Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-08 / 184. szám
KÖZÉLET 2020. augusztus 8.1 www.ujszo.com Egyesülne a Híd, az MKP és az Összefogás Az MKP, a Híd és az Összefogás tegnap bejelentették: egyetlen pártba tömörülnek (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Híd, az MKP 6s az összefogás vezetése tegnap úgy határozott, közös politikai szubjektumban szeretnék a folytatni a munkájukat, de sok még a nyitott kérdés. A Magyar Közösség Pártjának (MKP) pozsonyi székházában tartott tárgyalás házigazdája, Forró Krisztián elmondta, megállapodtak, hogy egy közös pártot hoznak létre. „Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi”véli az MKP elnöke. Hozzátette: „A három szubjektum egy közös pártban gondolkodik, amely képviselni fogja a felvidéki magyarságot, valamint Dél- és Kelet-Szlovákia régióinak lakosságát.” Arról is beszélt, jelenleg munkacsoportok létrehozását tervezik, amelyek a közös politikai programmal és az egységes párt szerkezetével kapcsolatos kérdéseket hivatottak megoldani. Arra az újságírói kérdésre, hogy új jogi szubjektumot hoznak-e létre, vagy például az egyik szereplő választási párttá alakulna-e, úgy nyilatkozott, az egyik ilyen szakmai csoport feladata lesz az is, hogy a közös párt létrehozásának technikai feltételeit kidolgozza. Forró szerint a csoportok munkája alapján dől el az is, hogy a közös pártnak lesz-e új arculata. A másik két szubjektummal való együttműködés párton belüli elfogadottságával kapcsolatban az MKP vezetője arról beszélt, előfordulhat, hogy a tárgyalásokon olyan kérdés merül fel, amelyben az Országos Tanácsuknak vagy a pártkongresszusnak kell döntenie. Sólymos bizakodó „Arról beszélünk, hogyan tudunk összefogni, illetve egymást segítve, erőinket egyesítve miként tudunk létrehozni egy közös és erős politikai szubjektumot, amely a demokrácia, a jogállamiság és a proeurópai irányultság alapjain fog állni” - mondta Sólymos László, a Híd elnöke, és hozzátette, egy ilyen pártnak tükröznie kell a szlovákiai magyar társadalom sokszínűségét is. „Egyetértünk abban, hogy erős képviseletet szeretnénk a magyar kisebbség és a déli régiók számára” - fogalmazott. Arról is beszélt, nem felszámolni szeretnék egymást, hanem együttműködni. „A tárgyalássorozat nagyon konstruktívan indult, és bízom benne, hogy meg fog alakulni az az egységes párt, amelyre a választók majdnem nyolcvan százaléka vár” - mondta a magyar szavazók körében végzett felmérésre utalva. Sólymos arra emlékeztetett, augusztus 20-án Komáromban aláírnak egy szándéknyilatkozatot, amelynek a célja, hogy mihamarabb létrehozzanak egy közös politikai szubjektumot. A Híd elnöke elmondta, pártján belül jelentős akarat van arra, hogy meg tudjanak állapodni. Kiemelte, pártja szlovák választói és politikusai is megtalálhatják a helyüket és számításukat az új kezdeményezésben, mivel az létrehozandó szubjektum számára a déli régiók gazdasági felzárkóztatása a cél. Mózes: Nincs kádsrezós Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője azt hangsúlyozta, mozgalmuk egy évvel ezelőtt eleve az egységes magyar képviselet kialakítása érdekében jött létre. „Úgy néz ki, sikerül addig eljutni, hogy egy valóban egységes, közös magyar párt fog létrejönni, amely sokszínű lesz” - fogalmazott. Hozzátette, a generációs és tematikus megújulást is fontosnak tartják, de az egy évvel ezelőtti tárgyalásoktól eltérően, most nincsenek követelményeik arra vonatkozóan, hogy az egyes pártok mely tagjait nem szeretnék a létrehozandó együttműködésben látni. Arról is beszélt, már most megállapodtak, hogy az aktuális témákra közösen fognak reagálni. „így például közösen dolgozunk ki egy stratégiát arra, hogy a szlovák kormány miként tudná az Európai Uniótól most érkező pluszforrásokat a leghatékonyabban felhasználni úgy, hogy Dél- Szlovákiába is minél több támogatás jusson” - fogalmazott. Hozzátette, a világjárvány miatt kialakuló gazdasági válság jelentette kihívásokkal fog kelleni foglalkozniuk. „Ez lehet egy olyan momentum, ami nagyobb támogatottságot tud hozni a magyar érdekképviseletnek” - véli Mózes. A három pártelnök egyaránt kitért az elől a kérdés elől, hogy milyen formában jöhet létre a közös politikai szubjektum, illetve, hogy ennek vajon új arculata lesz-e. Azt sem pontosították, milyen határidőig szeretnék létrehozni az új pártot. Sólymos ezzel kapcsolatban annyit mondott, a következő választáson, ami előreláthatóan a 2022-es összevont megyei és helyi önkormányzati voksolás lesz, a közös szubjektumnak már léteznie kell. Ugyancsak nem nyilatkoztak arról, hogy mit tartalmaz majd az augusztus 20-án aláírandó szándéknyilatkozat. Simon: Kirekesztettek Arra, hogy a mostani egyeztetésre miért nem hívtak meg további politikai szereplőket, így például a parlamenti választáson az MKP-val és az Összefogással együtt induló Simon Zsolt vezette Magyar Fórumot, Forró úgy reagált, a későbbiekben tárgyalásokat kezdenek minden olyan szervezettel, intézménnyel, amely a szlovákiai magyarok érdekeit hivatott képviselni. Mózes szerint már korábban arra jutottak, hogy a Hídra, az MKP-ra és az Összefogásra kell épülnie a közös érdekképviseletnek. „Az elmúlt hónapok munkája, illetve a választási eredmények is azt mutatják, hogy ennek a három pártnak van a legnagyobb relevanciája” - mondta, de hozzátette, végső soron senkit nem szeretnének kizárni. Sólymos arra emlékeztetett, először a Híd és az MKP egyezségét szerette volna, de ha a mostani 3 oldal egyezségre jut, akkor ahhoz szerinte csatlakozhat a többi kisebb párt is. Simon Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott, ha a három párt tárgyalni hívja a Magyar Fórumot, elfogadják a meghívást. „Egyelőre ilyen meghívás még nem történt” - mondta, és hozzátette, a pártját kirekesztették. „A Magyar Fórum építi a regionális struktúráit és készül a helyhatósági választásra” - mondta a pártelnök. Továbbra is sok ételt dobunk a szemétbe NAGYROLAND Ugyan az élelmiszerárak évről évre nőnek, Szlovákia lakossága továbbra is rendkívül könnyedén pazarol az étellel. Sokan nem is gondolnék, de a szemótlerakatokon álló ételhulladék káros lehet a környezetre. Pozsony. Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője rámutatott, hogy egy szlovákiai lakos átlagban évi 100 kilogramm ételt dob a szemétbe, vagyis naponta 270 gramm konyhai hulladékot termelünk (a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ebbe a mutatóba beleszámolták az éttermekben, a szállodákban, valamint a munkahelyeken termelt ételhulladékot is). A szakember szerint a leggyakrabban a kenyér, a zöldség, a gyümölcs és a tejtermékek végzik a fekete konténerben, vagyis a háztartási hulladék között. Káros a környezetre Sadovská hangsúlyozta: a legnagyobb gondot nem önmagában a pazarlás jelenti, hanem az, hogy a kidobott ételhulladék nagy része szemétlerakatokon végzi. Sokan nem is gondolnák, de a konyhai hulladék lebomlása közben üvegházhatású gázok keletkeznek, melyek károsan hatnak a légkörre. A szakértő szerint sokkal jobb megoldás lenne az ételszemét hasznosítása, vagy komposztálással, vagy pedig szemétégetőkkel. Halasztást kértek... A konyhai hulladék hatékonyabb felhasználásáról a parlament tavaly elfogadott egy törvénymódosítást, melynek értelmében a városoknak és a falvaknak 2021-től gondoskodniuk kellene az ételhulladék szeparált gyűjtéséről. Vagyis a megszokott sárga, zöld, kék és fekete kukák mellett újabb konténerek használatára is fel kell készülnünk. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) azonban nemrég bejelentette: a járványhelyzet miatt a 2021-es kezdés elképzelhetetlen, így a parlamenttől egyéves halasztást kémek. „Az új körülményekre való felkészülést ellehetetlenítette a koronavírusjárvány, és az ezzel járó gazdasági válság is, ami jelentős mértékben lefaragta az önkormányzatok bevételeit” - olvasható a ZMOS sajtóközleményében. A szervezet szerint a rendszer technikai biztosítása, és az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárások kiírása költséges, és nem megy egyik napról a másikra. A tervek szerint az ételhulladékot tartalmazó konténereket kéthetente kellene kiüríteni, a kukákat pedig minden ürítés után ki kellene tisztítani. Michal Kalinák, a ZMOS szóvivője hozzátette: a rendszer működtetésén kívül külön anyagi forrásokat kellene áldozni a tájékoztató kampányra is, melyen elmagyaráznák a lakosságnak, mi kerül az új konténerekbe, valamint azt is, miért éri meg a lakosságnak a konyhai hulladék szeparálása. Az új konténerek bevezetését ugyanis a lakosok is megéreznék, hiszen várhatóan néhány százalékkal nőni fog a szemétdíj. ... nem kaptak Hiába a városok és a falvak igyekezete, a környezetvédelmi minisztérium nem áll kötélnek. A szervezettel való egyeztetés után Juraj Smatana államtitkár leszögezte: a zöldtárca nem lesz az „időpontok elhalasztgatásának” minisztériuma. „Nem akarunk részese lenni a kifogásoknak az Európai Biztosság előtt, hogy Szlovákia miért nem teljesíti a kötelességét. Olyan minisztérium szeretnénk lenni, amelyik segít az önkormányzatoknak teljesíteni a feladataikat. Nem Brüsszel, hanem az állampolgárok érdekében” - mondta Smatana. Michal Kica, a zöldtárca másik államtitkára hozzátette: olyan pénzügyi mechanizmus kidolgozásán fáradoznak, mely segítheti a városok és a falvak erre irányuló munkáját. A minisztérium elsősorban az európai uniós támogatásokat szeretné felhasználni. Hasznos tanácsok Éva Sadovská kiemelte: a megemelkedett szemétdíj még így is elhanyagolható amellett, hogy mennyi pénzt pazarolnak el az emberek az étel kidobásával.„A becslések szerint egy szlovákiai lakos évente 100-150 eurót pazarol el azzal, hogy ki kell dobnia a lejárt szavatosságú ételmaradékot” - közölte az elemző. Hozzátette: sokféle módon tudnánk csökkentetni a konyhai hulladék mennyiségét. Legjobb módszer persze az otthoni komposztálás lenne, de ha erre nincs lehetőség, akkor sokat segíthet a tudatosabb vásárlás, a szavatosság ellenőrzése, valamint az ételek és az italok megfelelő tárolása is. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása halasztani szerette volna a konyhai szemét szelektív gyűjtését, de a környezetvédelmi tárca nem engedett (TASR)
