Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-24 / 171. szám
vita Matovic leváltásáról Igor Matoviö kormányfő az ellene benyújtott javaslatot minden idők legrosszabb, a kormányfő leváltását célzó javaslatnak nevezte (TASR-felvétel) Lipsic: Kocnemek nyomós indítéka volt a gyilkosságra Bazin. A Kuciak-per tegnapi tárgyalásán lezárult a bizonyítási eljárás, így megkezdődött a védőbeszédek felolvasása. Elsőként Vladimír Turan ügyész szólalt fel, aki Marián Kocnemek, Alena Zsuzsovának és Szabó Tamásnak 25 éves szabadságvesztést javasolt. Másodikként Daniel Lipsic, a Kuciak-család védőügyvédje mondott záróbeszédet. Lipsic szerint a vádlottak bűnösségét közvetett bizonyítékok egész sora támasztja alá, ezek közé tartozik például Andruskó vallomása is, akit a bíróság már elítélt. A vádlottak közül főként Zsuzsová építette fel arra a védelmét, hogy megkérdőjelezte Andruskó vallomását. „Andruskót nem tekinthetjük a tisztességes vállalkozó és a becsületes ember prototípusának. A bíróság azonban pontosan tudja, hogy az együttműködő vádlottaknak gyakran büntetett az előéletük, és a személyiségük sem mondható éppen kristálytisztának. Ennek ellenére Andruskó vallomása igencsak megbízhatónak tűnik” - magyarázta az ügyvéd, hozzátéve, hogy ezt bizonyítják a Threemaüzenetek, valamint a másik elítélt, Miroslav Marcek vallomása is. Míg Zsuzsová Andruskó vallomását akarta hitelteleníteni, addig Kocner Peter Tóthot, a korábbi újságírót és SIS- ügynököt próbálta rossz színben feltüntetni. A gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozó azt állította, hogy semmi köze nincs az újságírók átvilágításához, az egész megfigyelőkommandót Tóth szervezte és finanszírozta. A korábbi belügyminiszter abszurdnak nevezte ezt az állítást, majd hozzátette, hogy senkinek nem volt olyan nyomós indítéka az újságíró likvidálására, mint Kocnemek. Lipsic beszéde mintegy 45 percig tartott. „A gyilkosok és a megrendelők megfosztottak két fiatalt az élettől, és tönkretették az egész Kuciak és Kusnírová család életét. És ugyan akaratlanul, de a saját igazságtalan világukat is szétrombolták” - zárta a védőügyvéd. Lipsic után Roman Kvasnica, a Kusnírová család védőügyvédje következett, aki elmondta: ügyfele teljesen meg van győződve arról, hogy a gyilkosság úgy történt, ahogy az ügyész leírta az esetet. „A fő veszélyforrást elsősorban Kocner és Zsuzsová jelentette, akik nemcsak Ján Kuciakot, hanem a teljes környezetét is fenyegették” - mondta Kvasnica. A védőügyvéd szintén Kocner motivációjára utalt vissza, amikor megemlítette az aktuality.sk újságíróinak korábbi vallomását. Kuciak egykori kollégái mind egyetértettek abban, hogy az oknyomozó újságírói a tényfeltáró cikkeivel komoly veszélyt jelentett Kocner vagyonára. A hírhedt nagyvállalkozó egyszer telefonon meg is fenyegette Kuciakot, aki feljelentést is tett, de az üggyel kapcsolatban végül nem indult eljárás. Kvasnica védőbeszéde lapzártánk után is zajlott. (nar, Denník N) 2 I Hosszas SZALAY HAJNALKA Pozsony. Személyeskedésekkel teli felszólalások, régóta ismételt jelszavak - leginkább ezek jellemezték a parlament tegnapi rendkívüli ülését, amelyen a Smer és a Hlas képviselői megpróbálták leváltani Igor Matoviö (OLaNO) kormányfőt. Az estig húzódó ülésen a kormány tagjai is megjelentek, hogy kifejezzék, támogatják a jelenlegi koalíciót. Nem indult zökkenőmentesen a parlament tegnapi rendkívüli ülése, amelyen az ellenzék Igor Matovic (OLaNO) kormányfő leváltását tűzte ki céljául. Miután az OLaNO képviselői észrevették, hogy néhány ellenzéki honatya nem jelent meg az ülésen, szimbolikusan elhagyták a termet, így a parlament döntésképtelennek bizonyult. Egy órával később sikerült csak megnyitni az ülést. Monológok sora Juraj Blanár (Smer) negyvenperces monológjában ismertette, miért alkalmatlan a pártja szerint Matovic a miniszterelnöki posztra. „Nem a plágiumügy az egyetlen, amely miatt Matovicot le akarjuk váltani” - kezdte Blanár. Úgy véli, a miniszterelnök nem teljesíti ígéretét, mert döntéseivel nem az állampolgárok érdekeit szolgálja. „Ahelyett, hogy egységesítette volna a társadalmat, tovább mélyíti a különbségeket” - állítja a smeres képviselő, aki továbbá azt is felrója Matoviönak, hogy a koronavírus okozta válságban a járvány következményei helyett az igazságügyi reformot kezelte prioritásként. Blanár szerint a miniszterelnöknek nincs koncepciója, hogyan kell újraéleszteni a gazdaságot. MOLNÁR IVÁN Az ellenzéki bírálatok ellenére Szlovákia az e heti uniós pénzosztásnál nem járt rosszul. Az elemzők szerint azonban a pénzösszeg nagyságánál is fontosabb lesz, hogy mire ás hogyan használjuk fel a támogatásokat. Pozsony. Szlovákia az elkövetkező években több tízmilliárd eurónyi uniós forrást vehet igénybe. A kedd reggel véget ért uniós csúcson elfogadott javaslat szerint a 2021-2027-es költségvetésből 18,6 milliárd eurót meríthet az ország. A koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére létrehozott gazdasági helyreállítási alapból további 7,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra és 6,8 milliárd eurós hitelre számíthatunk. Az előző költségvetési ciklusból ráadásul még fennmaradt nagyjából 8 milliárd euró. „A Szlovákia számára kialkudott pénzösszeg az ellenzéki bírálatok ellenére egyértelműen előnyös, hiszen az egy lakosra számított támogatás a harmadik legnagyobb az egész Európai Unióban” - nyilatkozta Ivan Stefanec, a KDH európai KÖZÉLET A smeresek szerint mindezek mellett a kormányfő eltér a kormányprogramtól is. Az ebben megígért átláthatósággal teljesen szembe megy a járási elnökök kiválasztása. A régi Matoviö A miniszterelnök reakciójában Blanár szinte összes vádjára válaszolt. Több mint egyórás monológjában ellenzéki önmagát idézve teátrálisan támadta a Smer és a Hlas képviselőit, akiket azzal vádolt, hogy csak megjátsszak magukat és valójában összedolgoznak. „Önmaguknak építettek paradicsomot a választóik pénzéből” - fogalmazott Matovic, aki Peter Pellegrini (Hlas) volt miniszterelnököt a maffia szolgájának nevezte. Szerinte ezen képviselőknek az fáj a legjobban, hogy nem ők vannak parlamenti képviselője, aki szerint a nagy kérdés most már csak az, hogy mire használják fel a támogatásokat. Eugen Jurzyca, az SaS európai parlamenti képviselője szerint az elosztással kapcsolatban kemény politikai vita várható, amit a kormányfőnek kellene kordában tartania. Bizonytalan eredmény Az elemzők szerint a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére létrehozott helyreállítási alap túl nagyra sikeredett, rengeteg kockázattal jár, és végül nem is biztos, hogy segít a gazdaságon. „A koronavírus-járvány ugyan súlyos gazdasági sokkhoz vezetett, azt is látnunk kell azonban, hogy Európa gazdasági növekedése már a járvány előtt elkezdett lassulni. Az uniós gazdaságoknak a járvány már csak a kegyelemdöfést adta meg, a legnagyobb probléma azonban az uniós országok fegyelmeden gazdálkodása, a reformok hiánya, a demográfiai válság és az adófizetők pénzének az elherdálása politikai célokra” - állítja Martin Vlachynsky, az Iness gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az e héten jóváhagyott helyreállítási alap nem hogy nem segít megoldani ezeket a problémákat, hanem még ronthat is a helyzeten. hatalmon, amikor az ország több mint 40 milliárd euró európai uniós támogatásban részesül, mert már megszokták, hogy az állam pénzéből jutnak zsebpénzhez. Élesen bírálta, hogy 12 év folyamatos lopás után épp ezen képviselők moralizálnak. Az ellene benyújtott javaslatot minden idők legrosszabb, a kormányfő leváltását célzó javaslatnak nevezte. A diplomamunkájával kapcsolatban a már korábban elhangzottakat ismételte. Állítja, amíg nem olvasta a DenníkN portál cikkét arról, hogy diplomadolgozata plágium, abban a hitben élt, hogy szakdolgozatával minden rendben van. Újra bírálta a portált azért, amiért éppen akkor hozta nyilvánosságra a cikket, amikor ő Brüsszelbe utazott. Úgy véli, a lehető legtöbbet hozta ki a tárgyalá-Vlachynsky szerint európaiak egész generációja fogja törleszteni a most felszabadított forrásokat, amelyek ráadásul tág teret biztosítanak a korrupciónak és a pazarlásnak. „Ez a legnagyobb összegű költségvetés az unió történetében, először számol adóssággal, és vezet be saját adókat. Az EU ezzel egyértelműen megerősíti azt a tendenciát, hogy a költségvetés szempontjából felelősségteljesen viselkedő országok fizetnek rá azokra a tagállamokra, amelyek év„A most felsza bad ított források tág teret biztosítanak a korrupciónak és a pazarlásnak." Martin Vlachynsky, az Iness gazdaságkutató intézet elemzője tizedek óta pazarolják a forrásaikat. Káros hatással lesz a versenyszellemre is, mert sok vállalkozónak jobban megéri majd az uniós forrásokért, mint az ügyfelekért küzdenie” - állítja az Iness elemzője. Jöhetnek a reformok Az uniós csomaggal kapcsolatos kockázatokra hívja fel a figyelmet 2020. július 24. lwww.ujszo.com sokból, ellentétben elődjével, Robert Ficóval, „aki Brüsszelben csak két dologról ismert: a fiatal lányokról és az alkoholról”. Matovic elmondta, szeretné ha minden képviselő lelkiismerete szerint szavazna, leváltása esetén pedig távozik a politikából. Hozzátette azonban, hogy ez a kormánykoalíciót nem veszélyezteti, pártja ugyanis ilyen esetben sem távozna a kormányból. Felszólalását, amelyet a kormánytagok is a helyszínen hallgattak végig, hosszas taps követte. Ezután több miniszter is szót kért, de Grendel Gábor, a parlament alelnöke is felszólalt, mondván: a kormányfő leváltását célzó javaslat gyenge, nincs jól előkészítve és nem is őszinte. A parlamenti ülés lapzártánkig nem ért véget. Ivan Miklós volt pénzügyminiszter is, aki a jobboldali Dzurinda- és Radicová-kormányban látta el ezt a funkciót. „A legnagyobb kockázat az, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat elesszük, vagyis autópályák, kórházak, vízvezetékek építésére fordítjuk. Ha a politikusok felelősen gondolkodnak, akkor a forrásokat olyan reformokra fordítják, amelyek lehetővé teszik az ország stabil gazdasági növekedését, a jogbiztonság növelését, a vállalkozói környezet javítását, az oktatás- és egészségügy modernizációját” - mondta el Miklós. Sereghajtók vagyunk „Szlovákiának olyan beruházásokra lesz szüksége, amelyek növelhetik az ország innovációs képességét, e tekintetben ugyanis még mindig az uniós sereghajtók között vagyunk” - nyilatkozta lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár piaci elemzője. Az Európai Bizottság idei innovációs toplistáján a 27 uniós tagország közül Szlovákia a 7. legrosszabb eredményt produkálta, Szlovákiánál csak Magyarországnak, Lettországnak, Lengyelországnak, Horvátországnak, Bulgáriának és Romániának rosszabb az innovációs képessége. Uniós támogatás: áldás vagy átok?
