Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-03 / 153. szám

2 KÖZÉLET 2020. július 3. iwww.ujszo.com A Benes-dekrétumok ügye több tárca kihívása Ján Miőovsky (OLaNO) mezőgazdasági miniszter szerint a Beneá-dekrétumokat nem akarják megnyitni, csak össz­hangba hozni a jelenlegi jogi helyzettel (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA CZÍMER GÁBOR Tárcaközi munkacsoportot hoznak látra, hogy ellenőriz­zék, az elmúlt években a jogos tulajdonosoknak adták-e visz­­sza a mezőgazdasági terü­leteket. Ennek keretében a Benei-dekrétumokra hivat­kozva most konfiskálni szán­dékozott telkekkel is foglal­kozni fognak. Ján Miőovsky (OLaNO) mezőgazdasági miniszter szerint nem a dekré­tumok kérdését akarják meg­nyitni, csak kiderítenék, mely telkek vannak állami kézben. Arra a kérdésünkre, foglalkoznak­­e azzal, hogy a magyar és német fel­menőkkel rendelkező földtulajdo­nosoknak a Benes-dekrétumokra hivatkozva nem akarja az állam ki­fizetni a D4-es alatti telkeik árát, Miőovsky a tegnap reggeli sajtótá­jékoztatóján azzal válaszolt, szerin­te nincs szó arról, hogy a dekrétu­mok által érintettek esetében akadá­lyoznák a folyamatot. „Nem arról van szó, hogy blokkolnánk a kifize­tést egy adott nemzetiségű konkrét polgár esetében” - mondta a minisz­ter, és hozzátette, inkább az a hely­zet, hogy amennyiben kétség merül fel az eredeti tulajdonosok megálla­pításának folyamatát illetően, igye­keznek azt helyreigazítani. A miniszter szerint az eredeti tu­lajdonosok keresésekor ugyanis egyes ingatlanok nevesítetlen stá­tuszt kaptak, tehát az első körben nem sikerült kideríteni, ki azok mai örököse, de nem is tekintették az in­gatlanokat a dekrétumok következ­tében konfískált vagyonnak. „A Szlovák Földalap munkatársai meg­állapították, hogy az ilyen bejegy­zések helytelenek voltak, ezeket a telkeket egykor tényleg Csehszlo­vákia, illetve a mostani jogutódja, Szlovákia állami tulajdonába kellett volna adni. így aztán csak arról van szó, hogy a második világháború utáni valóságot igyekszünk össz­hangba hozni azzal a valósággal, amely az eredeti földtulajdonosok felkutatásából, a ROEP-eljárásból adódott és amely helytelen volt” — mondta a tárcavezető. Hozzátette, szerinte ez nem a Benes-dekrétumok újbóli alkalmazása, csak az egykori adminisztratív hibák kij avítása. Adminisztratív hiba? Ahogy arról korábban beszámol­tunk, a Pozsonyt elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya pozsonypüspöki szakasza alatt lévő telkek tulajdo­nosai nem kapták meg az ingatlan­jaikért járó jelentős összeget, mert a földalap egy ponton arra kezdett el hivatkozni, hogy a telkeket a Benes­­dekrétumok alapján a negyvenes években konfiskálni kellett volna. A kérdéses földterületek elkobzására azonban 75 évvel ezelőtt valamiért nem került sor. Sokszor az admi­nisztratív folyamat akadt meg, illet­ve egyes esetekben konfiskációs végzést sem adtak ki, máskor pedig ugyan volt döntés az elkobzásról, de az érintettek még az 1948-as kol­­lektivizáció előtt vissza tudták sze­rezni a tulajdonukat stb. A minisz­ter által is emlegetett ROEP-eljárás nyomán a valamilyen okból a negy­venes években nem konfískált in­gatlanokat örökölték most meg az egykori pozsonypüspöki magyarok és németek leszármazottai. Ezeken a földterületeken húzódik az épülő D4-es autópálya. A földalap azon­ban a dekrétumokra hivatkozva le­állította a telkek árának kifizetését. A tárcavezető tegnapi válaszából pedig nem világos, mit tekintenek majd az egykori adminisztratív hi­ba kijavításának, mely telkek tulaj­donosaként ismerik el az államot és melyek esetében az örökösöket. Ennél fogva az sem tudható, hogy az érintett földtulajdonosok hozzájut­­nak-e végül a telkeikért járó pénz­hez. A Benes-dekrétumok ugyanis a kollektív bűnösség elve alapján az akkori Csehszlovákiában élő összes magyarra és németre föld- és va­gyonelkobzást szabtak ki bünteté­sül. Mór egyeztetnek A minisztériumnál külön is ér­deklődtünk, hogy konkrétan milyen lépéseket terveznek. A szóvivő, Dá­niel Hrezík lapunkkal azt közölte, a mezőgazdasági, a belügyi, az igaz­ságügyi, a közlekedésügyi és a kül­ügyi tárca, illetve a földalap bevo­násával egy munkacsoportot alakí­tanak. „Közösen fogunk küzdeni azok ellen a csalók ellen, akik a föld­területekkel való üzérkedésből akarnak profitálni. Mindezt főleg abban az esetben, amikor sok bizo­nyíték van arra, hogy a kérdéses földterület az állam tulajdonát kell képezze” - fogalmazott a szóvivő. A rendkívül értékes pozsonypöspöki telkek esetében a földalap korábban mindössze azzal érvelt az állam tu­lajdonjoga mellett, hogy az egykori tulajdonosok legnagyobbrészt ma­gyarok és kis arányban németek vol­tak, így a dekrétumok alapján az ő tulajdonukat biztosan konfiskálni kellett volna. Miőovsky még hétfőn tárgyalt Boris Zemkóval, a tárca főosztályve­zetőjével, Gabriela Bartosovával, a Szlovák Földalap igazgatójával, Pető Tiborral, Magyarország nagyköve­tével és Berényi Józseffel (MKP), Nagyszombat megye alelnökével az autópálya pozsonypüspöki szakasza alatti földterületek ügyéről. A miniszter lapunk kérdésére re­agálva tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, az egyeztetés ered­ménye a már említett munkacsoport létrehozása, amely majd foglalkozik a földek kérdésével. „A problémá­nak történelmi gyökerei vannak, és bizonyos mértékben több tárcának is kihívást jelent” - fogalmazott Mi­­covsky. „Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy ez nem azt jelenti, hogy megnyitjuk a Benes-dekrétumokat, csak összhangba hozzuk a jelenlegi jogi helyzettel” - tette hozzá. Mint mondja, az archívumokban található dokumentumok segítségével fogják igazolni, melyek azok a telkek, ame­lyek az államhoz tartoznak. „Az is lehet, hogy több ezer hektárról van szó, hiszen nem csak az autópálya alatti telkekről beszélünk, úgyhogy ez a probléma a jövőben biztosan több megoldást is magával hoz” - véli a tárcavezető. Még nincs egyezség a minimálbérről MOLNÁR IVÁN A munkáltatók és a szakszer­vezetek az e heti találkozó­jukat követően jeleztók, hogy nem sikerült egyezségre jutniuk a jövő óves minimál­bérről, ós az elkövetkező na­pokban már nem is terveznek újabb tárgyalásokat. Pozsony. „A szakszervezetek eleve azzal a felhatalmazással jöttek el a tárgyalásokra, hogy semmiben sem engednek a munkáltatóknak. Miről kellene akkor így egyáltalán tárgyalnunk?” - tette fel a kérdést Martin Hosták, a Munkáltatók Or­szágos Szövetségének (RÚZ) a tit­kára. Szerinte a munkáltatók to­vábbra is azt tartanák a legjobb meg­oldásnak, ha a minimálbér egyálta­lán nem nőne, sőt, ha lehetne, jövőre még le is faragnának az idei 580 eu­­rós minimálbérből. Módosítanának a minimálbér kiszámításának a sza­bályain is, és azt is szeretnék elérni, hogy az egyes szociális juttatásokat és bérpótlékokat ne a minimálbér alapján számolják ki. Cégek szűnhetnek meg Hasonló véleményen van a másik munkáltatói érdekvédelmi szerve­zet, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke, Rastislav Machunka is. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a minimál­bér jövőre ne nőjön. Ha erre mégis sor kerül, ennek a negatív következ­ményeiért a kormány lesz a felelős” - mondta Machunka. A munkálta­tók elsősorban arra hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatti drasztikus gazdasági visszaesés időszakában teljesen elhibázott döntés lenne a minimálbér emelése. Az ezzel járó többletterhek miatt ugyanis rengeteg cég kerülne a megszűnés határára, aminek végső soron így is az alkalmazottak innák meg a levét. Keresik a felelőst A szakszervezetek szintén a má­sik felet teszik felelőssé azért, hogy zátonyra futottak a tárgyalások. „Számunkra a minimálbér befa­gyasztása vagy csökkentése elfo­gadhatatlan. Mivel a munkáltatók semmi egyébről nem hajlandók tár­gyalni, továbbra is tartjuk magunkat az eredeti követeléseinkhez, vagyis ahhoz, hogy a jövő évi minimálbér kiszámításánál a tavaly elfogadott képletet vegyék alapul, aminek kö­szönhetően 656 euróra nőhetne a minimálbér” - mondta el Marián Magdosko, a Szakszervezetek Szö­vetségének (KOZ) az elnöke. Sze­rinte a gazdaság felfuttatásának az egyik legjobb módszere a hazai fo­gyasztás fellendítése lenne, amihez elengedhetetlen a bérek növelése. Új szabályok jöhetnek A hatalmas nézetkülönbségek miatt szinte biztos, hogy a munkál­tatók és a szakszervezetek nem egyeznek meg, ami elvileg akár ez utóbbiaknak kedvezhetne, hiszen a hatályos szabályok szerint a mini­málbért így az emlitett képlet alap­ján számítanák ki, vagyis valóra vál­hatna a szakszervezetek 656 eurós minimálbérről szőtt álma. Az előze­tesjelzések szerint azonban idén is a kormányé lehet a végső szó, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező idő­szakban valószínűleg módosítanak a szabályokon. A tervek szerint ugyan jövőre is nőhet valamelyest a mini­málbér, az említett képletet azonban vagy átdolgozzák, vagy végleg ki­dobják. A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint a legna­gyobb eséllyel a munkáltatók azon javaslatára bólinthat rá a kormány, amely alapján a jövőben már nem a minimálbér alapján számolnák ki az egyes szociális juttatások és bérpót­lékok nagyságát. A munkáltatók ál­tal gyakran bírált szabály megszün­tetése ellen az elmúlt időszakban Milan Krajniak munkaügyi minisz­ter sem tiltakozott. Krajniak koráb­ban azt is felvetette, hogy a mini­málbér ágazatonként más-más le­hetne, vagyis a nagyobb fizetést biz­tosító ágazatokban magasabb lenne. Ezzel részben a szakszervezetek is egyetértenének, Emil Machyna, a Kovo szakszervezet elnöke szerint azonban a legalacsonyabb ágazati minimálbér ez esetben sem lehetne alacsonyabb a jelenlegi országos minimálbérnél. A legkisebb esélye a regionális minimálbér elfogadásának van, amit nemrég Richard Sulik gazdasági miniszter vetett fel. Eszerint régión­ként más-más minimálbért szabná­nak meg, figyelembe véve az adott régió átlagbérét. E tekintetben azon­ban a kormányon belül sincs egyez­ség, a Szakszervezetek Szövetsége pedig jelezte, hogy ezzel soha nem értenének egyet, a regionális mini­málbér miatt ugyanis szerintük to­vább mélyülne az ország egyes ré­giói közötti gazdasági szakadék.

Next

/
Thumbnails
Contents