Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-20 / 167. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július20. lwww.ujszo.com Orbán felvizez, Rutte garasoskodik Tegnap estig sem tudtak megállapodni az Európai Unió 2021-2027-re vo­natkozó költségvetésében az EU csúcsvezetői, a tegnapi vita során Orbán Vik­tor nem talált megértésre a jogállamiság mellőzése kérdésében (TASR/AP-feiv) RÖVIDEN Washington ne fenyegetőzzön Brüsszel. Az Európai Unió fi­gyelmeztette az amerikai kor­mányt, hagyjon fel az Oroszor­szág és Európa között tervezett gázvezetékek kiépítésében részt vevő uniós cégek szankciókkal való fenyegetésével, és vitáit szövetségeshez méltón rendezze az unióval. Mike Pompeo ameri­kai külügyminiszter múlt héten közölte, hogy Washington bün­tetőintézkedésekkel fogja sújtani azokat az európai cégeket, ame­lyek nem vonulnak ki az Északi Aramlat-2 nevű orosz-német és a Török Áramlat nevű orosz-török gázvezeték kivitelezéséből, ugyanis az amerikai kormány szerint ezek a cégek egy 2017-es szövetségi törvény hatálya alá esnek. Ez a törvény „az Égyesült Államok ellenségeinek szankci­ókkal való elrettentését” szolgál­ja-emlékeztetett. (MTI) Bosszút állt a fiatal nő Kabul. Egy fiatal nő megölte a tálibok két tagját, miután a har­cosok bandája lelőtte a szüleit a nyugat-afganisztáni Ghór pro­vinciában. A tálibok harcosai­nak kisebb csoportja berontott a fiatal nő szüleinek házába, az apát felszólították, jöjjön ki a házból, utána a férfit is és a fe­leségét is agyonlőtték. A fiatal nő otthon fegyvert fogott, és lö­völdözni kezdett a tálibokra, akik közül kettőt megölt. Az egyik áldozat a tálibok titkos ügynöke volt. (TASR) Párbeszédre készülhetnek Iszlámábád. Az afgánközi párbeszédre tett előkészületeket célozhatják a tálib vezetőségben végrehajtott személycserék - írta az AP hírügynökség elemzésé­ben. A radikálisok vezetőségé­ben legutóbb végrehajtott sze­mélycserék szakértők szerint arra utalnak, hogy a tálibok komolyan készülnek az afgánközi megbe­szélésekre. Magukat megnevezni nem kívánó források szerint a mozgalom eddigi alvezére, Mo­hammad Jakúb móllá lett a kato­nai szárny vezetője. A 30 éves Ja­­kúbot - aki a tálibok korábbi ve­zetőjének, Omár mohának a fia - állítólag májusban nevezték ki, és azóta a tálibok fokozták az afgán biztonsági erők elleni támadása­ikat. Személycsere történt a tálib tárgyalódelegációban is, abból kikerült a mozgalomban magas tisztet betöltő Amír Hán Muttaki, akiről azt tartják, hogy jó kapcso­latokat ápol Pakisztánnal. Mutta­ki félretételét sokan úgy magya­rázzák, gyengült Pakisztán táli­bokra gyakorolt befolyása. A de­legációba került viszont a Hajba­­tulla Ahundzada tálib vezető bi­zalmasának számító Abdul Ha­kim, aki Afganisztán 1996-tól 2001-ig tartó tálib kormányzása idején a legfelsőbb bíró tisztségét töltötte be. Sokan úgy gondolják, a kinevezés annak a jele, hogy Ahundzada a húsztagú delegá­ciót a saját embereivel igyekszik feltölteni. (MTI/AP) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Magyarország azt javasolja, az uniós tanácsban csak egyhangú döntés alapján lehessen pénzügyi szankció­kat kivetni. A 3 napos Eli- csú­cson a végsőkig tárgyaltak a jövőbeni pénzek elosztásáról. Orbán Viktor magyar miniszter­­elnök szerint gyakorlatilag egyetlen állam is vétózhassa meg, ha a pén­zeket a bizottság a jogállamiságra hivatkozva akarja befagyasztani - a Magyar Nemzet szerint ezzel a ja­vaslattal állt elő Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson, amely az unió hétéves költségvetési keretéről, va­lamint a koronavírus okozta gazda­sági károkat enyhítő, 750 milliárd eurós hitel felvételéről dönt. Szabálytalanságok Ez a verzió előnyös lenne a ma­gyar kormány számára, hiszen ne­héz elképzelni, hogy egyetlen szö­vetséges nélkül maradna a tagor­szágok között. Ugyanakkor a ma­gyar miniszterelnök tulajdonkép­pen már ezzel is megszegné azt a magyar parlament által hozott ha­tározatot, mely szerint nem fogad­hat el olyan költségvetési keretet, amelynek része a jogállamisági kri­térium. Orbán javaslatában min­denhonnan kihúzta a jogállamisági hiányosságokra vonatkozó meg­jegyzést, és helyette a „szabályta­lanságok” kifejezést írta be az ere­deti uniós dokumentumba - szá­molt be a Politico. Egy másik magyar feltétel elle­hetetlenítené, hogy az uniós bizott­ság éves - első alkalommal az őszre esedékes - jogállamisági jelentése viszonyítási pont legyen az EU pénzügyi érdekeinek védelmekor. A magyar kormány már korábban is ellenezte ezeket a jelentéseket, most pedig azt akarja elérni, hogy — szemben az eredeti tervekkel, me­lyek szerint már megalapozottnak talált veszély alapján is eljárást le­hetne indítani egy ország ellen - a szabálytalanságokat egy pontosan meghatározott lista tartalmazza, már megtörtént szabálysértésekkel. Azonban több európai kormányfő -Moszkva. Nincs köze az örmény-azeri katonai konfliktus­hoz az Oroszország délnyugati ré­szén zajló, a harckészültség felmé­rését célzó hadgyakorlatnak - kö­zölte az orosz védelmi tárca. Szer­­gej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon tájékoztatta azeri hivatali partnerét, Zakir Hasanovot a tér­ségben zajló manőverekről. Az orosz védelmi tárca rutinjellegűnek nevezte a 150 ezer katona és 400 harci repülőgép bevetésével zajló hadgyakorlatot, amely az ország biztonsági készültségét szolgálja a délnyugati térségben. A harckészültség ellenőrzését Oroszország délnyugati katonai körzetében, valamint az Északi és a Csendes-óceáni Flotta tengerész­­gyalogos és légideszantos egysé­geinél Vlagyimir Putyin elnök ren­delte el Sojgu pénteki bejelentése szerint. A cél annak ellenőrzése, hogy a fegyveres erők képesek-e így Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök - korábban leszögezte, ragaszkodik a jogállamisági kritériumokhoz. Orbán voltaképpen beismerte ku­darcát, amikor azt mondta, a jogál­lamisági feltételrendszerről képvi­selt álláspontját a kollégái elutasí­tották, ahogy azt a kérését is, hogy a hetes cikk szerinti eljárást minél ha­marabb lezárja az Európai Unió Ta­nácsa. Legfontosabb megegyezni A nyaralás, a belpolitika várhat. Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk - jelentette ki az Index cikke szerint Orbán tegnap, az uniós állam- és kormányfők költség­­vetési csúcstalálkozójának harmadik napján. Orbán szerint jó esély van a megállapodásra, de ehhez négy vitás területet rendezni kell. Ezek a kö­vetkezők: a helyreállítási alap nagy­sága, a támogatások és hitelek ará­nya, illetve elosztása, a költségve­tési visszafizetések és a jogállami­ság kérdése. Hozzátette: az elmúlt napokban sikerült kicsit változtatni a gazdasági támogatások elosztási arányain, azonban Magyarország számára még mindig nem méltá­nyos a támogatások mértéke. szavatolni Oroszország délnyugati térségének biztonságát, ahol ko­moly a terrorfenyegetés, valamint a Kavkaz 2020 törzsgyakorlat előké­szítése. „Határozottan elutasítom, hogy bármilyen kapcsolat lenne az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek tevékenysége és az örmény -azeri határon elmérgesedett hely­zet között” - közölte Alekszandr Fomin, az orosz katonai tárca he­lyettes vezetője az orosz hírügy­nökségek áltál idézett különközle­­ményben. Az örmény-azeri határ térségében a helyzet július 12-én vált sokkal feszültebbé. Az utóbbi napok fegyveres összecsapásaiban több mint egy tucat azeri és örmény katona vesztette életét. Oroszország tűzszünetre és ön­mérsékletre intette a feleket, ame­lyek több évtizede konfliktusban álbak egymással a zömében ör­mények lakta Hegyi-Karabah mi­att. (MTI) Módosult pénzügyi keret A csúcstalálkozón Charles Mi­chel, az Európai Tanács eböke új költségvetési javaslattal állt elő. Á kompromisszumos tervezet meg­tartotta a 2021-2027 közötti uniós költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gaz­daságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasol­ta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szem­ben 300 milliárd eurós kölcsön sze­repeljen. A takarékos négyeknek nevezett EU-tagállamok - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország - üdvözölték .Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett azon álláspontjukkal, hogy a költ­ségvetés kisebb legyen, és nagyobb beleszólást kapjanak abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket. A takarékos államok élén álló Hollandia olyan eszközt kívánna bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országokban. Ez ellen legélesebben Olaszország til­takozott. MTI-HÍR Washington. Az amerikai kor­mányzat korrupció miatt szankciók­kal sújtotta Dániel Ortega nicaraguai elnök egyik fiát. Az amerikai pénz­ügyminisztérium közleménye sze­rint Washington közvagyon hűtlen kezelése és korrupció miatt sújtja szankcióval Juan Carlos Ortegát. Ezzel egyidejűleg pénzmosás vádjá­val büntetőintézkedést hozott az Ortega család egyik bizalmasával, Jose Jorge Mojica Mejiával és két vállalattal szemben. Az amerikai minisztérium megfo­galmazásában Mojica Mejia „az Ortega család egyik legfontosabb bizalmi embere”, aki „Ortegáék sze­mélyes képviselőjeként cselekszik, fedőcégeket alapít pénzmosásra”. A közleményből kiderül, hogy az ame­rikai vád szerint Ortega fia és a csa­lád bizalmasa rádiós és televíziós Kőkemény álláspontok Nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, gazdasági mentőcso­magról, ugyanis a sok jóakarat elle­nére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól - közölte Angela Merkel német kancellár tegnap Brüsszelben, amikor megérkezett a csúcstalálkozó harmadik munkanap­jára. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németor­szág kormányának vezetője kijelen­tette, mindent megtesz a találkozó eredményességéért, azonban a koronavírus-járvány okozta gazda­sági és társadalmi károk helyreállítá­sát célzó pénzügyi csomag „kudarcot vallhat” a tárgyalásokon. Még szá­mos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete, az uniós pén­zek elosztásának mechanizmusa, va­lamint a jogállamiság - tette hozzá Angela Merkel. Emmanuel Macron francia elnök a helyreállítási csomaggal kapcsolatos jogállamisági feltételekkel kapcsok­ban elmondta, hogy a vezetők több­sége között egyetértés van arról, hogy ezeket nem szabad feladni, mivel ezek az értékek az unió egységének köz­ponti elemei. Mark Rutte holland mi­niszterelnök úgy nyilatkozott, hogy még ha van is némi lehetőség a meg­állapodásra, olyan fontos kérdések szorulnak további tisztázásra, mint a jogállamisági feltételek, a vissza nem térítendő támogatások, a kölcsönök aránya, valamint a hosszú távú költ­ségvetéshez kapcsolódó visszafize­tések nagysága. Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatja a holland miniszterelnököt a hatékony jogállamisági záradék előmozdításával kapcsolatban, mivel ez komoly kérdés, így nem lehet alku tárgya. Hozzátette, a takarékos né­gyek vezetői határozott álláspontot képviselnek ezzel kapcsokban, és „megegyeztünk, hogy egy bizonyos szintnél meghúzzuk a vonalat.” A forrásösszegek kormányzati fel­­használásával kapcsolatban hozzá­tette: abban is egyetért a holland mi­niszterelnökkel, hogy a kiosztott pénzeket ellenőrzés alatt kell tartani és biztosítani azok „helyes” felhasz­nálását. . (24.hu, MTI) választási reklámokat is gyártó két nicaraguai kommunikációs vállala­tot „a rezsim propagandájára és pénzmosásra használt fel”. A Steve Mnuchin pénzügymi­niszter kézjegyével ellátott kommü­niké leszögezi: „Ortega elnök és korrupt belső köre a saját hatalmát és anyagi gazdagságát Nicaragua né­pének szükségletei elé helyezte”. Mnuchin hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat „továbbra is célpontjának tekinti mindazokat, akik támogatják az Ortega-rezsimet és elsikkasztják a nicaraguai gazda­ság pénzét”. A szankciós intézkedések a gya­korlatban az érintettek esetleges amerikai' vagyonának zárolását és velük szemben foganatosított ví­zumkorlátozásokat jelentenek. Washington korábban is szankci­ókkal sújtott nicaraguai kormányta­gokat akár korrupció, akár az emberi jogok megsértésének vádjával. (MTI) Nem okoz konfliktust a hadgyakorlat Az USA szankcionálta a nicaraguai elnök fiát

Next

/
Thumbnails
Contents