Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-29 / 175. szám
www.ujszo.com I 2020. július 29. KÖZÉLET 3 Az egészségügy legnagyobb kihívásai A leterhelt személyzet helyzetén jelentősen javíthatna az egészségügy elektronizálása, valamint az, ha az emberek nagyobb mértékben kihasználnák az orvosokkal való telefonos konzultáció és az elektromos receptek adta lehetőséget. Nálunk ugyanis egy lakos évi 11-szer látogat el orvoshoz. • (Somogyi Tibor felvétele) NAGYROLAND Pozsony. Elkerülhető halálesetek, elhanyagolt szűrősek, orvoshiány - a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporitelfia) elemzői szerint ezek tartoznak a szlovák egészségügy legnagyobb kihívásai közé. Az egészségügyben dolgozó szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a szlovák betegellátás minősége csakis rendszerszintű változtatások után javulhat. Nem elegendő egyes részterületekre koncentrálni, hanem lépésről lépésre kell bevezetni az átfogó reformokat, amelyek hosszadalmasak ugyan, de csakis ezek hozhatnak valódi előrelépést. Az újítások azonban nemcsak költségesek, hanem akár népszerűtlenek is lehetnek, így nem csoda, hogy a politikai vezetés nem feltétlenül hajlik a kemény döntések meghozatalára (példaként megemlíthetjük Andrea Kalavská egykori smeres egészségügyi miniszter kórházreformját, amelyet végül a saját pártja vétózott meg a parlamentben). Az új kormány és az egészségügyi tárca új vezetése a következő négy évre rendszerszintű változtatásokat ígér. A Szlovák Takarékpénztár elemzői legfrissebb tanulmányukban összeszedték az egészségügy legfontosabb kihívásait, amelyekkel a szaktárcának még ebben a megbízatási időszakban kell szembenéznie. Elkerülhető halálesetek Az elemzők szerint a szlovák egészségügy egyik legnagyobb kihívása, hogy jelentős mértékben csökkenjen az elkerülhető halálesetek száma - akkor beszélünk elkerülhető halálesetről, ha a beteg amiatt vesztette életét, hogy nem kapott megfelelő minőségű ellátást, vagy pedig nem látták el időben. Az európai uniós átlaghoz képest nálunk 2,5-szer több beteg hal meg „feleslegesen”. Ezzel szorosan összefüggő, szintén aggasztó mutató, hogy bár az országban fokozatosan nő a születéskor várható átlagéletkor (nálunk 77 év körül mozog), viszont jócskán elmaradunk a nyugat-európai országoktól, ahol az átlagéletkor 80 év felett van. Az sem mindegy, hogy mennyi évet élünk le egészségesen. Az elemzők rámutattak, hogy Németországban és Franciaországban az 50. életévüket betöltő emberek azzal számolnak, hogy még legalább 20 évig nem fognak betegeskedni, Szlovákiában viszont az emberek úgy gondolják, hogy már 62 éves koruk körül kezdenek leépülni. A megelőzés fontossága A közép-kelet-európai országokban jóval gyakrabban halnak meg az emberek a vérkeringési rendszerrel összefüggő betegségekben, valamint rákban, mint Nyugat-Európában. „Ezeknek a betegségeknek a jelentős részét hatékonyan lehetne kezelni, ha korai szakaszban észlelnénk őket. Sok életet megmenthetne a megelőzés, például a szűrővizsgálatok számának növelése” - írják a takarékpénztár szakemberei. A megelőzés nemcsak hatékonyabb, hanem olcsóbb megoldás is, hiszen jóval kevesebb kiadással járna, ha nem kellene a drága kezeléseket finanszírozni. Az elemzők szerint az egyik legolcsóbb és legjobb megelőző módszer az oltások beadatása, amelyben Szlovákia szintén elmarad az EU-s átlagtól. Az elemzők az influenza elleni oltást említik, amelynek beadatási aránya a 65 év fölötti, legvészélyeztetettebb korosztály esetében nálunk mindössze 10 százalék körül mozog. Az uniós átlag ezzel szemben 44 százalék. Az elemzők azért is tartják fontosnak az oltások megemlítését, mert a koronavírus elleni harcban komoly szerepe lesz annak, hányán oltatják be magukat. Elvándorló orvosok A problémát tovább tetézi az egészségügyben uralkodó munkaerőhiány. Azt, hogy az országban kevés az orvos, már most is érezzük, és a takarékpénztár előrejelzése szerint akár rosszabb is lehet a helyzet, hiszen a lakosság fokozatosan elöregedik, így még több embernek lesz szüksége az ellátásra. Arról nem is beszélve, hogy az orvosok is kiöregednek: a közép-kelet-európai régióban az 55 év feletti orvosok aránya 25^15 százalék. A fiatal orvosgeneráció viszont javarészt külföldre vándorol. A jövőben tehát nagyobb szükség lesz a betegellátásra, mint korábban, viszont ha az egészségügyi minisztérium nem hoz jelentős változtatást, még kevesebb orvos lesz, mint most. A leterhelt személyzet helyzetét javíthatja az egészségügy elektronizálása, valamint a páciensek távolról, telefonon keresztül történő diagnosztizálása, amelyet a koronavírus idején lehetőségünk volt megtapasztalni. Az elemzők szerint azonban nálunk kevesen élnek a telefonos konzultációval, és az elektronjkus recepteket sem használjuk ki eléggé, pedig mindezek jelentősen lecsökkentenék a látogatások számát. A szlovák egészségügyre amúgy is jellemző, hogy a betegek inkább a személyes látogatást részesítik előnyben: nálunk egy lakos átlagban évi 11-szer látogat el az orvosokhoz. A szaktárcára várva „A közép-kelet-európai országok egészségügyi rendszerének számos kihivással kell szembenézniük. A lakosság elöregedésétől és pénzügyi problémáktól kezdve a szűrések megerősítésén át egészen a munkaerőhiány megoldásáig, valamint a digitalizációig. Ezen részterületek támogatása azonban látványosjavulást hozna a lakosság életszínvonalában” - olvasható a tanulmányban. Az egészségügyi minisztériumnak eddig a koronavírus-járvány következményeivel kellett foglalkoznia, így nem igazán volt lehetőségé elindítani az ígért reformokat. Most azonban az egészségügy már a megszokott üzemben működik, így a tárcának lassan cselekednie kell. Lapunk továbbra is figyelni fogja az egészségügyben zajló változásokat, és megpróbáljuk felhívni a közvélemény figyelmét a legégetőbb problémák megoldására. WHO: messze még a közösségi immunitás A kollektív vagy nyájimmunitás csak akkor alakul ki, ha a lakosság 50-60 százaléka immunis a vírus ellen (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz, hogy nyájimmunitás alakulhasson ki, az emberek legalább 50-60 százalékának immunisnak kellene lennie az új koronavírus ellen - jelentette ki Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik vezető tudósa. Pozsony. Nyájimmunitásról akkor beszélünk, amikor már elegendő ember szervezete képes ellenállni az adott vírusnak, így a terjedése lecsökken, majd jobb esetben végleg visszaszorul. A koronavírus elleni nyáj immunitást az utóbbi hónapokban főleg Svédországgal kapcsolatban emlegették, mivel az ottani kormány egészen más járványkezelési stratégiát választott, mint az európai országok többsége: míg a legtöbb államban komoly szigorításokat hoztak, addig Svédországban többé-kevésbé normális ütemben zajlott az élet, az emberek továbbra is jártak dolgozni, az iskolák és az éttermek sem zártak be. A svéd kormány azzal számolt, hogy minél több ember kapja el a vírust, annál többen lesznek immunisak a betegségre, így védőoltás nélkül, természetes úton alakulhat ki a nyáj immunitás. óvatosan, nincs oltás Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet szakértője azonban nemrégiben kijelentette: a világ még nagyon messze áll attól, hogy nyájimmunitás alakulhasson ki. Elmondása szerint ehhez legalább 50-60 százalékos védettségre lenne szükség, a jelenlegi tanulmányok viszont arra utalnak, hogy átlagban a populáció 5-10 százalékánál alakult ki védettség, a leginkább sújtott országokban pedig legfeljebb 20 százalékról beszélhetünk. A szakértő hangsúlyozta: a nyájimmunitás nemcsak természetes úton alakulhat ki, hanem a védőoltás segítségével is. Mivel azonban egyelőre nincs kész a vakcina, az országok vezetőit továbbra is óvatosságra intette. „Sokkal egyszerűbb a védőoltásos megoldás. Egyrészt gyorsabb, másrészt pedig sokkal kevesebben halnak meg” - mondta Swaminathan. Áttörések Az utóbbi időben ismét olyan hí-' rek jelentek meg a sajtóban, hogy egy-egy kísérleti stádiumban lévő vakcina esetében jelentős áttörést értek el. Az egyik legbiztatóbb az Oxfordi Egyetem kutatóinak munkája, akik április óta több mint ezer önkéntes bevonásával végeztek kísérleteket, és eddig igencsak ígéretes hatásról számoltak be. Ez azonban még nem elegendő, a szakembereknek most nagyobb tömegen kell kimutatniuk a szer hatását, és egyelőre még az sem világos, hogy a vakcina mennyi ideig nyújthat védettséget a vírus ellen. Oroszországból szintén érkeztek olyan hírek, hogy kész a koronavírus elleni védőoltás, azonban a védelmi minisztérium által közölt információkból egyelőre csak annyi derült ki, hogy a katonák egy-egy kisebb csoportjánál vált be az oltás, a tömeges tesztelés csak most kezdődik. Swaminathan ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a sebesség ugyan nagyon fontos, de nem mehet a biztonsági és hatékonysági előírások rovására. „Szó sem lehet arról, hogy az első kész vakcinát rögtön beadják több millió embernek anélkül, hogy megbizonyosodtunk róla, valóban segít-e, és hogy egyáltalán biztonságos-e ahhoz, hogy tömeghasználatra bocsássuk” - közölte a WHO szakembere. Nem lesz kötelező Marek Krajcí (OEaNO) egészségügyi miniszter nemrégiben elmondta: Szlovákia folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal a készülő vakcina felvásárlásáról. A tárcavezető szerint jelenleg 3 millió védőoltás megrendelését tervezik, amelynek beadatása nem lesz kötelező. Az egészségügyi tárca azonban erősen javasolni fogja az oltást, főleg a veszélyeztetett csoportoknál, vagyis az időseknél és a krónikus betegeknél. Ennek érdekében országos információs kampányt indítanának. Pavol Jarcuska, a nemrégiben létrehozott járvány bizottság elnöke elmondta: a védőoltás szerinte akár már az év végére is elkészülhet. (nar, euronews, reuters, TA3)
