Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-04 / 154. szám

KÖZÉLET Sokan ugyan otthon maradnak, de azért nem mindenki mondott le a nyaralásról Idén minden jel szerint jóval többen töltik a szabadságukat Szlovákiában (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus alaposan ránk ijosztett: a szlovákiai családok döntő többsége idén egyáltalán nem megy el nyaralni, akik pedig terveznek kirándulást, azok nagy része is itthon nyaral. Külföldi útra a lakosság csupán tizede szánta el magát, és a nagyobb pénzszérásnak is búcsút inthetünk. Az elmúlt hetekben Európa-szerte lazítottak a járványügyi szabályo­kon, és a szlovákiai turisták ma már— kisebb-nagyobb megszorításokkal — szinte az összes kedvenc tengerparti üdülőhelyüket felkereshetik. A jár­vány okozta sokk és anyagi problé­mák, valamint a szlovákiai családok­ra jellemző óvatosság miatt azonban a többség ezt a lehetőséget idén ki­hagyja. „A járvány első hullámának a lecsengését követően ugyan javult a lakosság hangulata, a szlovákiai családok ennek ellenére idén rend­kívül óvatosak az üdülést illetően. A legfrissebb, alig pár napja elvégzett felmérésünk szerint a lakosság 61 százaléka idén egyáltalán nem tervez nyaralást, a családok nagyjából ne­gyede Szlovákián belül utazik el va­lahová, külföldi utat pedig csak a ti­zedük tervez” - nyilatkozta Martin Slosiarik, a Focus közvélemény­kutató intézet igazgatója. Csak összehasonlításképpen: tavaly a la­kosság fele fontolgatta, hogy elmegy nyaralni, több mint a kétharmaduk pedig külföldi utat tervezett. Slosia­rik szerint mindezt figyelembe véve, az sem meglepő, hogy míg tavaly a nyaralók 38 százaléka vette igénybe az utazási irodák szolgáltatásait, idén alig több mint a tizedük, vagyis a csa­ládok döntő többsége egyénileg szer­vezi meg az útját. Kerüljük a tömeget A Partners Group SK pénzügyi szolgáltató társaság megbízásából készült Focus-felmérésből az is ki­derül, hogy azok is jóval óvatosab­ban választották ki az úti célt, akik rászánták magukat a nyaralásra. A Szlovákiában nyaralóknak csak­nem a fele a hegyi túrázást választ­ja, és látványosan megugrott azok száma is, akik a nyaralójukban, hétvégi házukban töltik a szabad­ságukat, minél messzebb a na­gyobb tömegtől. Az általában na­gyobb tömeget vonzó élményfür­dőket az itthon nyaralók alig ne­gyede választja. „Idén azonban a külföldön nyaralók is óvatosabbak. Jóval többen vannak például azok, akik a külföldön élő ismerőseiket, családtagjaikat látogatják meg, vagy elzárt nyaralókban töltik a szabadságukat. Míg tavaly a kül­földön nyaralók csaknem 90 száza­léka választotta a tengerparti utat, idén csupán a háromnegyedük” - tette hozzá Slosiarik. Vékonyabb pénztárca ,A- járvány miatt azonban nem csupán az úti cél kiválasztásánál va­gyunk jóval óvatosabbak a tavalyi­nál, a családok többsége a nyaralás­ra költött összeget is igyekszik a le­hető legjobhan lefaragni” - nyilat­kozta Peter Gurecka, a Partners Group SK pénzügyi szakértője. Míg tavaly a nyaralók csaknem 60 szá­zaléka legfeljebb ezereurós keretet szánt az utazásra, idén a megkérde­zettek fele 500 eurónál nem szánna többet erre a célra. A többség jóval visszafogottabb költekezést tervez a nyaralás során is. Míg tavaly a meg­kérdezettek alig harmada vitt magá­val 250 eurónál kevesebb zseb­pénzt, idén csaknem a felük lesz kénytelen beérni ennyivel. „A szűkösebb anyagiak miatt idén még jobban oda kellene figyelnünk arra, hogy előre megtervezzük az út részleteit, elkészítve az ezzel kap­csolatos előzetes költségvetést, hogy ne a helyszínen kelljen szembesül­nünk a pénzhiánnyal” - mondta Gu­recka. A Partners Group SK szak­embere szerint a jelenlegi helyzetben teljes mértékben érthető, hogy a la­kosság nagy része óvatosabban bá­nik a pénzzel.„A nyaralás nem olcsó mulatság, a családoknak így alapo­san át kell gondolniuk, mire is költik a pénzüket. A legrosszabb megoldás, ha ezt is hitelből próbálják finanszí­rozni, még jobban eladósítva a csa­ládot” - tette hozzá Gurecka, aki a pénzügyi tanácsadók azon aranysza­bályára is emlékeztetett, amely sze­rint a családoknak az éves bevételeik 5 százalékánál többet nem szabadna költeniük az üdülésre. Dúl a harc az MKP pártelnöki posztjáért CZÍMER GÁBOR A napokban zajlanak az MKP jórési konferenciái, amelyek pártelnökjelölteket állítanak a július 18-án esedékes kongresszusra. Még nem dőlt el, ki vezetheti tovább a politikai formációt, több frakció küzd a hatalomért. Információink szerint a párt szen­ei járási szervezete Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét jelölte pártel­nöknek, aki az idei parlamenti vá­lasztás során az MKO listáját vezet­te. A párt dunaszerdahelyi járási konferenciája úgy döntött, az MKP élén Ory Pétert látná szívesen, aki jelenleg a párt Országos Tanácsát (OT) vezeti. Ez utóbbi testület élére pedig Berényi Józsefet, Nagyszom­bat megye alelnökét javasolták. A nagymihályi járási MKP-sok pedig úgy határoztak, az elnöki tisztségre nem állítanak jelöltet, de az OT élére Furik Csaba Kassa megyei képvise­lőt, Kisgéres polgármesterét jelölik, aki az MKP ügyvivő elnökségének is a tagja. A Kassa-vidéki járási MKP szintén nem állít elnökjelöltet, de az OT élén ugyancsak Furikot látná szívesen. A lévai járási konferencia az elnöki posztra Berényit, az OT élére pedig Köpöncei Pétert, a nyit­­rai adóhivatal tanácsadóját javasol­ták. A Rozsnyói járás MKP-sai az elnöki tisztségre Cziprusz Zoltán Besztercebánya megyei képviselőt, az MKP ügyvivő testületének tagját nominálja. Ezen közép-szlovákiai járási pártszervezet az OT élére ugyancsak Furikot jelöli. A nagyrő­­cei járási konferencia is Czipruszt jelölte elnöknek. Sajtóinformációk szerint a galántai járási MKP az el­nöki poszton a nagymácsédi Forró Krisztián Nagyszombat megyei képviselőt látná szívesen, a testület lapzártánkkal egy időben ülésezett. A párt komáromi és az érsekújvári szervezeteinek konferenciáira csak június 9-én, illetve 10-én kerül sor. Papp Sándor, a losonci járásbéli Ka­­londa község korábbi polgármestere pedig két hete a Facebook-oldalán jelentette be, hogy szintén pártelnök szeretne lenni. Vállalják? Nem vállalják? Berényi a jelölésével kapcsolat­ban annyit mondott, nem változott az erre vonatkozó korábbi álláspontja. Lapunknak júniusban ugyanis úgy nyilatkozott, egyértelműen kizárja, hogy újra a párt élére álljon. Koráb­ban évekig ő vezette az MKP-t. Az Új Szónak adott korábbi nyilatko­zatában egyben a párt jelenlegi ve­zetését is bírálta. Ory lapunknak megerősítette, hogy elfogadta a je­lölést. „A kongresszuson majd elő­állók egy koncepcióval. Ennek a lé­nyege, hogy teljes magyar egység­ben tudok gondolkodni” - mondta. Arra a kérdésre, hogy milyen szoros versenyre számít az elnökválasztás során, azzal válaszolt, a közgyűlésig hátralévő két hétben még sok min­den változhat. „Bár én nem csiná­lom, tudom, hogy a háttérben zajlik a lobbizás” - tette hozzá. Belső forrongás Úgy tudjuk, hogy az MKP köz­gyűlésén két nagyobb csoportosulás feszülhet egymásnak. Az egyik Ory elnökségét támogatja, míg a másik Berényi személyéhez köthető még annak ellenére is, hogy az utóbbi nem ülne újra a pártelnöki székbe. Helyet­te a már említett Forró Krisztián szállhat ringbe Oryivel szemben. In­formációink szerint a kelet-szlovákiai járások képviselői, mint például Fu­rik inkább Berényi körét támogatják. A nyugati országrészen Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő igyekszik pozíciót szerezni. Információink sze­rint azért cserébe, ha az általa jelölt naszvadi Becse Norbert kerülne az OT élére, akkor az egész kerület Be­rényi elnökjelöltjét támogatná. A saj­tóban megjelent információk szerint ugyanakkor a Komáromi járás in­kább Oryt támogatná. A választási rendszor Az MKP országos kongresszusá­ra 200 küldött kap meghívót, a tes­tületben azonban az egyes járási pártszervezetek nem azonos súllyal képviseltetik magukat. Egyes járá­sok több, mások kevesebb küldöttet adnak, attól függően, hogy mekkora az adott régió párttagsága, a magya­rok lélekszáma stb. így például a Komáromi 27, az Ersekújvári 21, a Lévai járás pedig 14 küldöttet állít, míg a Dunaszerdahelyi 37, a Rima­­szombati 15, a Galántai járás pedig 13 küldöttel rendelkezik. Ebből is látszik, hogy a testületben a legerő­sebb képviselete Nyitra megyének van, míg a kelet-szlovákiai régiók rendre kevesebb küldöttet adnak. A pártelnökválasztás legfeljebb két­fordulós: az a két jelölt jut tovább a második körbe, akik az első fordu­lóban a két legtöbb szavazatot kap­ták. így elvben a második forduló­ban végül az nyeri az elnökválasz­tást, aki legalább 101 küldött voksát elnyeri. Ha egy jelölt már az első körben megszerezné a szavazatok több mint felét, akkor nem kerül sor a második fordulóra. 2020. július 4.1 www.ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents