tartozó Pozsonypüspöki területén található. Egyes információk szerint az utóbbi helyen kertvárosi lakóparkot terveznek építeni, így ezen telkek még értékesebbek is lehetnek, mint az autópálya alatti ingatlanok. Az emberek harmada nyitott az új munkalehetőségre SZALAY HAJNALKA A hazaiak 17%-a intenzíven válogat az álláshirdetések között - derül ki egy friss felmérésből. Kevesen vannak, akik úgy döntöttek, hogy munkát váltanának, ami a jelenlegi feltételek ismeretében egyáltalán nem meglepő. Pozsony. A koronavírus-járvány okozta válság miatt március elejéhez képest 14%-kal nőtt az álláskeresők aránya - hívja fel a figyelmet a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség. Ezzel egy időben a krízis elvette az emberek kedvét a kísérletezéstől, ezért azon cégeknek, akik a konkurenciától szeretnék megszerezni alkalmazottaikat, nehezebb dolguk lesz: összességében a dolgozók pusztán 33%-a nyitott az új ajánlatokra. Ez 11%-kal kevesebb, mint március elején. Brigádból sincs slóg Akik kénytelenek új munkát keresni, mivel elveszítették a korábbit, még akkor is akadályokba ütköznek, ha csak brigádmunkában gondolkodnak. A Profesia.sk portál összesítése szerint idén áprilistól július végéig több mint 4100 pozíciót hirdettek meg időszakos szerződésre, míg tavaly ugyanekkor több mint 9200 ilyen hirdetés közül válogathattak az álláskeresők. Ez azért is fontos, mert az idénymunkák nemcsak a diákoknak jelentenek bevételforrást, hanem sok háztartás is ezekből egészíti ki jövedelmét. A legjelentősebb változás áprilisban történt: tavaly ebben a hónapban majdnem 2500 hirdetés szólt az alkalmi munkákról, idén ez a szám nem érte el az 500-at. Ezzel együtt azonban az érdeklődők száma nem csökkent: tavaly áprilistól júliusig átlagosan 25, idén 68 ember jelentkezett egy részmunkaidős állásra. Őket leginkább a marketinggel összefüggő pozíciók érdekelték, holott elsősorban eladókat keresnek vagy éttermekbe pincéreket. A diplomás mindent visz A portál még egy jelentős változásra hívja fel a figyelmet. Összesítésük szerint ugyanis a diplomások szinte ellopják a munkahelyeket a pusztán középiskolai végzettséggel rendelkező társaik elől még úgy is, hogy az adott pozíció nem követeli meg a felsőfokú végzettséget. A portál hangsúlyozza, hogy az országban jóval több a diplomás, mint amennyire a munkaerőpiacnak szüksége lenne: a középiskolások körében nagy az érdeklődés a felsőfokú végzettség iránt, hiszen ez magasabb fizetéssel kecsegtet, viszont a portál adatai szerint a honlapukon megjelenő álláshirdetések pusztán 21 %-ában várnak el diplomát. A munkáltatók leggyakrabban Tavaly ebben a hónapban majdnem 2500 hirdetés szólt az alkalmi munkákról, idén ez a szám nem érte el az 500-at (TASR-feivétei) érettségit kérnek a jelentkezőktől, további húsz százalékuknak pedig elég egy érettségi nélküli középfokú végzettség is. A portál a saját adatbázisát figyelve arra az eredményre jutott, hogy 2020 első félévében majdnem harmincezer diplomás reagált legalább egy álláshirdetésre, viszont a kifejezetten őket célzó hirdetés ugyanezen időszakban nem érte el a húszezret sem. Ezekben az esetekben is leginkább specifikus végzettségű dolgozókra tartottak igényt a munkáltatók: informatikusokra, tanárokra, pénzügyi elemzőkre. Ez lehet az egyik oka annak, amiért a diplomával rendelkező munkakeresők gyakrabban reagálnak olyan ajánlatokra, amelyeknél elég csupán a középiskolai végzettség. Az első félévben a diplomások 76%-a küldte el jelentkezését legalább egy olyan cégnek, ahol pusztán érettségit követeltek a jelentkezőktől. Ebből pedig már automatikusan következik az is, hogy a csak érettségivel rendelkezők jelentős hányada olyan állások után érdeklődött, amelyeknél alapfokú végzettséget követeltek. A Grafton felméréséből az is kiderül, hogy az emberek az álláskereséshez különböző ügynökségek segítségét kérik. Ezen ügynökségek figyelmeztetik klienseiket a. felértékelődött önéletrajz és a motivációs levél szerepére, valamint még inkább hangsúlyozzák az állásinteijúkon való megjelenés és kommunikáció minőségét. Egyes információk szerint az érintett telkeken kertvárosi lakóparkot terveznek építeni, így a parcellák még értékesebbek is lehetnek, mint az autópálya alatti telkek (TASR-feivétei)
