Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-11 / 186. szám

KÖZÉLET 2 I 2020. augusztus 11. | www.ujszo.com Egyre több a drogfüggő az országban Míg a tizenévesek a marihuána után nyúlnak a leggyakrabban, a huszonéveseket már jobban vonzzák a szintetikus dro­gok, például a pervitin (TÁSR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. Szlovákia kábítószer­­fogyasztással kapcsolatos legújabb statisztikájából kitűnik, hogy az utóbbi óvekben egyre több drogfüggőt kezeltek az országban. A leghatókonyabb megoldás a megelőzés lenne, de a felmérések szerint a könnyedén elérhető kábítószerektől már a 15 óv alattiak sem riadnak vissza. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) nemré­giben ismertette a 2019-es évre vo­natkozó, kábítószerfüggőkről szóló elemzését. Az adatok szerint tavaly összesen 3295 drogfüggőt kezeltek az országban, vagyis 257-tel többet, mint 2018-ban. Ha a távolabbi múlt­ba tekintünk, azt láthatjuk, hogy az évek során egyre több és több em­bert kellett kezelni a kábítószerfüg­gés miatt: a 2000-es évek elején az elvonóra kerültek száma 1900 és 2100 között mozgott, majd fokoza­tosan nőtt, míg végül 2016-ban már meghaladta a 3000-et. Hogy ezek a számok mennyire je­lentenek előrelépést vagy visszafej­lődést, nem lehet egyértelműen megállapítani, hiszen nem ismerjük azok számát, akik kábítószer­­függőséggel küzdenek, de nem ke­resnek segítséget. Az viszont sem­miképpen sem tűnik megnyugtató adatnak, hogy 2004 óta több mint 42 százalékkal nőtt a kezelésre szoruló személyek száma. Főleg ha figye­Elkerüli CZlMER GÁBOR Pozsony. Az oktatási minisztérium 10 százalékkal csökkentené a kiadásait, de úgy, hogy a spórolás ne érintse az iskolákat. A tárca jelenleg a működési és személyzeti kiadások csökkentésén dolgozik. A tervek szerint a takaré­kossági intézkedések azonban nem érintik az iskolák működtetését, a tankönyvek vásárlását, sem a taná­rok fizetését. „Éppen ellenkezőleg. A pénzügyminisztériummal közö­sen azon dolgozunk, miként növel­hetnénk meg a tankönyvvásárlásra, illetve az alap- és középiskolai ta­nárokjavadalmazásának növelésére szánt forrásokat” - közölte a szak­tárca. A minisztérium eddig elsősorban saját magán spórolt, leállította azo­kat a kiadásokat, amelyek a világ­­járványra való tekintettel nem vol­tak létfontosságúak. „Leállítottuk az új szolgálati járművek beszerzését, amelyekre ebben az évben már el­különítettük a forrásokat” - tették hozzá azzal, hogy az informatikai rendszereik működtetésére fordított kiadások csökkentéséről is tárgyal­nak a szolgáltatókkal. „A működési költségek terén eddig 640 ezer eu­­rónyi megtakarítást tudtunk megtár­gyalni” - írja a tárca a közleményé­ben. A jövőben tervezett informati­kai beruházásokat pedig ugyancsak átértékelik, de 1,5 millió euró érték­ben már most is töröltek ilyen típusú beszerzéseket. lembe vesszük, hogy a tavaly kezelt betegek mindössze 38 százaléka (vagyis 1251 személy) választotta az elvonót saját akaratából vagy a hoz­zátartozók unszolására. Lejtőre került életek A kezelt drogfüggők szociális és anyagi hátterét vizsgálva kijelenthe­tő, hogy a kábítószer-fogyasztás és a züllött életmód között sajnos tovább­ra is nagy az összefüggés. Árulkodó adat, hogy a függők 29,4 százalékát, vagyis közel egyharmadukat az el­ítéltek számára kialakított kórházak­ban kezelték, vagyis majdnem min­den harmadik függőnek már meg­gyűlt a baja az igazságszolgáltatás-Átszervezósek várhatók A minisztérium attól sem zárkó­zik el, hogy egy sor szervezeti át­alakítást hajtson végre, amelyek célja, hogy optimalizálják a tárca személyzeti állományát. Ez azt je­lenti, néhány munkatársat el akar­nak bocsátani. A közleményben azt írják, hogy az új vezetés hivatalba lépése óta au­gusztus elsejéig bezárólag 22 alkal­mazottat küldtek el, a minisztérium dolgozóinak négy százalékát. Hoz­záteszik, a céljuk, hogy a tárcának év végéig 10 százalékkal kevesebb sal. Ami a foglalkoztatottságot illeti, 2019-ben a kezelésre szoruló szemé­lyek 46 százaléka volt munkanélkü­li. Ezzel szorosan összefüggő adat, hogy 47,7 százalékuk a szüleivel, nagyszüleivel vagy valamilyen kö­zeli hozzátartozójukkal élt közös háztartásban, 83,3 százalékuknak pedig nem volt élettársa. Továbbra is érvényes, hogy a kábítószer­függőség nagyobb arányban fordul elő a kevésbé iskolázottak körében. A nemek közti különbségek te­kintetében a férfiak sokkal rosszab­bul állnak, mint a nők: tavaly a ke­zelésre szoruló függők 80,8 száza­léka volt férfi, és mindössze 19,2 százaléka volt nő. dolgozója legyen, mint korábban volt. „Ezzel együtt növelni szeret­nénk a minisztérium teljesítményét” —tették hozzá. A takarékossági intézkedések ke­retében megvizsgálják a minisztéri­umhoz tartozó intézmények kiadá­sait is. A tárca elsősorban a termé­kekre és a szolgáltatásokra fordított összegeket szeremé csökkenteni. A minisztérium által közvetlenül irá­nyított szervezeteket, amilyen pél­dául a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM), a ko­máromi Módszertani Pedagógiai A fiatalok A korosztályos bontás okozhat némi meglepetést, hiszen elsőre ta­lán azt gondolnánk, hogy a kábító­szerre igencsak érzékeny fiatal ge­neráció tagjai közül kerül ki a leg­több függő. A 30 és 39 éves kor­osztályból azonban tavaly többen kerültek elvonóra, igaz, nem sok­kal: közülük 1241 személyt kellett kezelni, a 20-29 éves korosztályból pedig 1125-öt. Ha viszont a hosszú távú statisztikákat vesszük figye­lembe, akkor ki lehet jelenteni, hogy a 20-29 éves korosztályból kerül ki a legtöbb kezelésre szoruló sze­mély. A droghasználattól már a fi­atal gyerekek sem riadnak vissza: a Központ, pedig arra szólították fel, hogy ugyancsak 10 százalékot spó­roljanak a személyi és működési költségeiken. A tárca szerint erről augusztusban fognak tárgyalni. A céljuk az, hogy a spórolás ne érintse hátrányosan az intézmények által ellátott szükséges feladatokat. Mi lesz a magyarokkal? A tárcánál aziránt érdeklődtünk, hogy az intézkedések konkrétan mi­ként érintik a magyar oktatási rend­szert segítő intézményeket, csök­­kentik-e például a kisebbségi terü­lettel foglalkozó szakemberek szá­mát, esetleg felszámolnak-e a terü­lettel foglalkozó szakosztályokat stb. A minisztérium szűkszavúan válaszolt: „Továbbra is érvényes, hogy a tárca új vezetése olyan mennyiségű megkülönböztetett fi­gyelmet tervez fordítani a nemzeti­ségi oktatásra, amelyet már régen megérdemelt volna” - írta a minisz­térium sajtóosztálya. Eddig is kevés volt A Híd oktatásügyi szakértője, Prékop Mária, aki az előző válasz­tási ciklusban az oktatási tárca Nem­zetiségi Főigazgatóságát vezette, elmondta, szerinte a főigazgatóság létrejötte nagy előrelépés volt. „Re­mélem, a megszorítások nem fogják negatívan érinteni sem a főigazga­tóságot, sem az Állami Pedagógiai Intézetet, a Módszertani Pedagógiai Központot, a Szabványosított Mé­rések Nemzeti Intézetét (NUCEM) vagy az Állami Tanfelügyeletet (SSI) sem” - nyilatkozta lapunknak. Hozzátette, szerinte meg kellene 19 évesnél fiatalabb függők közül tavaly 312 személy került elvonóra. A fiatalok meggondolatlanságát jól mutatja a Kábítószerfüggők Reha­bilitációs Központjának (CPLDZ) nemrégiben közzétett felmérése is, mely szerint a megkérdezett 15 éves fiúk 17 százaléka, a lányoknak pe­dig a 10 százaléka kipróbálta már a marihuánát. A szakértők szerint ebben nagy felelőssége van a szülőknek is, hi­szen gyakran nem figyelnek oda az intő jelekre (mint például a gyer­mek hangulatingadozása, a lerom­lott iskolai teljesítmény, a zárkó­zottság, gyanús baráti kör). Mit használnak? Az NCZI adatai szerint a 19 éves korosztályig a marihuána a legme­nőbb kábítószer, a 20 és 29 éves korosztályban azonban már az úgynevezett serkentők, vagyis a stimuláns drogok válnak közked­veltté. A szlovák függők körében a legnépszerűbb serkentő a pervitin. A 40 évnél idősebb generáció főleg az ópiátok miatt kerül elvonóra, leggyakrabban a heroin használata miatt. Utóbbi különösen veszélyes, hiszen tavaly leggyakrabban a he­roinfüggők estek vissza és szorul­tak újbóli elvonóra. A 2019-ben kezelt függők között egyébként többségben vannak a visszaesők: 1906 személyt már nem először vittek be, ezzel szemben 1287-en tavaly jártak először elvonón. 102 személyről nem is sikerült kiderí­teni, hogy kezelték-e már koráb­ban. erősíteni ezeket az intézményeket. „Valamint ki kellene bővíteni az Ál­lami Szakképzési Intézetet (SIOV) egy nemzetiségi részleggel” - tette hozzá, és arra utalt, hogy ez már ko­rábban tervben volt. A komáromi Módszertani Peda­gógiai Központ igazgatója, Szőköl István lapunknak arról beszélt, a mi­nisztérium háttérintézményi rend­szerében valamilyen változásra, összevonásokra mindenképpen szá­­mitani kell. „Én ezt a változást po­zitívumként értékelem, hiszen ezek az állami szervek egy közös folya­mat részét alkothatnák, együtt dol­gozhatnának” - tette hozzá. A tervezett takarékossági intéz­kedésekkel kapcsolatban az MKP szóvivője, Králik Róbert elmondta, a kulturális tárcánál tapasztaltakból kiindulva figyelemmel követik az oktatási minisztérium spórolási szándékának lehetséges következ­ményeit. A közelmúltban a kulturá­lis minisztériumban a kisebbségi osztályt egy másik szervezeti egy­ségbe olvasztották be. „Remélhető­leg elvi és gyakorlati síkon semmi­lyen mértékben nem befolyásolja a kisebbségi status quót, és semmi nem változik a magyar oktatási rendszer és hálózat kárára” - utalt a szóvivő a takarékossági intézkedésekre. Ki­emelte, ha a magyar iskolák ve­szélybe kerülnének, az MKP kész lépéseket tenni. A pénzügyminiszter, Eduard He­ger (OEaNO) még júniusban beszélt arról, hogy a minisztériumoknak összesen több százmillió eurós spó­rolási intézkedéseket kell bevezet­niük. Az oktatási tárcának is csökkentenie kell a kiadásait (TASR-felvétel) a spórolás a magyar iskolákat?

Next

/
Thumbnails
Contents