Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-11 / 186. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2020. augusztus 11. I 5 Az otthoni sörfőzés szerelmese RÖVIDEN MAROSI BIANKA Mucha Attila külföldön szerette meg a finom söröket, majd egy karácsonyi ajándék hatására kezdett maga is sört főzni. A házi sörfőzés folyamatáról, részleteiről sok érdekességet tudtunk meg tőle, például azt is, hogy annak szabályozása kimaradt a törvénytárbél. nram Öt évvel ezelőtt Mucha Attila egy budapesti lányt vett feleségül, majd el is költözött Budapestre, ahol al­kalma nyílt megkóstolni különböző prémium minőségű söröket. ,.Anyósom úgy gondolta, a legjobb karácsonyi ajándék számomra egy sörfőzős könyv lesz. Nem tévedett, érdeklődéssel végigolvastam, és azt mondtam, ilyet én is tudok, megpró­bálom. így kezdődött. Gyerekko­romban, amikor a felnőttek megen­gedték, hogy megkóstoljam a sör habját, meg voltam róla győződve, hogy nincs ember, aki ilyen rosszat meg tud inni, az meg, hogy én igyam, teljességgel lehetetlen. Ahogy fel­nőttem, ez valahogy megváltozott. Sosem voltam nagy borivó, inkább ff öccsnek szeretem a bort, maradt hát a sör.” Szárnypróbálgatás A karácsonyra kapott könyv alap­ján készült el az első főzet. „Részle­tesen le volt írva a házi sörfőzés fo­lyamata, némi elméleti háttérrel, például hogy hogyan kell cefrét ké­szíteni. Aki készített már pálinkát vagy bort, annak ez a rész nem új­donság, csak annyiban eltérő a fo­lyamat, hogy miként juttassuk bele a vízbe a cukrokat a malátából. Iga­zából ez a titok nyitja, erre kell rá­jönni. A sörfőzés csupa kísérletezés. Nincsenek egyértelmű receptek, de ha valaki az internet keresőjébe be­írja a kedvenc sörének a típusát, azonnal talál leírást arra, hogyan ké­szítse azt el otthon.” Külföldről jön az ihlet „Anyukám a párjával Angliában él, így gyakran járok oda. Nagyon sokszor ott kapok ihletet arra, hogy egy bizonyos sörfajtát kipróbáljak. Teljesen más az ottani kocsmakul­túra, mint a hazai. Néhány évig lak­tam Csehországban is, tehát van honnan inspirálódni, megvannak a kedvenc sörfajtáim. Van egy íz, amit szeretek, azt próbálom meg vissza­hozni a sörfőzés során. Az említett könyvben szerepelt nagyjából száz recept, így ezekből kiindulva kísér­letezem különböző kiónok létreho­zásán. Mostanra van néhány kiala­kult receptem, amit bármikor el tu­dok készíteni, nem kell elővennem a könyvet, hogy megnézzem, hogyan készül. Ugyanúgy kell sört főzni, mint gulyást, az aíapján, hogy ki ho­gyan szereti.” Végy egy tiszta edényt... Ahogy Mucha Attilától megtud­tuk, a főzés első fázisa nem egy na­gyon igényes dolog, a kényes rész a folyamatban a sörlé visszahütésénél van: „Vannak olyan baktériumok, amelyek 80 °C alatt már életképesek és megtámadhatják a sörlevet, amely így nem lesz csíramentes, és semmi értelme nem lesz a fajtiszta élesztő­törzzsel való beoltásnak. A fajtiszta élesztőnek az a lényege, hogy tud­juk, milyenek a tulajdonságai és ab­ból milyen ízeket lehet kihozni, te-Mucha Attila munka közben (Képarchívum) hát előre tudjuk, milyen ízeket ka­punk. Ha viszont vad élesztőtörzsek megtámadják, annak ízbeli mellék­hatásai lehetnek, ami aztán egészen más irányba viszi el a sört. Nem fel­tétlenül fog megromlani, de esetleg egy egészen más végeredményt ka­punk, mint amire számítottunk.” Hozzávalók az internetről Ahhoz, hogy valaki sört tudjon főzni, első körben be kell szereznie a hozzávalókat. „Jobbnál jobb e­­shopokban lehet beszerezni mindent a sörfőzéshez. A német fajtisztasági törvény alapján négy alapanyagra van szükségünk: vízre, malátára, komlóra és élesztőre. Manapság rengeteg adalékot is beszerezhe­tünk, amikkel felturbózhatjuk a sö­rünket, akár a mostanában divatos pomelos sört is elkészíthetjük ott­hon, de engem ez a fajta sörfőzés nem érdekel. Szerintem az nem sör. A törvényt azért is alkották meg Né­metországban, hogy meghatároz­zák, mit lehet sörnek nevezni. Ami attól eltérő, az valamilyen sörös ital. Ha tehát megvannak a hozzávalók, megroppanjuk a malátát, vagyis feltárjuk a magbelsőt. Ez azt jelenti, hogy kicsit összetörjük a maláta­szemeket. Nem szabad apróra da­rálni, mert akkor szétfő, kásaszerű lesz, és nem lehet leszűrni. Ennek a lényege, hogy a maláta, vagyis a ki­csírázott, majd megszárított tavaszi árpa értékes anyagait kinyerjük. Ahogy minden növénynél, így az árpánál is igaz, hogy a csírakezde­ménynél van az össztömeghez és térfogathoz számított legnagyobb cukorkoncentráció a magban, ezért éppen akkor kell megszárítani. Eze­ket a cukrokat kell kinyerni belőle a sörhöz, ami különböző hőfokon va­ló főzéssel történik. Ezután az így kinyert cukrokat erjesztjük. Közben belekerül a komló, majd leszűrjük, és gyorsan, nagyjából fél óra alatt 22-24 fokra hűtjük. Steril, lezárt edényben egy hét erjesztés követ­kezik, majd üvegekbe fejtjük. Meg­próbálunk még három hetet várni, és lehet fogyasztani.” Házból udvari sörfőző lett Idén harmadik éve Mucha Attila készíti a Gombaszögi Nyári Tábor sörét. „Az egyik kedvenc sörömnek a kiónja a Foltos Szalamandra. Egy angol típusú, gyümölcsös, felső­­erjesztésű sörről van szó, úgyneve­zett summer ale, tehát könnyed nyári, 4,5 százalék alkoholtartal­mú. Az első évben az volt az érde­kessége, hogy az ottani forrásvíz­ből készítettük. Egy ilyen nagy ren­dezvényre 500-1000 liter sör ké­szül, ekkora mennyiséget lehetet­len otthon megfőzni, így egy ki­sebb sörüzemben főzetjük meg úgynevezett bérfőzetésben az én felügyeletemmel a saját receptem alapján. Az alapanyagokat is én vi­szem, ott vagyok végig, én adago­lom a hozzávalókat, de a helyi fő­zőmester is ott van. A töltést már ő végzi, palackozva, hordozva vesszük meg nagykereskedelmi áron a kész sört, majd visszük Gombaszögre. A visszajelzések és a fogyasztás alapján úgy tűnik, sze­retik ezt a sört. Több száz litert si­került eladni minden alkalommal úgy, hogy a nagy beszállítók sörét is árulták a táborban.” Hiányzó szabályok Mucha Attila elárulta, Szlováki­ában egyáltalán nincs szabályozva a sörfőzés. „A törvényalkotók való­színűleg megfeledkeztek a sörről a házi alkoholos italok készítéséről szóló törvény összeállításakor. En­nek talán az lehet az oka, hogy ná­lunk nincs komoly hagyománya a házi sörfőzésnek, csak az utóbbi időben kezdett elterjedni ez a tevé­kenység. Pozsonyban, Zsolnán, Pöstyériben, Nagyszombatban, Rozsnyón, Kassán már lehet találni kisebb sörfőzdéket, de még mindig az elején tartunk. Ehhez képest pél­dául Magyarországon már több mint háromszáz sörfőzdében készülnek kézműves sörök. A sörfőző gépet egyébként teljesen legálisan lehet beszerezni, csak kis mennyiségű sör készítésére alkalmas, saját haszná­latra. A szabályozás azonban szükségszerű lenne.” Mucha Attila úgy véli, ez azért is lenne hasznos, hogy a kis sörfőzők esélyt kapjanak arra, hogy el tudják adni a terméke­iket. „A környékünkön az a meg­szokott, hogy a nagy beszállítók szerződnek a kocsmákkal, így a kis sörgyáraknak esélyük sincs. Nincs még értő fogyasztóközönsége en­nek. Szerencsére azért van néhány pozitív példa, de nagyon kevés. Vágsellyén egy évvel ezelőtt nyílt egy hely, ahol cseh és szlovák kézműves söröket árulnak. Eleinte alig volt vendégük, most pedig ál­landóan tömve van a hely, nem lehet üres asztalt találni.” Igazi sörfőzdét szeretne A fiatal sörfőző úgy fogalmaz, még mindig nem beszélhetünk az esetében tudásról, inkább csak van némi tapasztalata a sörfőzés terén. „Azok tudnak, akikhez járok sört főzetni. Még mindig ott tartok, hogy elmegyek a nagyokhoz és rengeteg kérdést felteszek. Jelenleg Győrzá­­molyba járok sört főzetni és tanulni. Egyszer szeretnék egy saját sörfőző műhelyt, de egyelőre ez csak álom. Egy minden előírásnak megfelelő műhely felépítése nagyjából annyi­ba kerül, mint egy nem túl nagy csa­ládi ház. A másik dolog, hogy ren­geteg engedély kell hozzá. Az alap­ján, amit olyanoktól hallottam, akik már megnyitották a saját sörfőzdé­jüket, úgy tűnik, eléggé megnehe­zítik az ember dolgát. Pedig ha be­legondolunk, milyen jó lenne, ha például egy faluban,, ahol három kocsma működik, a helyi sörfőző látná el azokat. Bízom benne, hogy az álomból hamarosan terv lesz, amit a megvalósítás követ.” Kulturális napok Nógrád szívében Fülek. Augusztus 13. és 16. kö­zött rendezik meg az idei Füleki Kulturális Napokat. A szerve­zők koncertekkel, folklór­­műsorral, kiállítás-megnyitóval, operettel, gyermekprogramok­kal és sportversenyekkel várják az érdeklődőket -tájékoztatott Illés Kósik Andrea, a füleki Vá­rosi Művelődési Központ igaz­gatónője. A rendezvénysorozat csütörtökön (augusztus 13.), 18 órakor kezdődik a várudvarban, az „Ismerjetek meg minket!” programblokkal, melynek kere­tében fellép a Momentum for­máció, Renáto Botos hegedűs és Igor Kmef o. A fesztivál további programjai közül Illés Kósik Andrea a Jánosík és a Rakonca néptáncegyüttesek fellépését, a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadását, a Mágnás Miska című operettet, valamint a MeseFi­­gurák és az Actores színpadi előadásait emelte ki. (TASR, le) Meglépett az ittas sofőr a baleset után Bajos. Húszéves férfi okozott balesetet a Komáromi járásban. A baleset a hétvégén történt, az éjszakai órákban. „A férfi egy Skoda Feliciát vezetett, azonban egy kanyarban lesodródott az útról, és a jármű felborult. A so­főr ezután elhagyta a helyszínt” - tájékoztatott a rendőrség a kö­zösségi média-oldalán. A nyo­mozás nem tartott soká, a rend­őrök rövid időn belül megtalál­ták a férfit, és visszavitték a bal­eset helyszínére, vérében 1,81 ezreléknyi alkohol volt. A rend­őrség ittas járművezetés és ve­szélyeztetés miatt indított eljá­rást. (TASR, ie) Hatan sérültek meg a balesetben Nagyszombat. Figyelmetlenül vezetett az a 32 éves nő, aki szombaton Nagyszombat belvá­rosában nekihajtott egy másik járműnek, az ütközés következ­tében az egyik autó a járdára sodródott, ahol két kerékpárost, egy 2 és egy 8 éves gyermeket sodort el. A vétkes sofőr jogosít­ványát a helyszínen bevonták. A két gépkocsi utasait, a két gyer­meket és az őket kísérő felnőttet kórházba szállították. Vala­mennyien hat héten túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. (le)

Next

/
Thumbnails
Contents