Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-04 / 154. szám
KÖZÉLET Sokan ugyan otthon maradnak, de azért nem mindenki mondott le a nyaralásról Idén minden jel szerint jóval többen töltik a szabadságukat Szlovákiában (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus alaposan ránk ijosztett: a szlovákiai családok döntő többsége idén egyáltalán nem megy el nyaralni, akik pedig terveznek kirándulást, azok nagy része is itthon nyaral. Külföldi útra a lakosság csupán tizede szánta el magát, és a nagyobb pénzszérásnak is búcsút inthetünk. Az elmúlt hetekben Európa-szerte lazítottak a járványügyi szabályokon, és a szlovákiai turisták ma már— kisebb-nagyobb megszorításokkal — szinte az összes kedvenc tengerparti üdülőhelyüket felkereshetik. A járvány okozta sokk és anyagi problémák, valamint a szlovákiai családokra jellemző óvatosság miatt azonban a többség ezt a lehetőséget idén kihagyja. „A járvány első hullámának a lecsengését követően ugyan javult a lakosság hangulata, a szlovákiai családok ennek ellenére idén rendkívül óvatosak az üdülést illetően. A legfrissebb, alig pár napja elvégzett felmérésünk szerint a lakosság 61 százaléka idén egyáltalán nem tervez nyaralást, a családok nagyjából negyede Szlovákián belül utazik el valahová, külföldi utat pedig csak a tizedük tervez” - nyilatkozta Martin Slosiarik, a Focus közvéleménykutató intézet igazgatója. Csak összehasonlításképpen: tavaly a lakosság fele fontolgatta, hogy elmegy nyaralni, több mint a kétharmaduk pedig külföldi utat tervezett. Slosiarik szerint mindezt figyelembe véve, az sem meglepő, hogy míg tavaly a nyaralók 38 százaléka vette igénybe az utazási irodák szolgáltatásait, idén alig több mint a tizedük, vagyis a családok döntő többsége egyénileg szervezi meg az útját. Kerüljük a tömeget A Partners Group SK pénzügyi szolgáltató társaság megbízásából készült Focus-felmérésből az is kiderül, hogy azok is jóval óvatosabban választották ki az úti célt, akik rászánták magukat a nyaralásra. A Szlovákiában nyaralóknak csaknem a fele a hegyi túrázást választja, és látványosan megugrott azok száma is, akik a nyaralójukban, hétvégi házukban töltik a szabadságukat, minél messzebb a nagyobb tömegtől. Az általában nagyobb tömeget vonzó élményfürdőket az itthon nyaralók alig negyede választja. „Idén azonban a külföldön nyaralók is óvatosabbak. Jóval többen vannak például azok, akik a külföldön élő ismerőseiket, családtagjaikat látogatják meg, vagy elzárt nyaralókban töltik a szabadságukat. Míg tavaly a külföldön nyaralók csaknem 90 százaléka választotta a tengerparti utat, idén csupán a háromnegyedük” - tette hozzá Slosiarik. Vékonyabb pénztárca ,A- járvány miatt azonban nem csupán az úti cél kiválasztásánál vagyunk jóval óvatosabbak a tavalyinál, a családok többsége a nyaralásra költött összeget is igyekszik a lehető legjobhan lefaragni” - nyilatkozta Peter Gurecka, a Partners Group SK pénzügyi szakértője. Míg tavaly a nyaralók csaknem 60 százaléka legfeljebb ezereurós keretet szánt az utazásra, idén a megkérdezettek fele 500 eurónál nem szánna többet erre a célra. A többség jóval visszafogottabb költekezést tervez a nyaralás során is. Míg tavaly a megkérdezettek alig harmada vitt magával 250 eurónál kevesebb zsebpénzt, idén csaknem a felük lesz kénytelen beérni ennyivel. „A szűkösebb anyagiak miatt idén még jobban oda kellene figyelnünk arra, hogy előre megtervezzük az út részleteit, elkészítve az ezzel kapcsolatos előzetes költségvetést, hogy ne a helyszínen kelljen szembesülnünk a pénzhiánnyal” - mondta Gurecka. A Partners Group SK szakembere szerint a jelenlegi helyzetben teljes mértékben érthető, hogy a lakosság nagy része óvatosabban bánik a pénzzel.„A nyaralás nem olcsó mulatság, a családoknak így alaposan át kell gondolniuk, mire is költik a pénzüket. A legrosszabb megoldás, ha ezt is hitelből próbálják finanszírozni, még jobban eladósítva a családot” - tette hozzá Gurecka, aki a pénzügyi tanácsadók azon aranyszabályára is emlékeztetett, amely szerint a családoknak az éves bevételeik 5 százalékánál többet nem szabadna költeniük az üdülésre. Dúl a harc az MKP pártelnöki posztjáért CZÍMER GÁBOR A napokban zajlanak az MKP jórési konferenciái, amelyek pártelnökjelölteket állítanak a július 18-án esedékes kongresszusra. Még nem dőlt el, ki vezetheti tovább a politikai formációt, több frakció küzd a hatalomért. Információink szerint a párt szenei járási szervezete Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét jelölte pártelnöknek, aki az idei parlamenti választás során az MKO listáját vezette. A párt dunaszerdahelyi járási konferenciája úgy döntött, az MKP élén Ory Pétert látná szívesen, aki jelenleg a párt Országos Tanácsát (OT) vezeti. Ez utóbbi testület élére pedig Berényi Józsefet, Nagyszombat megye alelnökét javasolták. A nagymihályi járási MKP-sok pedig úgy határoztak, az elnöki tisztségre nem állítanak jelöltet, de az OT élére Furik Csaba Kassa megyei képviselőt, Kisgéres polgármesterét jelölik, aki az MKP ügyvivő elnökségének is a tagja. A Kassa-vidéki járási MKP szintén nem állít elnökjelöltet, de az OT élén ugyancsak Furikot látná szívesen. A lévai járási konferencia az elnöki posztra Berényit, az OT élére pedig Köpöncei Pétert, a nyitrai adóhivatal tanácsadóját javasolták. A Rozsnyói járás MKP-sai az elnöki tisztségre Cziprusz Zoltán Besztercebánya megyei képviselőt, az MKP ügyvivő testületének tagját nominálja. Ezen közép-szlovákiai járási pártszervezet az OT élére ugyancsak Furikot jelöli. A nagyrőcei járási konferencia is Czipruszt jelölte elnöknek. Sajtóinformációk szerint a galántai járási MKP az elnöki poszton a nagymácsédi Forró Krisztián Nagyszombat megyei képviselőt látná szívesen, a testület lapzártánkkal egy időben ülésezett. A párt komáromi és az érsekújvári szervezeteinek konferenciáira csak június 9-én, illetve 10-én kerül sor. Papp Sándor, a losonci járásbéli Kalonda község korábbi polgármestere pedig két hete a Facebook-oldalán jelentette be, hogy szintén pártelnök szeretne lenni. Vállalják? Nem vállalják? Berényi a jelölésével kapcsolatban annyit mondott, nem változott az erre vonatkozó korábbi álláspontja. Lapunknak júniusban ugyanis úgy nyilatkozott, egyértelműen kizárja, hogy újra a párt élére álljon. Korábban évekig ő vezette az MKP-t. Az Új Szónak adott korábbi nyilatkozatában egyben a párt jelenlegi vezetését is bírálta. Ory lapunknak megerősítette, hogy elfogadta a jelölést. „A kongresszuson majd előállók egy koncepcióval. Ennek a lényege, hogy teljes magyar egységben tudok gondolkodni” - mondta. Arra a kérdésre, hogy milyen szoros versenyre számít az elnökválasztás során, azzal válaszolt, a közgyűlésig hátralévő két hétben még sok minden változhat. „Bár én nem csinálom, tudom, hogy a háttérben zajlik a lobbizás” - tette hozzá. Belső forrongás Úgy tudjuk, hogy az MKP közgyűlésén két nagyobb csoportosulás feszülhet egymásnak. Az egyik Ory elnökségét támogatja, míg a másik Berényi személyéhez köthető még annak ellenére is, hogy az utóbbi nem ülne újra a pártelnöki székbe. Helyette a már említett Forró Krisztián szállhat ringbe Oryivel szemben. Információink szerint a kelet-szlovákiai járások képviselői, mint például Furik inkább Berényi körét támogatják. A nyugati országrészen Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő igyekszik pozíciót szerezni. Információink szerint azért cserébe, ha az általa jelölt naszvadi Becse Norbert kerülne az OT élére, akkor az egész kerület Berényi elnökjelöltjét támogatná. A sajtóban megjelent információk szerint ugyanakkor a Komáromi járás inkább Oryt támogatná. A választási rendszor Az MKP országos kongresszusára 200 küldött kap meghívót, a testületben azonban az egyes járási pártszervezetek nem azonos súllyal képviseltetik magukat. Egyes járások több, mások kevesebb küldöttet adnak, attól függően, hogy mekkora az adott régió párttagsága, a magyarok lélekszáma stb. így például a Komáromi 27, az Ersekújvári 21, a Lévai járás pedig 14 küldöttet állít, míg a Dunaszerdahelyi 37, a Rimaszombati 15, a Galántai járás pedig 13 küldöttel rendelkezik. Ebből is látszik, hogy a testületben a legerősebb képviselete Nyitra megyének van, míg a kelet-szlovákiai régiók rendre kevesebb küldöttet adnak. A pártelnökválasztás legfeljebb kétfordulós: az a két jelölt jut tovább a második körbe, akik az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapták. így elvben a második fordulóban végül az nyeri az elnökválasztást, aki legalább 101 küldött voksát elnyeri. Ha egy jelölt már az első körben megszerezné a szavazatok több mint felét, akkor nem kerül sor a második fordulóra. 2020. július 4.1 www.ujszo.com
