Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-31 / 177. szám
www.ujszo.com | 2020. július 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A tüntető eltüntethető, de a vírus marad Trump arra az Amerikára mutogat, amelyet négy éve kormányoz Donald Trump július 14- én szövetségi egyenruhásokat küldött Oregon államba, Portlandbe, ahol már több mint hatvan napja tüntetnek, és graffitizők firkálják össze a szövetségi bíróság épületét. A tüntetések még hevesebbek lettek, amióta a belbiztonsági minisztérium ügynökei megérkeztek a városba, és az erőszak is napról napra fokozódik. Ellen Rosenblum, Oregon állam főügyésze pert indított a belbiztonsági minisztérium és más szövetségi irodák ellen, mert szerinte alkotmányellenes taktikákkal, ok nélküli, emberrablásnak is beillő letartóztatásokkal próbálják megfékezni a tüntetéseket. Portland polgármestere is tiltakozott az egyenruhások jelenléte ellen, kijelentette, ő nem kérte a szövetségiek segítségét, és a jelenlétük csak rontott a helyzeten. Annak okát azonban kár lenne a portlandi fejleményekben keresni, hogy Trump miért vezetett be ilyen szigorításokat. Sokkal többet árulnak el a legfrissebb júliusi közvéleménykutatások. A FiveThirtyEight felmérése szerint Joe Biden átlagosan 8 ponttal vezet Trump előtt. Kétszer akkora az előnye, mint amennyi Hillary Clintonnak volt 2016-ban, és ez bizony jóval több annál, mint ami még statisztikai hibának nevezhető. A közvélemény-kutatásokból az is kiderül, miért áll egyre rosszabbul Trump szénája. Az egyik fő ok a koronavírus-járvány kezelése. A Fox News közvélemény-kutatása arról árulkodik, hogy - ami a járványt illeti -Bidenben 17 százalékkal többen bíznak, mint az elnökben. Az emberek 29 százaléka gondolja úgy, hogy most a járvány a legnagyobb probléma az országban, és a lakosság több mint fele, 51 százaléka véli úgy, hogy a kormány egyáltalán nem tud mit kezdeni a helyzettel. Nem is csoda, hogy az amerikaiak nem bíznak Trumpban, kezdettől nem vette komolyan a világjárványt. Olyanokat mondott, hogy a vírus majd egyszerűen eltűnik, és kész. Ezzel szemben a halálos áldozatok száma az Egyesült Államokban túllépte a 150 ezret, és a fertőzöttek száma júliusban kétszer annyi volt naponta, mint amennyi áprilisban, a legrosszabbnak hitt időszakban. Úgy tűnik, az amerikaiak nagy része átlát a Trump-féle szemfényvesztésen, az elnök pedig megijedt. Fél. Erről árulkodik az is, hogy a tüntetésekkel kapcsolatos állami nyilatkozatokban sokat olvashatunk az antifákról és az anarchistákról, de szinte semmit a szélsőjobboldali csoportokról, például a Boogaloo mozgalomról, amely kész kirobbantani egy második polgárháborút az államokban. De mivel a szélsőjobboldali csoportok jelenlétével nem lehet a demokraták ellen huhogni, ezért róluk csak a rendőri belső kommunikációkban hallani, amíg az antifákról a Twitteren és Trump beszédeiben. Trump stratégiája, hogy igyekszik elterelni a figyelmet arról a fiaskóról, ahogyan a járványt kezelte. Zavargásokról beszél, a rendbontókra mutogat, és azt mondja, tessék, így fog kinézni Amerika, ha Biden lesz az elnök. Úgy tűnik, cseppet sem tartja ironikusnak, hogy arra az Amerikára mutogat, amelyet ő maga kormányoz négy éve. Csakhogy a stratégia egyelőre nem túl sikeres, hiszen a Fox News szerint az emberek 52 százaléka gondolja, Biden jobban kezelné a faji kérdést, és csupán a lakosság 31 százalék látja úgy, hogy Trump csinálja jobban. Három hónap van hátra az elnökválasztásig. Persze sok minden történhet még, de ha a koronavírus tovább tombol, Trump újraválasztása nagy veszélybe kerül. És ha az amerikaiak odafigyelnek arra, ami külföldön történik, ahol a politikusok hallgattak a tudósokra, Trump esélyei tovább romolhatnak. AZ EGÉSZ KORONA VÍRUS ÁTVERÉS. HA CSÖKKEN A FERTŐZÖTTEK SZÁMA, AKKOR A HALOTTAKÉ MIÉRT NEM CSÖKKEN, MÉG MINŐIG 28. (Kotrha) Megfejtették a koronavírus evolúciós A hatalom erővonalai LAMPL ZSUZSANNA Felháborító, ahogy a kormánypárti politikusok egymást túllicitálva próbálják mentegetni csaló kollégáik kétes diplomaszerzési ügyleteit. És elszomorító, hogy sok ember hisz nekik, és maguk is beállnak a mentegetők sorába különféle mondvacsinált elméleteket terjesztve arról, hogy „ennyit érnek nálunk a diplomák”, és „a legjobb iskola az élet, lám, Matovicnak is diák korában már jól működő cége volt, hát minek strapába volna magát egy vacak diplomamunka megírásával”. Azt gondolom, aki ilyeneket mond, valószínűleg maga is szereti a kiskapukat. így egyáltalán nem meglepő az sem, hogy hazudik. Ugyanis vannak szabályok, amelyek ugyanúgy vonatkoznak a céget vezető és a céget nem működtető hallgatókra, és a többség becsületesen szerez diplomát. És ezeknek a diplomáknak igenis, van értékük. Persze csalók mindig voltak és lesznek, s ha a politikai elit ilyen példát mutat a csaló hajlammal rendelkezőknek, azzal csak lovat ad alájuk. Ez a közerkölcs nyílt rombolása. Ezt a témát akartam részletesebben kifejteni, de aztán jött egy kedves ünnepség. Duba Gyula írónk 90. születésnapját ünnepelte a Szlovákiai Magyar írók Társasága. S akkor jutott eszembe, hogy miért újak értéktelen emberekről, ha írhatok értékesekről? Hogy ki az értékes és ki az értéktelen ember? Az én magyarázatomban az értéktelen az, aki rombol. Az értékes pedig épít, értéket teremt a maga területén. Például finomakat főz, egyenesen rakja fel a falat, értékteremtő embereket nevel, és olyanokat ír, ami építi az emberi lelket. Duba Gyula ilyen, ezt tapasztalatból tudom, ugyanis egyik fő műve, a Vajúdó parasztvilág olyannyira megérintette az én akkor még kiskamasz lelkemet, hogy eldöntöttem, én is valami ilyennel szeretnék majd foglalkozni, és valahogy úgy, ahogyan ő: a puszta tényekről lebilincselően írni. És éleslátással. Mint ahogy tette az 1990. február 20-án, Václav Havelnek címzett, az Új Szóban megjelent nyílt levelében: „A demokrácia, melyre törekszünk (...), erkölcsi viszony is, mely egyben közösségi állapot és a közgondolkodás természetes életeleme. A demokrácia a társadalom belső szokásrendje, meghatározza az élet humánus minőségét és morális értékét. (...) Nos, meg kell állapítanunk, hogy a mai demokratizálási folyamatokban a kizárólagosság antihumánus tényezője erősen munkál. (...) A forradalmi mozgást átszövik és demoralizálják az alantas emberi ösztönök, a személyes érdekek és csoportos bűnök, hatalmába keríti a demagógia lidérce (...) A régi rendszerből éppen az mentődik át, ami igazságtalanságai fő okozója volt: a politikai állásfoglalás egzisztenciális kényszere. A hatalmi pozícióra való törekvés erővonalai talán még megosztóbban hálózzák majd be közéletünket és - túlzó látomás? - még több feszültséget és nyugtalanságot vihetnek társadalmunkba, mint valaha is volt.” Túlzó látomás? FIGYELŐ 23%-ra esett Putyin bizalmi indexe Huszonhárom százalékra csökkent az elnök bizalmi indexe az oroszok körében. A Jurij Levada Független Elemzőközpont felmérése szerint a megkérdezettek 23 százaléka nevezte meg Vlagyimir Putyin államfőt arra a kérdésre válaszolva, hogy melyik politikusban bízik. Egy éve a bizalmi indexe még 40, 2017-ben pedig 59 százalékon állt. Mindemellett a válaszadók 60 százaléka továbbra is támogatja, 33 pedig ellenzi a tevékenységét. Putyint számos bírálat érte amiatt, ahogyan a járványra reagált, és ellenérzést váltott ki az is, hogy az történetét alkotmánymódosítás „lenullázta” eddigi mandátumait, vagyis még további két, hatéves ciklusra hivatalban maradhat. A megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország jó irányba halad (szemben a fél évvel ezelőtti 52 százalékkal), 40 százalék szerint nem. 18 százalék nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Az állami VCIOM közvéleménykutató intézet júniusi felmérésében a válaszadók 28,6 százaléka fejezte ki bizalmát Putyin iránt, a Levada intézetéhez hasonló „nyitott”, többféle választ megengedő módszer alapján. A „zárt” metódus szerint, amikor arra kell válaszolni, hogy megbíznak-e az elnökben, 66,2 százalékos támogatottságot mértek neki. (MTI) Az embereket fertőző koronavírus évtizedeken át terjedt észrevétlenül denevérekben egy kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2- vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a Covid-19- betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse 40-70 éve bukkanhatott fel denevérekben, és már jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átteijedjen. Mindez ismét megkérdőjelezi azokat az összeesküvéselméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el. David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője a BBC Newsnak elmondta, hogy miközben a SARSCoV-2-koronavírus genetikailag nagyon közel áll a legközelebbi ismert denevérvírusokhoz, időben több évtizede szétváltak. -„Ez azt jelzi, hogy ezek az emberre is átterjedni képes vírusok már egy ideje jelen vannak. Meg kell értenünk azt, hogy hol és hogyan terjedtek át a humán populációra” - magyarázta. A kutatók összehasonlították a SARS-CoV-2 genetikai felépítését a denevérekben talált közeli rokonáéval, a RaTG13 víruséval, és genetikailag mintegy 96 százalékban hasonlítanak. A mintát egy patkósdenevérből vették 2013-ban a kínai Jünan tartományban. Ám a csoport azt is feltárta, hogy SARS-CoV-2 viszonylag régen, 1969-ben elágazott az RaTG13-vírustól. A kutatók felfedezték, hogy a kettőnek közös őse van, de mindkét vírus saját evolúciós útját járja évtizedek óta. A denevérek szerte a világon megtalálhatók és hatalmas távolságokra képesek vándorolni. Vírusaik más állatokra is átterjedhettek, különösen azokra, amelyekkel kapcsolatba kerülnek az illegális vadkereskedelem során. Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a tobzoska szerepet játszhatott a SARS-CoV-2-vírus evolúciójában, de ez a tanulmány azt jelzi, hogy erről nincs szó. A tobzoskára az illegális vadkereskedelem során került át a vírus. (MTI)
