Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-28 / 174. szám
10 FUTBALLTÖRTÉNELEM FOCITIPP ■ 2020. JULIUS 28. www.ujszo.com Ötven éve villan a sárga és a piros lap A kolumbiai Gerardo Bedoya 45 kiállítása még sokáig világcsúcs marad A piros lap a labdarúgás talán legkegyedenebb büntetése, egy kiállítás gyökeresen változtathat a játék képén, hátrányba kerül a vétkes csapat. Ráadásul az eset súlyosságától függően még eltiltást is vonhat maga után. A madridi AS számítása szerint a topligák 2019-2020-as idényében eddig a legtöbb piros lapot az olasz a Serie A-San osztották ki, 78-at. A francia Ligue 1-ben 78, a spanyol La Ligában 64, a német Bundesligában 52, míg az angol Premier League-ben csupán 48 alkalommal éltek a játékvezetők ezzel a büntetési formával. A legdurvább csapatnak a Monaco számított, amely 10 pirosat kapott, a hercegség csapatát a Genoa követte 8 kiállítással, a Torino, a Betis és az Espanyol 7-7, a Bayer Leverkusen 6 piros lapot kapott. Vizualitás és kommunikáció A laprendszer bevezetése a labdarúgás történetének újkorára tehető. Persze voltak korábban is különböző fegyelmezési módszerek, hiszen a szabályok megsértéséért az első büntetést 1872-ben vezették be, amikor a kezezésért közvetett szabadrúgás járt. Két évvel később már akadtak olyan döntnökök, akik vitás esetekben megpróbáltak közvetíteni a csapatkapitányok között, azonban az első játékvezetők csupán 1881- ben jelentek meg. Innentől kezdve volt lehetőség arra, hogy a feleket úriemberekhez méltadan viselkedés miatt figyelmeztessék, vagy erőszakos cselekményért leküldjék a pályáról. Felmerülhet a kérdés, ha megvolt a fegyelmezés lehetősége, miért kellett bevezetni a lapokat? Nos, a vizualitás és a kommunikáció miatt. Az 1962-es világbajnokság első fordulójában az angol Ken Aston annyira jól vezette a Chile-Svájc mérkőzést, hogy a FIFA vezetői felkérték a Chile-Olaszország öszszecsapásra is, amelyről sejteni lehetett, hogy nem lesz könnyű csata. Nos, nem is lett, Aston a 8. percben Giorgio Ferrinit, a 41. percben Mario Dávidot is leküldte a pályáról, mert futball helyett pankráció zajlott, amelyben a dél-amerikaiakat sem kellett félteni. Chile végül kettős emberelőnyben játszva 2-0- ra győzött, a BBC sportkommentátora, David Coleman a „fútballtörténelem leghülyébb, legszörnyűbb, legundorítóbb és legszégyenteljesebb” mérkőzéseként emlékezett vissza rá. „Ez nem futball volt, nekem katonai hadműveletek bírójaként kellett tevékenykednem” - mesélte évekkel később Aston, aki ekkor szembesült először a kommunikáció hiányával, ugyanis Ferrini nem akarta megérteni, hogy olyan durva volt, hogy el kell hagynia a pályát. A londoni csúcsforgalom segített Az angol sportember 1963-ban visszavonult, csadakozott a FIFA játékvezetői bizottságához, és négy évvel később, az angliai vébén hasonló helyzetbe keveredett. Az Anglia—Argentína negyeddöntő A futball történetében Alberto Bedoya kapta a legtöbb piros lapot, a BL-ben az a Sergio Ramos, aki kénytelen kihagyni a City elleni nyolcaddöntőt is (Fotó: tasr/ap) Ramos már beállította a BL-csúcsot Ha minden a tervek szerint alakul, és nem tesz keresztbe a koronavírus, akkor augusztus 7-8-án ismét mérkőzéseket rendeznek a Bajnokok Ligájában. A nyolcaddöntőből még négy visszavágó van hátra, és az egyik legnehezebb helyzetben a spanyol bajnok Real Madrid van, amely hazai pályán 2-1-re kikapott a Manchester Citytől, ráadásul elveszítette egyik legjobb emberét, a védelem legfontosabb tagját, Sergio Ramost. A 34 éves, 170-szeres válogatott labdarúgó eltiltását tölti, a február 26-i odavágó hajrájában piros lapot kapott - pályafutása során már a huszonhatodikat. Ramos ezzel beállította a holland Edgar Davids és a svéd Zlatan Ibrahimovic BL-rekordját, mindannyian négy-négy alkalommal kerültek a kiállítás sorsára. Zinedine Zidane a hírek szerint már ki is találta a megoldást, a védelem tengelyébe Raphael Varane mellett a brazil Éder Militao kerül majd, akinek vannak jó élményei, hiszen a szezonban hat olyan bajnokin is játszott, amikor csapata nem kapott gólt. A legtöbb piros lap a BL-ben I ■ ■ ■ Sergio Ramos, Zlatan Ibrahimovic, Edgar Davids ■ 11 Marco Verratti, Patrick Vieira, Marcelinho, Vedat Inceefe, Joannisz Kalicakisz, Cristian Chivu, Philippe Mexés, Joel Veltman 35. percében az addig öt figyelmeztetést kiosztó nyugatnémet játékvezetővel, Rudolf Kreideinnel összeveszett a dél-amerikaiak csapatkapitánya, Antonio Rattin. Kreidein leküldte a pályáról a játékost, aki nem volt hajlandó távozni. Ken Aston a nézőtérről lement, elmagyarázta spanyolul a helyzetet és levezette a pályáról Rattint. Másnap a lapok arról írtak, hogy a bíró állítólag figyelmeztette meccs közben Bobby és Jack Charltont is, noha ezt nem jelezte nyilvánosan. Az angolok szövetségi kapitánya, Alf Ramsey a FIFA-hoz fordult, hogy tisztázza a kérdést, ez késztette arra Astont, hogy elgondolkodjon azon, hogyan lehetne világosabbá tenni a történteket mindenki számára. Egy nap a londoni csúcsforgalomban ülve eszébe jutott a megoldás. „Amint ráhajtottam a Kensington High Streetre, a jelzőlámpa pirosra váltott. Azt gondoltam: sárga, nyugodj meg; piros, állj meg!” - mesélte később. Tanáremberként jól tudta, hogy fontos kommunikálni azokkal, akiket irányítani szeretne. Az ödetével felkereste a nemzetközi szövetséget, amely úgy döntött, az 1970-es világbajnokságon bevezeti a lapokat. Mexikóban nem kellett használni a pirosat, a sárga azonban a FIFA adatai szerint 58 alkalommal előkerült. Noha nem aratott kirobbanó sikert, szép lassan világszene elterjedt. Angliában csupán 1976-ban vezették be, az első játéknapon mindjárt kétszer is villant a piros: a Blackburn Roversben szereplő David Wagstaffe lett az első, aki megkapta vitatkozás miatt, majd aznap délután a Manchester United legendája, George Best is kiállíttatta magát káromkodásért. A játékvezetők azonban jobbára csak demonstratív jelleggel hásználták, ezért 1981-ben az FA úgy döntött, hogy beszünteti a piros lapokat abban a reményben, hogy ez megnyugtatja a lelátón egyre durvábban megnyilvánuló szurkolókat. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályalkotó testületé (International Football Association Board - IFAB) 1987-ben felszólította az FA-t, hogy ne menjen szembe a trendekkel, így azóta ismét hordanak maguknál piros lapokat a játékvezetők. A futballtörténelem mészárosa Ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor a futballtörténelem legnagyobb mészárosának járó képzeletbeli trófea a kolumbiai fenegyereket, Gerardo Alberto Bedoya Múnerát illeti. Bedoya 1975. november 26-án született Ebéjico városában, pályafutását védőként kezdte, de gyakran játszott védekező középpályásként is. Junior korában az Envigado FC-ben figyelt fel rá a Deportívo Pereira, ahol 21 évesen bemutatkozhatott a profik között. 1998-ban vette meg a Deportívo Cali, és Jose Hernandez keze alatt fiatalon bajnok lett, 1999-ben pedig döntőt vívhatott a Libertadoreskupában, azonban tizenegyesekkel alulmaradt a brazil Palmeirasszal szemben - Bedoya volt az egyik kolumbiai, aki elhibázta a büntetőjét. 2001-ben az argentin Racing Clubhoz igazolt, és Apertura-címhez segítette csapatát. Egyértelműen ekkor volt a csúcson, hiszen bekerült a válogatottba is, és tagja volt a 2001-ben Copa Américát nyert együttesnek, amely hat győzelemmel, kapott gól nélkül lett kontinensbajnok. Bedoya kiválóan futballozott, a Honduras elleni elődöntőben gólt szerzett, így nem véleden, hogy évekig meghatározó tagja volt a nemzeti csapatnak. 2009-ig 49 meccsen lépett pályára és négyszer volt eredményes. A sikereket azonban beárnyékolta a durva játéka, nem véledenül érdemelte ki a Fenevad becenevet: húszéves profi pályafutása során összesen 45 piros lapot kapott (Kolumbiában 34-szer, Argentínában hatszor, a Libertadores-kupában kétszer, a Copa Suramericanán pedig háromszor állították ki), de azóta másodedzőként is eljutott addig, hogy kétszer elzavarták a kispad mellől. A FUTBALLTÖRTÉNELEM LEGTÖBB PIROS LAPOT KAPOTT JÁTÉKOSAI 45 I Gerardo Bedoya (kolumbiai) 27 ■ Cryil Rool (francia) 261 Sergio Ramos (spanyol) 22 ■ Alexis Ruano Delgado . (spanyol) 21 ■ Paolo Montero (uruguayi) 18 ■ Pablo Alfaro (spanyol) 17 ■ Yannick Cahuzac (francia) 14 ■ Felipe Melo (brazil) 12 ■ Vinnie Jones (angol) Nem szabad csak a rosszra emlékezni „Mielőtt elmentem volna a házába, hogy interjút készítsek vele, egy matadorral beszéltünk, hogy elemezze az ő személyiségét. Nos, élőben pontosán az ellenkezője volt, mint amit elvárhatnánk tőle” - mesélte a BBC-nek Carl Worswick kolumbiai sportújságíró, aki szerint össze sem lehet hasonlítani a pályán és a pályán kívüli Bedoyát. „Olyan ember, aki képes azonnal robbanni, a pályán képtelen volt kontrollálni magát. De kiderült, hogy a kispad mellett ugyanilyen fékevesztett vaddá válik. A cserejátékosok nem hitték el, úgy nevettek, amikor másodedzőként az első meccsét töltve már 21 perc után kiállították.” Amikor szóba kerül a neve, mindig a legalattomosabb labdarúgók között emlegetik, noha Racingrajongók a legnagyobb tisztelettel beszélnek róla, és úgy emlegetik, mint a játékos, aki minden mérkőzésen százszázalékosan teljesített, így vélekedik róla egykori csapattársa, a 30 éves Omar Vásquez, akivel 2007 és 2010 között a kolumbiai Millonarios-ban futballozott. ,A társadalmunkban nem szokadan, hogy az emberek csak a rossz dolgokra emlékeznek. De vele kapcsolatban meg kell említeni, hogy az ország egyik nagyszerű játékosa volt. Győztes típus, történelemcsináló, aki a legjobb kolumbiai és argentin csapatokban játszott és szerzett címeket. Számomra kiváltság, hogy megoszthattam vele az öltözőt, nagyon élveztem az együtt töltött időt, rengeteg jó emlékem van róla” - mondta a BBC-nek. Pincési László
