Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-22 / 169. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 141 2020. július 22.www.ujszo.com A digitális orvosi rendelő a jövő egyik legnagyobb ígérete Páciensből fogyasztó. A következő húsz évben a technológiai innováció alapjaiban formálja át az egészségügyi Szektort. (Shutterstock) r Érvénytelen az adatvédelmi pajzs Az Európai Unió Bírósága múlt hét csütörtökén hozott ítéletében érvénytelennek nyilvánította az EU-USA adatvédelmi pajzsot (Privacy Shield), mivel nem biztosít megfelelő szintű védelmet az Egyesült Államokba történő adattovábbításoknál. A bíróság tagjai döntésük indoklásában aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az úgynevezett adatvédelmi pajzs rendelkezései alapján továbbított adatok „nem korlátozódnak a feltétlenül szükséges információkra” az uniós állampolgárok adatainak amerikai feldolgozásakor. Emlékeztettek arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint az érzékeny adatok csak akkor továbbíthatók valamely unión kívüli országba, ha az adott ország ezen adatok számára megfelelő védelmi szintet biztosít. Az adatok továbbítása csak akkor lehetséges, ha az érintettek érvényesíthető jogokkal és hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkeznek. Ám a személyes adatok védelméről szóló amerikai korlátozások nincsenek úgy szabályozva, hogy megfeleljenek az uniós jogban a feltétlenül szükséges mértékű arányosság elve követelményeinek, és hiányoznak belőle a nem amerikaiak számára szóló garanciák. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok unión kívüli országokban működő vállalatoknak való továbbítására vonatkozó, az általános szerződési feltételekről szóló európai bizottsági határozat továbbra is érvényes. Ez azt jelenti, hogy az adatátvitel folytatódó ellenőrzése mellett az EU-nak és az Egyesült Államoknak új rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy az európaiak adatai ugyanolyan védelemben részesüljenek az Egyesült Államokban, mint az unióban. (szí) ÖSSZEFOGLALÓ A digitalizáció és az adatalapú szolgáltatások tömeges megjelenése kát évtizeden belül alapjaiban változtatja meg az egészségügy működését. A páciensekből fogyasztók lesznek, akik proaktívan viszonyulnak saját egészségügyi állapotukhoz. Utánajárnak, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe, majd orvosukkal együttműködve menedzselik egészségüket. Ezek a legfontosabb megállapításai a Deloitte tanácsadó cég egészségügyi trendeket vizsgáló globális fogyasztói felmérésének. A következő húsz évben a technológiai innováció alapjaiban formálja át az egészségügyi szektort. Egyre jellemzőbb lesz a proaktív fogyasztói magatartás, a tünetek kezelése helyett pedig az egészség aktív fenntartása kerül előtérbe. Az egészségünk fogyaszthatóvá, megvásárolhatóvá válik. Az interneten elérhető tájékoztató anyagok révén az emberek egészségügyi ismeretei egyre bővülnek, így a jövőben aktívan közreműködhetnek saját kezelésüknél. A beteg egyre inkább megrendelővé válik, hiszen az összegyűjtött információk birtokában magas színvonalú szolgáltatást és tájékoztatást vár el, hogy a lehetőségek pontos ismeretében dönthessen. Már nem a betegség leküzdése, hanem a test karbantartása a cél, ez a szemlélet pedig számos új piacot nyithat. A Deloitte kutatásában részt vevő országokban széles körben elterjedtek az egészséges életmód fenntartását szolgáló digitális megoldások. Szingapúrban a megkérdezettek 53 százaléka, Kanadában 43 százaléka, az Egyesült Államokban 42 százaléka, Áusztráliában pedig a megkérdezettek 40 százaléka használ ilyen jellegű alkalmazást vagy eszközt. Kevésbé népszerűek az egészségügyi állapotot ellenőrző appok és eszközök: de a megkérdezettek 20-35 százalékának van ilyen is az otthonában. A vényköteles gyógyszerek kiváltását segítő digitális megoldások pedig elsősorban az USA-ban, Dániában és Hollandiában hódítanak. Az adatalapú egészségügyi technológiák térnyerése kapcsán felmerül az adatvédelem kérdése. Bár a felhasználók a tevékenységükről, állapotukról szóló információkat megosztva maguk is hozzájárulhatnak a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez, a megkérdezettek leginkább mégis csak vészhelyzet esetén lennének hajlandóak megosztani adataikat. Például felhatalmaznák mobileszközüket arra, hogy hirtelen rosszullét esetén értesítse a mentőket. Valamivel nagyobb hajlandóság mutatkozik a személyhez nem köthető adatok megosztására. A felhasználók 20 százaléka például beleegyezne abba, hogy a róluk szóló anonim információkat kutatási célokra használják. A digitális orvosi rendelő a jövő nagy ígérete. A vizsgált országok közül Szingapúrban (29%) és Dániában (27%) a legelteijedtebb a virtuális konzultáció, míg Németországban a legritkább (13%). A különbségek abból fakadnak, hogy nem mindenhol egyenlő mértékben elérhetők az ilyen jellegű szolgáltatások, az egyes nemzetek ráadásul eltérő adatvédelmi szabályokat alkalmaznak. Azok a páciensek viszont, akik már vettek részt digitális rendelésen, pozitív tapasztalatokról számoltak be és döntő többségük máskor is élne a lehetőséggel. A betegek azonban sok esetben hiányolták azokat a személyes gesztusokat, amelyek egy hagyományos rendelőben érték volna őket. „A páciensek többé nem passzív, hanem sokkal inkább proaktív résztvevői lesznek az egészségügyi ellátásnak. A rendszertől transzparenciát, hatékonyságot és hozzáférhetőséget várnak el. Mivel a jelenleginél sokkal könnyebben hozzáférhetnek majd saját egészségügyi adataikhoz, önállóbb, árnyaltabb döntéseket hozhatnak. 2040-re az egészségfogalom átalakul és holisztikussá válik, ami a fizikai egészségtől kezdve az általános, társadalmi jólétig mindent magába foglal” - összegezte a felmérés legfontosabb tanulságait Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője. (szí) 3 7 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon MTI-HÍR Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. „Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” — mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a Zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője. A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb felszíne, szemben a Marssal vagy a Merkúrral, amelynek hideg a belseje. A meleg belsőről és a geológiai aktivitásról árulkodnak azok a gyűrű alakú repedések, a coronae-k, amelyeket általában medencék vesznek körül. Újabb meggyőző bizonyítékok arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó (Shutterstock) A szakemberek azonban úgy vélték, hogy a coronae-k valószínűleg ősi aktivitás jelei, és a Vénusz eléggé lehűlt, hogy lelassítsa a geológiai aktivitást a bolygó belsejében és megkeményítse annyira a kérget, hogy semmilyen meleg anyag a mélyből ne legyen képes áttörni azon. Ráadásul vita tárgyát képezi a coronae-k formálódásának pontos folyamata és különbözőségük okai. Új tanulmányukban a kutatók a Vénusz felszíne alatti termomechanikai aktivitás numerikus modelljeit használták, hogy létrehozzák a coronae-alakzatok háromdimenziós, nagy felbontású szimulációját. Az eredmények segítették Montésit és kollégáit abban, hogy azonosítsák a közelmúltban aktív coronae-k jellegzetességeit. Megállapították azt is, hogy a coronae-k közötti bizonyos különbségek a geológiai fejlődés különböző szakaszait jelentik. A tanulmány az első bizonyítékkal szolgál arra, hogy a coronae-k a Vénuszon még fejlődnek, ami azt jelzi, hogy a bolygó belseje még háborog - olvasható a Marylandi Egyetem közleményében.
