Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-22 / 169. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. július 22 7 Kilencven kemény óra Megállapodtak, történelmi előrelépés a közös adósságvállalás K ilencvenórás tárgyalás. Még leírni is sok, nemhogy felkészülten végigkövetni a 27 kü­lönböző nemzeti érdeket. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tőle remélt finom belga diplomáciai érzékkel az ötödik nap reggelére közös platformra hozta az összes tagállamot. így születhetett meg a közel 2000 milliárdos, következő 7 évet lefedő uniós költségvetési ter­vezet, és az ezt kísérő gazdasági tá­mogatási alap. A tárgyalások szombat este azért szakadtak meg, mert a német és a francia vezetők kivonultak a terem­ből a fukar négyes makacs állás­pontja miatt. A négyek - svéd, osztrák, dán és holland miniszterel­nök - arra törekedtek, hogy minél kevesebb támogatás folyjon ki, és az is a legnagyobb kontroll mellett, míg a francia-német-duó már egy hónapja arról beszélt, hogy ideje a közös adósságvállalásnak és a nagyvonalú támogatásoknak (tehát nem csak a hiteleknek). Ennek per­sze örültek a déli államok, és ag­gódni kezdett a régiónk, vajon ke­vesebb jut-e errefelé. Ez az ellenállás határozta meg az ötnapnyi tárgyalás dinamikáját, ez a két front feszült egymásnak, kiegé­szülve a kifizetések jogállamisági feltételeinek megvitatásával. A mélyben két törésvonal színezte ezt. Egyrészt történelmi előrelépés a közös adósságvállalás, és nem mindegy, hogy milyen jogi keretben indul el. Az unió evolúcióját sokszor meghatározta a döntések kezdeti formája, az akkori politikai kompro­misszum színe-szaga, akár hosszú évekre. Ez most se lesz máshogy, amit főleg a nettó befizetők vettek a szívükre, hiszen szeretnék a pozíció­ikat és a pénzüket biztosan őrizni. Még akkor is, ha a „nettó befizető” kifejezés rendkívül félrevezető, mert általában az északi országok gazda­sága sokkal nagyobb hasznot termel a közös piacból, mint amennyit no­minálisan az uniós költségvetésbe be kell tenniük, csak hát a látványos Statisztika végett ők nem így szá­molják. A másik érzékeny ellentét az uniós belső adórendszereket érinti. Itt nincs harmonizáció, minden tagállam úgy és azt adóztat - néhány esetet kivéve amit csak akar. Ennek szimbolikus harci terepe a társasági adó. Hiszen az alacsonyabb kulccsal dolgozó or­szágok - Írország, Hollandia, Lu­xemburg - elszívják az adóbevétele­ket az unió több országában jelen lé­vő vállalatoktól. Ezáltal konkrét adóveszteséget okoznak a déli és ke­leti országcsoportoknak, két számjegyű milliárdeurós mértékben a legfrissebb számitások szerint. Ezen is változtatni szeretne a né­met uniós elnökség, útjára indítani egy olyan reformot, amely ezt a ne­gatív adóversenyt végre kizárná, legalábbis csökkentené. Ez érzéke­nyen érintheti az északi országok büdzséjét a Covid idején, amire már előre berendezkednek a mostani uniós költségvetés szigorú tervezé­sekor; vagy politikai tárgyalási pozí­ciókat nyimak előre, ahol kemény alkukat követelhetnek. A lényeg, hogy megszületett a megállapodás: ez nagyon fontos po­litikai lépés, amely egyáltalán nem volt biztos. Megvan a költségvetés, bátor számokkal, 27 akarattal. A részletekben még bőven ott lesz a politikai csatározások terepe, de ez a dolgok természete. APTKHA (Lubomír Kotrha karikatúrája) Budapest és Varsó végett nem erőltették a jogállamiság kérdését A tegnap hajnalban véget ért európai uniós csúcstalálkozó sikeréhez arra volt szükség, hogy minden tagállam sokat engedjen álláspontjából. Lengyelország és Magyarország egyetértését azzal sikerült elérniük az állam- és kormányfőknek, hogy nem erőltették a jogállamiság kér­dését, nevezetesen azt, hogy a gaz­dasági mentőcsomág szétosztását a jogállamiság teljesülésének felté­teléhez kössék - állapította meg a Le Figaro című francia napilap. A tagországok állam-, illetve kormányfői 92 órányi keserves tár­gyalássorozat után fogadták el a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló EU-keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó hatalmas, 750 milliárd eurós pénz­ügyi csomagot. Miután az állás­pontok kezdetben nagyon külön­bözőek voltak, minden országnak nagy engedményt kellett tennie - emelte ki Anne Róván publicista. Példaként említette, hogy a jog­­államiság kérdésének megoldásá­hoz hasonlóan jártak el a klímavál­tozás elleni küzdelem terén is. Ugyanis a karbonsemlegesség el­érését 2050-re közös uniós célként tűzték ki, nem pedig úgy, hogy en­nek minden egyes tagállamban tel­jesülnie kell. Ez mindenekelőtt Lengyelországnak okozott nagy megkönnyebbülést, viszont csök­kenti annak a döntésnek a jelentő­ségét, hogy az EU 2021 és 2027 kö­zötti költségvetési összegének 30 százalékát az éghajlatváltozás elle­ni küzdelemre fordítják. Ez a megállapodás csak a kezdete egy hosszú és veszélyes folyamat­nak - írta a Le Figaro publicistája. Minden tagállamnak törvénybe kell foglalnia, és elképzelhető, hogy fel fog hígulni. Az EU-nak emellett meg kell emelnie a költségvetési plafont, hogy az Európai Bizottság hitelt vehessen fel a pénzpiacon, és már év végéig az unió nemzeti és regionális parlamentjeinek előzetes jóváhagyására is szükség lesz eh­hez. (MTI) Nehéz napok éjszakái DUDÁSTAMÁS tegnap hajnalban véget ért rendkívüli EU-csúcsnak az Egy nehéz nap éjszakája című híres Beatles-dal lehetne a hivatalos himnusza. A 27 EU-tagállam vezetője csütörtökön kezdte el a tárgyalásokat az uniós újjáépítési alapról és a következő hét­éves költségvetésről, és ezek több napon át tartó végtelen vitákba torkoll­tak. Sokat látott EU-szakértők sem láttak már jó ideje ilyen hosszú EU- csúcsot, a most véget ért csúcstalálkozó csak leheletnyivel volt rövidebb, mint a 2000-ben megtartott legendás nizzai csúcs. Charles Michel, az Eu­rópai Tanács elnöke, végtelen kitartással próbált a szembenálló kormány- és államfőkből valamilyen pozitív kompromisszumot kicsikarni, akik va­lahol szintén érezték, most nincsenek olyan helyzetben, hogy üres kézzel téljenek haza. Az előzetes jelek ismeretében senki sem várt gondtalan sétagaloppot, de a magukat takarékos négyeknek nevező tagországok elkeseredett ellenállása nemcsak a szakértőket lepte meg, hanem magát a német-francia tengelyt is. Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria túl magasnak találta az újjáépítési alapban a nem visszafizetendő támoga­tások arányát, és a takarékos négyek egy vészféket is szerettek volna a rendszerbe beépíteni a források effektiv felhasználásának ellenőrzésé­re. Ezzel szemben a déli tagállamok ragaszkodtak a nem visszafizeten­dő támogatásokhoz, és a szolidaritás hiányával vádolták északi partne­reiket. A tárgyalásokat a lengyel-magyar-duó is bonyolította, mely szerette volna elkerülni az uniós források hozzákötését a jogállamiság kérdéséhez. Ez viszont több nyugat-európai tagország számára kulcs­­fontosságú feltétel volt. Nem meglepő ezért, hogy a brüsszeli nappalok és éjszakák gyorsan keleti bazárrá alakultak, ahoí minden résztvevő próbálta a lehető legjobb alkupozíciót megtalálni. Tegnap hajnalban végül sikerült elérni egy olyan kompromisszumot, mely mindenki számára elfogadható volt. A déli tagállamok számára fon­tos volt, hogy sikerült megőrizni az újjáépítési alap eredeti nagyságát, de ennek fejében engedniük kellett a nem visszatérítendő források nagyságá­ból. Ezek az eredetileg javasolt 500 milliárd euróról 390 milliárdra csök­kentek, amivel a takarékos négyek is együtt tudnak élni. Beleegyezésük jutalmául ezek az országok a következő költségvetési ciklusban is meg­tarthatják költségvetési visszatérítéseiket, melyeket a kevésbé fejlett tag­államok a „gazdagok privilégiumaként” is szoktak emlegetni. Magyaror­szág és Lengyelország is elégetten távozott, ugyanis sikerült a jogállami­ságról szóló szöveget jelentősen meggyengíteni, és a megszerzett források nagyságára sem lehet panasza egyik országnak sem. Igor Matovic is rend­kívül elégedetten állt a csúcs befejezése után az újságírók elé, hiszen a végső kompromisszum szerint Szlovákia csak az újjáépítési alapból 7,5 milliárd euróhoz jut hozzá az elkövetkező három évben. Ehhez jönnek még hozzá az elkövetkező hétéves költségvetési ciklus forrásai. Az, hogy az uniós tagállamoknak sikerült megegyezniük, nagyon jó hír. Az unió gazdasága ebben az évben az EU történetének legmélyebb válsá­gát éli át, és a pénzügyi piacok feszülten figyelték, hogy mekkora pénzügyi támogatást tud mozgósítani az EU a tagállamok gazdaságainak élénkíté­sére. A megegyezés fontos volt abból a szempontból is, hogy az unió tör­ténelmében először veszünk fel közös hitelt, melyet a tagállamok támoga­tására fordítunk. Ez jelzésértékű lehet az unió lakosságának is, melynek egyre növekvő hányada kezd egyre szkeptikusabb lenni az EU-tagság előnyeivel kapcsolatban. A kedd hajnali kompromisszum korántsem ide­ális, de ha segít a tagállamoknak gyorsabban kilábalni a gazdasági válság­ból, pozitív fordulópontként kerülhet be az unió történelmébe. TALLÓZÓ Nagy engedmónyek születtek Nagy engedményeket tettek a ta­karékos négyek nevű országcso­portnak és Orbán Viktor magyar kormányfőnek az Európai Ta­nácsban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyo­zását szolgáló helyreállítási alap­ról és a 2021 -ben kezdődő hétéves időszakra szóló keretköltségve­tésről folytatott tárgyaláson - írta a Der Spiegel című német hírmaga­zin hírportálján az Európai Unió tagországainak kormány-, illetve államfőit összefogó testület teg­nap hajnalban véget ért négynapos értekezletén kötött megállapo­dásról. Kiemelték: „ahogy egy jó kompromisszumhoz illik”, a megállapodásnak főleg győztesei vannak. így Angela Merkel német kancellár fel tudja mutatni, hogy a német soros EU-elnökség alatt si­került megegyezni, és neki ez volt a legfontosabb. Az EU déli tagál­lamai megkapják a pénzüket, az északi tagállamok jelentős befi­zetési kedvezményekhez jutottak, Orbán Viktornak pedig „egyelőre nemigen kell aggódnia a jogálla­miság ügyében” - írta a lap. A jogállamiság elveinek védelmére tervezett mechanizmust „dara­bokra szedték” a brüsszeli csú­cson. A tanácskozás záródoku­mentumában már egy szó sincs róla. A mechanizmussal szembeni ellenállást vezető magyar kor­mányfő még az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által java­solt „gyengített változatnak” sem kegyelmezett. így sok minden utal arra, hogy Orbán Viktor valóban elérte azt a „nagy győzelmet”, amelyért a magyar sajtóban ün­nepük - áll a lapban. Hozzátették, hogy Angela Merkel is közeledett Orbán Viktorhoz, a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elmondta, a német soros elnökség támogatja azt a törekvését, hogy zárják le az Európai Parlament előterjesztésé­re Magyarország ellen indított, úgynevezett hetes cikk szerinti el­járást. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents