Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-28 / 174. szám

8 I RÖVIDEN Tűzharc a libanoni határnál Jeruzsálem. Tűzharc tört ki az izraeli hadsereg és a libanoni síita Hezbollah egysége között a liba­noni határnál -jelentette az izra­eli 12-es kereskedelmi televízió tegnap délután. A tévé értesülése szerint a Hezbollah egyik cso­portja támadó akciót próbált végrehajtani a vitatott Seba ül­tetvények nevű területnél a libanoni-izraeli-szíriai határ há­romszögében, amelyet az izraeli hadsereg sikeresen visszavert. A Hezbollah katonái a határ izraeli oldaláról lőttek izraeli katonákra. Az akció a Hezbollah válasza volt egy múlt héten Szíriában, Damaszkuszban végrehajtott iz­raeli légicsapásra, amelyben éle­tét vesztette a Hezbollah egyik harcosa. Az izraeli hadsereg fel­szólította a határ mentén élőket, hogy tartózkodjanak otthonaik­ban, és elrendelte a határ menti üdülőlétesitmények, kajakköl­csönzők bezárását. (MTI) Be kell tartani a tűzszünetet Moszkva. Fontos fejlemény, hogy a Donyec-medencében hajnalban hatályba lépett a ha­táridő nélküli tűzszünet, ám azt a konfliktusban részes mindkét félnek maradéktalanul tisztekben kell tartania -jelentette ki Dmit­­rij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak tegnap Moszkvá­ban. Peszkov a kölcsönös biza­lom megerősítése felé vezető „lényeges és pozitív” lépésként jellemezte a demarkációs vonal mentén az ukrán kormányerők és a szakadárok között 0 órakor életbe lépett tűzszünetet. Mint mondta, Oroszország nem léphet fel a fegyvemyugvás kezeseként, mert nem részese a konfliktus­nak. Peszkov egyben, .konstruk­tívnak” minősítette Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Ze­­lenszkij ukrán elnök vasárnapi, a tűzszünet életbe lépése előtt Ki­­jev kezdeményezésére megtartott telefonbeszélgetését. (MTI) Vórengzós Szudánban Kartúm. Fegyveresek legalább 66 ember életét oltották ki a szu­­dáni Eszak-Dárfúr államban, a vérengzés nyomán vasárnap több mint 1500 ember menekült a szomszédos Csádba—közölte a szudáni Vörös Félhold és az ENSZ illetékes hivatala. Az em­lített forrás arról adott jelentést, hogy az egyik falubanjárműve­­ken és lovakon érkezett fegyve­resek támadtak a helyi lakosság­ra, megöltek legalább 66 embert, 38-at megsebesítettek. Az állító­lag arab etnikumú támadók fel­gyújtották a házakat, megtámad­tak a helyi rendőrőrsöt is, kira­bolták annak épületét, kiürítették a rendőrségi fegyverraktárat. Egyes helyi lakosok szerint vi­szont az előző napon négy arabot gyilkoltak meg ismeretlenek. Az afrikai ország öt államból álló Dárfúr régiójában az utóbbi idő­ben egyre gyakoribbak az etni­kai alapú törzsi ellentétek, ame­lyek a mostanihoz hasonló mé­szárlásokba torkollanak. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 28. I www.ujszo.com A csengtui amerikai konzulátus épületéről tegnap reggel levonták az amerikai zászlót, majd nem sokkal később a pe­kingi külügyminisztérium bejelentette, hogy Kína „birtokba vette" a konzulátus épületét. Az ügy előzménye: Kína az amerikai kormány utasítására bezárta pénteken houstoni főkonzulátusát, Washington ugyanis kémkedéssel vádolta meg a külképviseletet. Válaszlépésként Peking elrendelte a csengtui amerikai konzulátus bezárását. A két ország kap­csolatai az utóbbi időben megromlottak. Az USA Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen vádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával, Tibet elnyomásával és a muszlim ujgu­­rok emberi jogainak megsértésével. (TASR/AP-feivétei) Bevándorlók szöktek meg egy karanténtáborból Caltanissetta. Százan szök­tek ki a szicíliai Caltanisetta tá­borából, ahol karantén alá helye­zett tunéziaiakat szállásoltak el. Vasárnap estig legalább tíz be­vándorlót találtak meg a fegyve­res erők katonái és a rendőrök, a többieket még tegnap is nagy erőkkel keresték. A táborban el­helyezett 350 migránsból mint­egy 100-an távoztak, miután széttörték a bejárati kaput. Volt, akit a központ közelében tartóz­tattak fel, mások mezítláb elin­dultak a városközpont felé, és ott találtak rájuk. Többtucatnyi ka­tona és rendőr kereste a hiányzó személyeket, akik mindannyian tunéziai férfiak. Lampedusa szi­getén kötöttek ki, innen szállítot­ták át őket hajóval Szicíliába. A caltanissettai polgármester hangsúlyozta, hogy a táborban tartózkodókat tesztelték, és mind­annyian negatívnak bizonyultak. A járvány intézkedések értelmé­ben azonban két hétig elszigetel­ték őket, vagyis nem volt szabad elhagyniuk a központot. (MTI) Magyarul üzent az indexeseknek a lengyel Gazeta Wyborcza ÖSSZEFOGLALÓ Címlapon, magyar nyelven küldött bátorító és együttérző üzenetet az Index távozó újságíróinak a lengyel Gazeta Wyborcza, a legnagyobb független lengyel napilap szerkesztősége tegnapi számában. „KEDVES MAGYAR BARÁ­TAINK! Mélységesen felháborít bennünket az a brutális támadás, amit a hatalom indított az index.hu ellen. Veletek vagyunk ebben a nehéz pil­lanatban, és csodáljuk bátor kiállá­sotokat. Az autoriter hatalom itt Len­gyelországban is fenyegeti a szólás­­szabadságot. Mint már annyiszor a történelem folyamán, újra szüksé­günk van a lengyel-magyar szolida­ritásra a szabadság és demokrácia védelmében. Tartsunk össze! A Ga­zeta Wyborcza szerkesztősége” Az üdvözletét lengyelül is közöl­ték, és az újságban az Indexé az egyik vezető sztori is. A címlapi képen az egymástól búcsúzó indexes munka­társak láthatóak. Az 1989-ben alapított Gazeta a posztkommunista éra első szabad lengyel napilapja - alapítói közt volt többek közt a 2016-ban elhunyt világhírű filmrendező, Andrzej Waj­da is -, sokáig a legolvasottabb len­gyel újságnak is számított. A '90-es években egy időben pél­dányszáma megközelítette a 700 ez­ret is, aztán társaihoz hasonlóan ol­vasottsága zuhanni kezdett, de még mindig vezető politikai lapnak szá­mít. Jelenleg a Gazeta 81 ezer pél­dányban fogy naponta, ezzel messze a legolvasottabb közéleti újság - csak a Fakt című bulvármagazint veszik ennél többen az országban. A liberális Gazeta nagy kritikus az Orbán Viktorral szövetséges Kaczynski-féle vezetésnek. 2019 elején például ők hozták nyilvános­ságra azt a hangfelvételt is, amin Ja­­roslaw Kaczynski hallható az ún. Birgfellner-ügyben. Akkor egy oszt­rák üzletember azzal vádolta Ka­­czynskit, hogy nem fizetett egy var­sói ingatlanfejlesztési projektben nyújtott szolgáltatásaiért. 2019-ben az egyik legnagyobb belpolitikai botrányt okozta Lengyelországban. Az Index újságírói pénteken egy­ségesen beadták felmondásukat. A lap munkatársai azok után döntöttek így, hogy szerdán a tulajdonos Ma­gyar Fejlődésért Alapítvány me­nesztette főszerkesztőjüket, Dull Szabolcsot. Hiába kérték az újság­írók és szerkesztők, ezt a lépést a tu­lajdonos nem volt hajlandó felül­vizsgálni, így a távozás mellett dön­töttek. (444.hu) Az Európa Tanács sajnálatosnak nevezte, hogy Varsó felmondaná az Isztambuli Egyezményt Az Európa Tanács sajnálatos­nak nevezte, hogy a lengyel kormány az Isztambuli Egyez­mény felmondását tervezi. Strasbourg. Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű intéz­mény főtitkára nyilatkozatában ri­asztónak nevezte a varsói kabinet ki­jelentéseit. A főtitkár leszögezte: kész „párbeszéd keretében tisztázni a kon­vencióval kapcsolatban esetleg fel­merülő hibás vagy helytelenül értel­mezett gondolatokat”. Zbigniew Zi­obro lengyel igazságügyi miniszter szombaton szorgalmazta, hogy Len­gyelország mondja fel az Európa Ta­nács Isztambuli Egyezményét, mert szerinte a nők elleni erőszak megelő­zéséről és felszámolásáról szóló megállapodás a nők védelmének ürügyén genderideológiát támogat. Ziobro bejelentette: kezdeményezni fogja a családügyi tárcánál, hogy kezdje el az egyezmény felmondását célzó „hivatalos munkálatokat”. Tegnap hivatalosan be is nyújtotta er­re vonatkozó javaslatát. Lengyelország az előző kormány idején, 2012-ben írta alá, majd 2015- ben ratifikálta az egyezményt. A do­kumentum elfogadását megelőző he­ves társadalmi és politikai vitában az egyezmény ellen lépett fel a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), valamint a párt akkori elnök­jelöltje, a nemrég újraválasztott ál­lamfő, Andrzej Duda. Ziobro azzal érvelt, hogy a lengyel jog tartalmazza az összes, az Isztambuli Egyezmény­ben előirányzott megoldást, egyes te­rületeken pedig a lengyel szabályo­zások magasabb szintű védelmet biz­tosítanak a nőknek. A Szolidáris Lengyelország nevű párt tárcaveze­tője aláhúzta: az Isztambuli Egyez­mény olyan ideológiai jellegű előírá­sokat is tartalmaz, amelyek Varsó szempontjából elfogadhatatlanok, és ellentétesek a lengyel alkotmánnyal. Az Isztambuli Egyezmény az első államok feletti eszköz, amelynek célja jogilag kötelező érvényű nor­mák rögzítése a nemi indíttatású erőszakcselekmények megfékezése Céljából. (MTI), TASR

Next

/
Thumbnails
Contents