Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-23 / 170. szám
www.ujszo.com I 2020. július 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Szezonigazítás Egyszer mindent meg lehet kóstolni, főleg, ha VERES ISTVÁN N em hoztam sampont - állapította meg Bandika, miután kiszálltak a királykék Skodából a zánkai Jegesmedve büfé mellett. Akkor együnk lángost - válaszolta Ervin. Kenettek rá fokhagymás vizet meg tejfolt, és kenetteljes lángosaikkal kenetteljesen kivonultak nézni a vizet. Arra számítottak, hogy a strand üres lesz, de bizony jócskán tele volt pokrócozva. Szomorú vagyok és bizonytalan - kezdte Bandika, majd kifejtette, hogy mivel a magyar kormány még nem döntött arról, lehet-e augusztus 15-e után ötszáz fősnél nagyobb könnyűzenei koncerteket szervezni, sok zenész szintén szomorú és bizonytalan. Az ilyen zenészek írják a legjobb dalokat - próbálta nyugtatni Ervin. Ne legyen cinikus, mert belököm a tóba - mordult rá Bandika. Inkább találja ki, mikor kóstoljuk meg az idei nyár legjobb strandételének kikiáltott BalaTorost. Hát én bundában rántott véres hurkát nem fogok enni, főleg nem harminc fokban egy strandon-tiltakozott Ervin. Bandika azzal próbálta nyugtatni, hogy idén először holtversennyel zárult a balatoni strandételek versenye, a másik első helyezett pedig az alsóörsi Fogas büfé hal erőlevese lett. Identitásom egyik fő kapaszkodója, hogy hallevest én csak karácsonykor és húsvétkor vagyok haj landó enni, jelentette ki Ervin, és pakolni kezdett. Ne csinálja már, jó lesz az a hurkaköltemény szerintem, egyszer mindent meg lehet kóstolni, főleg, ha ez egy híres étel, legyen már egy kicsit gasztrosznob, legalább ilyenkor, szezonban - érvelt kitartóan Bandika. Itt akkor sem maradok, mert a keresztrejtvényes néni megint rágyújtott, és idefújja a szél a füstöt - terítette hátára a kockás pokrócot Ervin. Estére aztán mindenki megnyugodott, és meg is kóstoltak mindent, amit az idei strandkatalógus ajánlott. Ervin még a pulled pontyra is ráfanyalodott, holott gyerekkora ez egy híres étel óta pontyiszonya van. A pulled ponty egy bagelnek látszó vajas kifli, amelybe töltött ponty hasaalja, Korosa András nemesbüki sajtkészítő ordája, bébispenót, mannáit lila hagyma és fokhagymakompot kerül. A ponty egy balatonboglári halgazdaságból érkezik, fél napig ázik fűszeres sóoldatban, néhány óráig füstölik, utána tépik darabokra - idézte Bandika a We Love Balaton cikkét, rámutatva, hogy a pulled pontyban a 2017-es nyár győztes strandételét tisztelhetjük. Az benne a jó, hogy nincs benne semmi pontyos — közölte két falat közt Ervin. Bandika nem mert enni, mert félt, hogy kedvenc nyári lenvászon ingére pecsét kerül. Gondolatai szélesebb összefüggéshorizontokat fürkésztek. Tudja, mi tetszik nekem ebben az idei szezonban? Hogy senki nem azt várja, milyen pluszt tegyen még hozzá, hanem csak örül annak, ami van. Ránk fért már ez a kis kiigazítás, nagyon ránk. És mi lesz, ha ismét lezárják a határt? - érdeklődött Ervin. Hát, remélem, itt rekedünk. A szerző a Vasárnap munkatársa Lavrov szerint van esély az iráni atomalku megmentésére ÖSSZEFOGLALÓ Szergej Lavrov orosz külügyminiszter iráni hivatali partnerének moszkvai látogatása során kijelentette: van esély az iráni atomalku megmentésére. Moszkva és Teherán pedig mindent megtesz ennek érdekében. Lavrov rámutatott, hogy Kína is támogatja az iráni atomprogramról 2015-ben elfogadott, de az Egyesült Államok által 2018-ban felmondott átfogó közös cselekvési terv megőrzését, és a nemzetközi megállapodást aláíró európai országok is érdeklődést mutatnak ez iránt. Az orosz diplomácia vezetője destruktívnak nevezte az atomalku és más fegyverzetellenőrzési szerződések „teljes lerombolására” irányuló amerikai magatartást. A kétoldalú tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Lavrov azt mondta, hogy nem lát „semmilyen jogi, sem politikai, sem erkölcsi alapot” arra, hogy Irán ellen határidő nélküli fegyverembargót vezessenek be, ahogy azt az Egyesült Államok szorgalmazza. Emlékeztetett rá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) sem teljes körű tilalmat vezetett be, hanem engedélyhez kötötte egyes fegyvertípusok szállítását az iszlám köztársaságnak, aminek határideje október 18-án jár le. Lavrov ennek a korlátozásnak meghosszabbítását is elvetette. Lavrov támogatásáról biztosította a 2001-es orosz-iráni együttműködési szerződés megújítását, az új kihívások és fenyegetések figyelembe vételével. Iráni partnere, Mohamad Dzsavád Zaríf szintén a dokumentum aktualizálásának szükségességéről beszélt. A felek emlékeztettek rá, hogy a hatályos megállapodás önmagában is ötéves automatikus meghosszabbítást irányoz elő a 2021-ben esedékes lejárta után. Lavrov elmondta: Oroszország továbbra is kompromisszumra törekszik az öszszes érdekelt országgal a Perzsa-öböl térségére vonatkozó kollektív biztonsági koncepciója alapján, amely békére és együttműködésre törekszik a régióban, a NATO-szerű közelkeleti szövetségek létrehozását célzó amerikai törekvések helyett. Megjegyezte, hogy az orosz elképzeléshez hasonló irányultságot képvisel a Hormuzi-szoros biztonságára vonatkozó iráni kezdeményezés is. (MTI) I 5 Három kihívás SZILVÁSSY JÓZSEF A Magyar Közösség Pártjának tisztújító kongresszusa után még erőteljesebben domborodik ki az egységes hazai magyar pártok együttműködésének, esetleges későbbi egyesülésük igénye. Áminek jelenleg nincs eredménnyel kecsegtető alternatívája, ám az óhajtott cél elérése nem lesz egyszerű feladat. Legalább három akadályt kell leküzdeniük a leendő tárgyalások résztvevőinek. Az elsőt az elmúlt esztendők során felgyülemlett előítéletek, a még mindig nem csituló árulózások jelentik. Méghozzá legalább 1998 óta, amikor az akkori három magyar párt egyesülése idején az FMK, majd az MPP tagjait gúnyosan, „liberókként” bélyegezték meg. Bő egy évtizede a Híd párt megalakulása után ez a sárdobálás tovább fokozódott, s máig sem ért véget. Hangereje, káros hatása azonban lényegesen csökkenhet, mert Bugár Béla és Csáky Pál politikai szerepe is csökkenőben, rivalizásuknak következésképpen már nincs számottevő hatása. Egyre inkább a fiatalabb nemzedékek veszik át a stafétabotot. Forró Krisztián, Sólymos László és Mózes Szabolcs sem tartozik az elfogultak közé. Nekik és társaiknak viszont meglehetősen szétszóródott sereget kell összeverbuválniuk. Ami nem lesz egyszerű, mert a hazai magyar összefogás rendithetetlen hívein kívül ebben a táborban főleg a magyar pártok viszálykodása miatt kiábrándultak, közügyeink iránt immár közönyösek vesztegelnek. Elsősorban az utóbbiak közül mind többen a szlovák pártok felé fordultak, amit a Progresszív Szlovákia magyar platformjának megalakítása jelez, miként az a tény is, hogy Dél-Szlovákiában viszonylag sokan, köztük feltehetően a magyarok is,az OEaNO-ra szavaztak. Az óhajtott közeledés egyik legnagyobb akadályát az MKP és a Híd eltérő értékrendje jelentheti. Az előbbi továbbra is ragaszkodik az etnikai politizáláshoz. Berényi József szerint csak a Híd magyar ágával óhajtanak tárgyalóasztalhoz ülni. Sólymos László viszont pártjával nem mondott le valamennyi hazai kisebbség érdekképviseletéről. A tisztújítást követően a Hídnak ruszin nemzetiségű alelnöke is van. Forró Krisztián első pártelnöki nyilatkozataiban a kölcsönös kompromisszumok fontosságát hangsúlyozta, ami valóban nélkülözhetetlen az egyezség kivajúdásához. Marad viszont az a dilemma, vajon találnak-e olyan megoldást, amely megőrzi a két párt identitását. Berényi egyértelműen egyesült magyar politikai formáció létrejöttét tartja kívánatosnak, egyszersmind valamilyen egyezséget helyezett kilátásba a ruszinokkal. Árról viszont nem tett említést, hogy a Hídnak szlovák, roma és más nemzetiségű szimpatizánsai is vannak. Igaz, a létszámuk alaposan megcsappant. így aztán érthető, hogy ez a párt idén februárban csupán 2,05 százalékos támogatottságot ért el. Az MKÖ sokkal jobban szerepelt, de a 3,9-es eredmény is sokak számára csalódást jelentett. Ha egy listán indulnak, akkor éppen becsusszantak volna a pozsonyi képviselőházba. Ami jó alapot jelenthet a tárgyalásokhoz. Ugyanakkor az AKO ügynökség legújabb adatai szerint az MKP-ra jelenleg mindössze a megkérdezettek 2 százaléka voksolna, a Hídra fele annyian. A feltételezett hibaszázalék ellenére bőven van tehát hova fejlődnie nemcsak a két, hanem a többi érdekelt magyar pártnak is. Már most némi zavart kelthet, hogy a Híd először az MKP-val tárgyalna, az utóbbi viszont az Összefogással kezdené az egyeztetést. A mostani erőviszonyok alapján alighanem ez a forgatókönyv válik valóra. Addig azonban az érdemi tárgyalásokat megelőző politikai előjátékot, kötetlen eszmecserét szerveznek Mózes Szabolcsék jövő csütörtökre Gombaszögön, ahova a magyar pártok, továbbá a civil szervezeteink vezetői, valamint a véleményformáló polgármesterek hivatalosak. Ezeken az informális, mégis fontos eszmecseréken megkezdődhet a pozíciók és a feladatok felmérése, amely az első fontos lépés a szlovákiai magyarság önösszeszedésének rögös útján. FIGYELŐ Kínos ügy zavarja a kormány munkáját Két héttel a kinevezése után olyannyira nem csitul a belpolitika vita Gérald Darmanin francia belügyminiszter körül, hogy már a kormánytöbbség egy része is problematikusnak tartja, hogy egy feltételezett nemi erőszak miatt vizsgálat alatt álló politikus felügyeli a rendőrséget. A 37 éves Gérald Darmanin a modem francia történelem legfiatalabb belügyminisztere, Nicolas Sarkozy egykori jobboldali államfő politikai felfedezettjének számít, aki 2017-ben csatlakozott a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron táborához. Egy állítólagos 2009-es nemi erőszak miatt két héttel a belügyminiszteri kinevezése előtt a semmítőszék döntése nyomán újraindult ellene az az eljárás, amelyet korábban már lezárt az ügyészség. Ezért az új kormány július 6-i hivatalba lépése óta minden nyilvános megjelenését feminista szervezetek heves tüntetései kísérik. Kormányzati források szerint a leginkább az a kínos az egészben, hogy az ügy akár a következő, 2022-es választásig zavarhatja a kormány munkáját. „Rágalomhadjárat folyik ellenem, senkinek nem kívánom, hogy alaptalanul vádolják, nem kívánom a legrosszabb ellenségemnek sem, hogy olyan boszorkányüldözés áldozata legyen, mint amilyen ellenem folyik” - mondta a miniszter egy rádióinterjúban. A Le Monde című lapban múlt héten csaknem száz feminista aktivista és politikus „antifeminista fordulatnak” nevezte Darmanin belügyminiszteri kinevezését, amely szerintük rossz fényt vet Franciaországra. A miniszter viszont arra emlékeztetett, hogy a bíróság már három alkalommal lezárta az ügyet bűncselekmény hiányában. Szerinte az ellene irányuló polémiának politikai okai vannak. (MTI)
