Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-22 / 169. szám
121 KULTÚRA 2020. július 22.1 www.ujszo.com Spotify, az élősködő jóbarát Streamingbevételekből csak kevés alkotó tud megélni, legtöbben észre sem veszik a honoráriumukat A zenerajongóknak áldás, a zenészek zömének átok (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Mennyit ér a zene? Kifejezhető-e pénzben az értéke? Az átlagember ritkán gondolkodik ezen, hiszen jóformán csak „csend ellen" használja. A zenerajongó örül, ha ingyen jut hozzá. Aki viszont ebből él(ne), annak mostanában nemcsak a járvány, hanem a streamingszolgáltatók is nehezítik a dolgát. Gyorsan szögezzük le, hogy bőven vannak becsületes zenerajongók is, akik szeretnék támogatni kedvenceiket. Illetve azt hiszik, kedvenceiket támogatják azzal a 6 euróval, amit havonta fizetnek a Spotify szolgáltatásaiért. Egy igazságos világban ennek valóban így kellene lennie. Ám hiába hallgatja az ember rendszeresen ugyanazokat a zenéket, az alkotók nem érzékelik ezt a ragaszkodást a bankszámlájukon. Zene szól a fülünkben munka közben, munkába menet, takarítás közben, a strandon... A karanténidőszak alatt azok is felinstallálták a Spotify-t a telefonjukra, akik eddig ódzkodtak tőle, alaposan megnövelve az előfizetők számát. A kérdés csak az, hogy _ eleget fizetünk-e a zenéért, megbecsüljük-e, és a megfelelő zsebekben végzi-e a pénz, amibe a hozzáférés nekünk kerül? A válasz mindhárom kérdésre: nem. Mert ha a zenészek nem képesek fizetni a számláikat, és fedezni legalább alapvető életszükségleteiket, akkor hiba csúszott a rendszerbe. Épp a koronavírus-járvány hozta felszinre azt az általános nézetet, mely szerint a zenészek nem érdemelnek segítséget az államtól - illetve semmiképp sem annyit, mint a „rendes munkából” élők. De ebbe most ne menjünk bele, mert az így vélekedőket nem tudjuk pár sorban meggyőzni arról, hogy a zenészek számára a zenélés a bevételi forrás, ugyanúgy, mint bárki más számára a saját szakmája. Épp a zene az a művészeti ág, amely a járvány nélkül is támogatásra szorul(na). A CD-eladások már régóta nem hoznak pénzt az alkotóknak, a legális MP3-letöltések piacát (pl. iTunes) pedig a streamingszolgáltatók (Spotify, Deezer, Tidal, Apple Music) nyírták ki. Nézzük a mezőny legerősebb játékosát, a Spotify-t. Tavaly év végén 271 millió aktív felhasználójuk volt, és már akkor jelentős növekedésről számoltak be az előző évhez képest. Idén május végére 293 millióra ugrott a felhasználók száma. A járvány kitörésétől kezdve aktívan bombázzák a közösségi oldalakat egy hónapos ingyenes hozzáférési akciójukkal - ami egyébként korábban is érvényes volt, de jóval kevesebb potenciális érdeklődő ült egész nap a számítógép előtt. Nálunk a havi alapdíj 5,99 euró, de van családi csomag is, amely 8,99 euróba kerül havonta, és ha hatan használják, fejenként nem egész 1,50-ért érhetnek el több tízezer zenei albumot, az összes létező műfajban. Lehetetlen ellenőrizni, hogy valóban közös háztartásban élő családtagok-e az előfizetők, vagy csak spórolni igyekvő, egymástól akár több száz kilométerre lakó ismerősök. Ezzel persze a Spotify is bevételtől esik el, de nem ez a legfájóbb a dologban, hanem az, hogy a zenészeknek így még kevesebb honorárium jut. Maga a streaming persze nem ördögtől való dolog, sőt, segít a zenészeknek felhívni magukra a figyelmet, új rajongókat szerezni, akár külföldön is. Sőt, azt is megtudhatják, mely országokban hallgatják őket a legtöbben, hová érdemes tűmét szervezniük. A CD-k fokozatos eltűnését azonban bajosan kompenzálhatja ez a szolgáltatás, legalábbis addig semmiképp, amíg az alkotóknak nem fizetnek a fizikai hanghordozókból származó bevételt megközelítő összeget. T öbb tízezer Spotify-Ennyi jut az alkotóknak ► Spotify 0,00382 euró /1 lejátszás ► Apple Music 0,00643 euró / 1 lejátszás ► Tidal 0,00109 euró/ 1 lejátszás ► Deezer 0,0056 euró /1 lejátszás ► YouTube Music 0,00064 euró/ 1 lejátszás (A Digital Music News 2019-es adatai) lejátszás kell ahhoz, hogy egy darab CD árát behozza az alkotónak, érzékelhető bevételhez tehát csak a világsztárok juthatnak, több százezres lejátszás után. A modell úgy működik, hogy az előfizetők havi díja egy közös kosárba kerül, amelynek tartalmát a lejátszások számának arányában osztják szét valamennyi előadó között - a legtöbbet azok kapják, akiket a legtöbben hallgattak. Vagyis ha valaki egész hónapban egy kevésbé ismert helyi előadót vagy zenekart favorizált, az csak töredékét kapja meg ama bizonyos 5,99 eurónak. Az összeg nagy része olyanokhoz vándorol, akiket az illető fogyasztó egyáltalán nem hallgatott. Ez még nem minden, az összbevételen 30-70 százalékban osztozik a streamingszolgáltató és az előadó. A szolgáltató 30, a zenész 70 százalékot kap, amiből viszont még le kell vonni az úgynevezett disztribúciós cégek részesedését. Jelenleg ugyanis senki nem tudja saját maga feltenni a zenéit a Spotify-ra, ehhez szüksége van egy közvetítőre, akinek elküldi az anyagát. További százalékokat vonhatnak le a kiadók, esetleg a menedzserek, így a zenész végül sokkal kevesebbet kap 70 százaléknál. Ezek után ki-ki eldöntheti, igénybe veszi-e a streamingszolgáltatást. Akinek több millió rajongója van, akár százezreket is kereshet, a többieknek azonban csak presztízsszempontból éri meg a dolog. Több világsztár szolidaritásból bojkottálta a Spotify-t - kezdetben Thom Yorke, a Radiohead frontembere volt a leghangosabb ez ügyben, többször nyilatkozta, hogy ezek a cégek élősködnek a művészeten. Később azonban megváltozott a hozzáállása, és ma már ott vannak a zenekar dalai a Spotifyon és más szolgáltatók kínálatában is. A rajongók jelenleg úgy támogathatják leghatékonyabban kedvenceiket, ha közvetlenül tőlük, vagy a honlapjukon szereplő címről vásárolnak hanghordozót. Egyre többen utalnak kisebb-nagyobb összegeket a zenészeknek anélkül, hogy cserébe várnának valamit. Ez talán furcsán hangzik, de lehet, hogy a jövőben bevett szokássá válik, ahogy közösségi adakozásból is egyre több lemez készül mostanában. A hallgatók így elmondhatják magukról, hogy a művészet szerény mecénásaivá váltak, ami - valljuk be - elég jól hangzik. RÖVIDEN Kószül a Trónok harca előzmónye Los Angeles. Az HBO elkezdte a Trónok harca előzmény sorozatának szereplőválogatását - írja az Entertainment Weekly. A House of the Dragon (A sárkány háza) mintegy 300 évvel a Trónok harca története előtt játszódik, és a Targaryen dinasztia históriáját dolgozza fel. A sorozatot George R. R. Martin Tűz és vér című, 150 évet felölelő könyve alapján írják. Az egyik producer maga Martin lesz, és Ryan Condal, a Kolónia sorozat írója is részt vesz a munkálatokban. A filmet 2022-ben mutatják be. Nemrég még más volt a terv: a Bloodmoon című előzménysorozat több ezer évvel a Trónok harca előtt játszódott volna. Le is forgatták a pilotot, amely olyan rosszul sikerült, hogy elálltak a sorozat elkészítésétől. (juk) Marton Éva 23 órán át a Met színpadán New York. A Metropolitan Opera ingyenes online közvetítéseinek sorában ma, magyar idő szerint Ismét elhalasztották a Tenet premierj ét, ezúttal nincs új dátum John David Washington egyelőre hiába várja, hogy bemutathassa szuperképességeit (Képarchívum) hajnali 1:30-tól látható az az 1982. december 20-i Tannhäuser-előadás, amelyben Marton Éva Erzsébet szerepét énekli. Wagner operája 23 órán keresztül lesz elérhető. Az Otto Schenk és Günther Schneider-Siemssen által jegyzett darabot James Levine vezényli, Marton Éva szoprán pedig olyan, szintén világhírű énekesekkel áll egy színpadon, mint Richard Cassilly, Tatiana Troyanos és Bemd Weikl. (k) Marton Éva Erzsébet szerepében (Képarchívum) Meghatározatlan időre elhalaeztották Christopher Nolan Tenet című filmjének premierjét - jelentette be a Warner Bros. etúdió. A sci-fibe oltott kémdrámától eredetileg a nyári moziszezon megmentését várták. Augusztus 12-én mutatták volna be Észak-Amerikában, ez lett volna a járvány miatti kényszerszünet utáni első nagy hollywoodi film a fokozatosan újranyitó mozikban. Ä premier időpontját március közepe óta már harmadszor változtatták meg: eredetileg július 17-én lett volna, először július 31-re, majd augusztus 12-re tolták el. A Warner Bros. friss közleményében az áll, hogy „sajnos a járvány tovább terjed, emiatt át kellett gondolni a filmforgalmazási időpontokat”. A stúdió már korábban közölte, azt tervezi, hogy a John David Washington és Robert Pattinson főszereplésével készült produkció a szokásosnál hosszabb ideig marad majd műsoron a filmszínházakban. Jelenleg azonban egyáltalán nem szerepel az idei premierek listáján, és a növekvő amerikai fertőzésszám miatt bizonytalan a sorsa. A Warner vélhetően nem akarta kockáztatni, hogy a film Európában vagy Ázsiában kerüljön először mozikba. Biztos, hogy nem egy szokásos, az egész világon egyszerre időzített premierre lehet számítani, és az is biztos, hogy Nolan ragaszkodni fog ahhoz, hogy a filmjét először moziban láthassa a közönség. A film egy titkos ügynökről szól, aki képes visszaforgatni az időt. Erre azért van szükség, hogy megakadályozzon egy harmadik világháborút. (MTI, juk)
