Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-23 / 170. szám
www.ujszo.com | 2020. július 23. KULTÚRA I 9 Losonc főterén egy napig ő volt az úr Mucsi Zoltán is fontos szerepet kapott Rasto Boros most készülő Fehér lovon fekete című szlovák filmjében Mucsi Zoltán és Rebeka Poláková a forgatás szünetében (A szerző felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Losonc főterén, luxusautójára támaszkodva feszülten néz maga alá Pataki Sanyi, a helyi gengszterfőnök. Szombat délelőtt tíz felé csak a templom csalogatja a helybelieket, a Csontváry- ás Mednyánszky-festmányekkel büszkélkedő városi múzeum még zárva, a cukrászda teraszán sem ül még senki. Mucsi Zoltán felvételre vár. Losonc főterén ugyanis forgatás zajlik. Fehér lovon fekete című filmjének egyik izgalmas jelenetét állítja be Rasfo Boros rendező. Mucsi Zoltán, a történet egyik kulcsfigurája, a helyi kiskirály már sejti, hogy kedvese, Katona Kitty mást is szeret rajta kívül. Távolról figyeli, ahogy a nő szexi fekete ruhában, magas sarkú cipőben idegesen toporog az aszfalton. Két férfi között kell majd döntenie. A másik fiatalabb. Most lépett ki a sarki épület mögül. O sem egy makulátlan jellem. Nem most szerepel először külföldi produkcióban Mucsi Zoltán. A John le Carré regénye alapján, Gary Oldman, Colin Firth és Tom Hardy főszereplésével készült Suszter, szabó, baka, kém című, angol-francia-német összefogásban született hidegháborús kémtörténetben is jelen van. A szlovák filmben most a Katona Kittyt alakító Rebeka Polákovával játszik, augusztusban Mokos Attilával és Milan Ondríkkal találkozik a kamera előtt. A főtéri jelenet után Pataki Sanyi villájában a számonkérés következik, amikor a férfi erélyesen közli, hogy ebben a városban minden az övé, csak mások nevére van írva, mire Kitty pimaszul, de a legrosszabbra is felkészülve a szemébe vágja, hogy: „Tudom. Én is a tiéd vagyok. Csak más nevére vagyok írva.” Kemény helyzet. Csak úgy szikráznak a tekintetek. „Sem Losoncon, sem a környéken nem jártam még - így Mucsi Zoltán Rábukkantak Lehár legrégebbi hangfelvételére Bécs/Bad Ischl. Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját. Az 1870-ben Komáromban született Lehár azokban az években a katonazenekar karmestere volt, és valószínűleg az Emil Berliners Hanglemeztársaság számára készült hangfelvételen is maga vezényelte a zenekart. Legalábbis ezt feltételezi Kai-Uwe Garrels, az ausztriai Bad Ischlben élő író, aki rábukkant a felvételre. A hanglemezen azonban nincs megjelölve, hogy ki vezényelte a zenekart. A felvételnek egy digitálisan felújított változata július 27-én fog megszólalni Bad Ischl múzeumában egy Lehár Ferencről szóló könyv bemutatóján. (MTI, k) a forgatás szünetében. - Szép vidék ez. Nyugalmas táj. Nyugalmas a forgatás is. Ha volt is gyomorra menő idegbaj az időjárás kiszámíthatatlansága miatt, abból mi, színészek semmit nem érzékeltünk. Engem itt szeretettel fogadtak, és nagyon kedvesek hozzám. Az fura egy kicsit, hogy csak a saját jeleneteimet olvastam a forgatókönyvből. Annyit tudok csupán a sztoriból, amennyit a rendező elmesélt, hogy két város, Losonc és Rimaszombat gengszterei feszülnek egymásnak a filmben. Rendkívül rokonszenves a rendező is. Minden jelenet előtt kikéri a véleményemet. Gömör két rettegett bandája csap össze a történetben, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, mindkettő győzni akar. Pataki Sanyit viszont nagy veszteség éri. Lenyúlják a nőjét. Égy ideig úgy tűnik, itt mindennek ő az ura, aztán szembe kell néznie azzal, hogy ez bizony nem így van. Fájdalmas veszteség éri. Hiába a hatalom, a pénz és a paripa, ami nincs a kezében, azt az orra elől veszik el. Meg is törik benne valami.” A villabeli jelenthez, amelyben Pataki Sanyi nem kis fájdalommal a hangjában Katona Kitty arcába vág- . ja, hogy túl hosszú az élet egyetlen szerelemhez, a felújításra váró patakaljai Balassa-kastély ódon termei szolgáltak helyszínül. „Rebeka nemcsak csinos, hanem tehetséges, érzékeny színésznő is - vélekedik budapesti kollégája. - Mivel velem magyarul beszél a filmben, szlovák létére nem volt könnyű megtanulnia a szöveget, de egy kis akcentussal ügyesen megbirkózott vele.” Éles szemmel, jó szimattal választott színészt Rast’o Boros Pataki Sanyi szerepére. Különböző filmekben, összeállításokban látta őt a neten, és annyira tetszett neki a játéka, hogy eszébe sem jutott próbafelvételre hívni. Mucsi Zoltán listáján vagy hetven film szerepel. Köztük a Szabó Istvánnal forgatott Édes Emma, drága Böbe, amelyben ő volt a rajztanár, Antal Nimród sikerfilmje, a Kontroll, amelyben a metró egyik jegyellenőreként remekel, a Mundruczó Kornél rendezésében készült Jupiter holdja, amelyben pincért alakít, de többször dolgozott Jancsó Miklóssal és Bacsó Péterrel is. A Tóth János című sorozatban ő volt a szerencsétlen főhős, a munkahelyéről kirúgott agglegény, az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár című friss sorozatban pedig rögtön az első percben felrobbant. Szó szerint. Hogy mennyi tapasztalattal j ár egy külföldi forgatás, csupa új kollégával? „Erősíti bennem azt, amit gondolok, hogy ha szeretettel, nyitottsággal és alázattal viszonyulunk egymáshoz, akkor minden helyzet megoldható” - vélekedik, majd amikor azt kérdezem tőle, mennyire állította meg az útján a koronavírus által előállt helyzet, azt feleli: ,,Mint mindenkit. Kikerültem a komfortzónámból. Nem a megszokott menetrend szerint léteztem. Az első két hét kóválygás volt. Bizonytalanság, hogy mi lesz. Összeszámoltam: több mint száz előadásom elmaradt. Figyelmeztetés volt ez, ami arra kényszerít bennünket, hogy gondoljuk át, mi az, amit meg kell tartanunk, és mi az, amit el kell engednünk az életünkből. Ami viszont jól jött: ennyi időt, mint most, rég nem töltöttem a családommal. Soha ilyen hosszan együtt nem voltunk. Ezt kellene optimalizálni, a munka és a magánélet egyensúlyát. Elgondolkodtató, hogy miért mérte az emberiségre a sors ezt a bajt. Furcsa volt megélni, hogy valami kibillent a megszokottból, s jön egy időszak, amikor tényleg csak kóvályog az ember. Negyvenegy éve vagyok a pályán, azóta nem volt ennyi szabadidőm, de hirtelen sok lett. Még most is olyan összevissza érzések kavarognak bennem, hiszen továbbra is minden bizonytalan, nem tudjuk, mi lesz ősszel. Mire készüljünk fel? Az ember már fiatalon, az eszmélése után tudja, hogy meg fog halni. Arra fel lehet készülni? Nem! Élni viszont megpróbálhatunk másképpen, mert nem biztos, hogy mindent jól csinálunk.” A következő hetekben egy kisebb és egy nagyobb filmes feladat vár rá Budapesten, de finoman megjegyzi: majd nyugtával fogja dicsérni a napot. Újabb színházi feladatra is készül, ezúttal a Szkénében, a III. Richárd betiltva című darabban. A következő év elején pedig egy új Háy János-műben, az Elemben fog játszani. Tíz év alatt ez a negyedik Háydarab, amelyben színpadra Jép. Jelenleg tizenhárom előadás szövege van lakat alatt a fejében. Lassan elkezdi kinyitogatni a fiókokat, elő kell bányászni a szövegeket, mormolni kell őket, hogy visszajöjjenek. Szépen lassan fel kell frissítenie mindegyiket. Augusztusban már lesz néhány előadása, a hónap közepén pedig visszajön még a szlovák film forgatására. Ha a helyzet is úgy akaija, teszi hozzá fanyar mosollyal. De a rendezővel már megegyeztek, bármi lesz is, ő jön. Legfeljebb medvének álcázza magát a zöld határon. A szerző a Vasárnap munkatársa a díjazottak előadásainak és a hagyományos koncertnek - pedig a helyzetnek megfelelő formátumokat keresnek - tették hozzá. Mint a Dagens Nyheter svéd napilap rámutatott, a december 10-i stockholmi banketten hagyományosan mintegy 1300 ember vesz részt. „Két probléma is van. Ilyen sok embert nem lehet egymás mellé leültetni. És az is bizonytalan, hogy érkezhetnek-e akkor Svédországba emberek” - mondta Lars Heikensten, a Nobel Alapítvány elnöke a napilapnak. Legutóbb 1956-ban mondták le a bankettet a Magyarország elleni szovjet invázió elleni tiltakozásul, és elmaradt 1907-ben, 1924-ben is. A díjat a svéd feltaláló Alfred Nobel alapította. Úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évente részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjai, illetve az a személy, aki a legtöbbet tette a békéért. (MTI, k) Július 30-án kerül a mozikba Slávek Horák Havel című életrajzi filmje, amely Václav Havel volt csehszlovák, majd cseh államfő, drámaíró és nemzetközi hírű emberi jogi harcosról szól, egy kicsit másképp. „Ne az államfő portréját várják a nézők" - figyelmeztet a rendező. A film Havel viharos magánéletére fókuszál: bemutatja az igazságért és az emberi jogokért küzdő harcost, önmagával, kétségeivel folytatott harcát, a börtönben töltött éveket. De képet ad szerelmi életéről és arról az erős kapocsról is, mely feleségéhez, Olgához fűzte. Václav Havelt Viktor Dvorák (képünkön) formálja meg. (Fotó: Bontonfilm) Elmarad a Nobel-díjak átadását követő bankett Stockholm. A koronavírusjárvány miatt 1956 óta először nem rendezik meg Stockholmban a Nobel-díjak átadását követő bankettet, de a díjátadót előreláthatólag megtartják - közölte a Nobel Alapítvány. Az alapítvány arra készül, hogy december 10-én megtartja a Nobel-díjak átadását Oslóban és Stockholmban is olyan új formában, amely összhangban van a közösségi távolságtartásra vonatkozó korlátozásokkal, és számol azzal, hogy esetleg néhány vagy akár az összes díjazott nem lehet ott személyesen az eseményen - írták. Emlékeztettek arra, hogy korábban, olyan esetekben, amikor egy-egy díjazott nem tudott részt venni az átadón, külképviseleteik segítségét kérték. Éz idén is előfordulhat. A Nobel-díjak idei kihirdetésének időpontja - október 5. és 12. között - változatlan marad. A Nobel-hét eseményeinek - köztük
